| Előszó | 15 |
| I. Energia, atomok, molekulák | |
| 1. Biológia és termodinamika | 19 |
| Energiafajták és a termodinamika I. fő tétele | 20 |
| A hőenergia és a termodinamika II. fő tétele | 22 |
| Entrópia | 23 |
| Szabad energia | 24 |
| A szabadenergia és a kémiai reakciók egyensúlyi konstansa | 26 |
| "Nyílt" rendszerek | 29 |
| 2. Kémiai energia | 31 |
| A kötés kialakulásának és bomlásának egyensúlya | 34 |
| Gyenge kölcsönhatások | 35 |
| A van der Waals-féle kölcsönhatás | 36 |
| Hidrogénkötés | 39 |
| Ionos kölcsönhatások | 40 |
| Vizes oldatok szerkezete | 41 |
| A hidrogénkötések és a van der Waals-erők szerepe az oldódásban | 42 |
| Apoláros kötések | 43 |
| Vizes oldatban a molekulák rendeződnek | 45 |
| 3. Kisebb molekulák a sejtben | 46 |
| Egyszerű szénhidrátok (cukrok) | 48 |
| Aminosavak | 49 |
| Nukleotidok | 51 |
| Lipidek | 54 |
| Micellaképzés | 55 |
| 4. Óriásmolekulák | 56 |
| Építőszekrény-elv | 56 |
| Poliszacharidok | 58 |
| Alfa és béta térállású hidroxilcsoport | 59 |
| Fehérjék | 62 |
| Elsődleges szerkezet | 63 |
| Konformáció | 66 |
| Alfa-spirál | 66 |
| Gombolyagszerkezet | 67 |
| Gyenge kölcsönhatások szerepe a konformáció kialakításában | 70 |
| Selyem | 74 |
| Kollagén | 75 |
| Enzimek | 76 |
| Aktiválási energia | 76 |
| Biokatalízis | 78 |
| A kimotripszin működése | 80 |
| Az enzimek osztályozása | 84 |
| Nukleinsavak | 85 |
| Dezoxiribonukleinsav | 86 |
| Ribonukleinsav-fajták | 91 |
| Vezérlő RNS (mRNS) | 91 |
| Riboszóma RNS (rRNS) | 95 |
| Szállító RNS (tRNS) | 97 |
| A DNS és az RNS mint átörökítő anyagok | 101 |
| II. Anyagcsere | |
| Bevezetés | 107 |
| 1. Energiatárolás a sejtekben | 108 |
| ATP | 109 |
| Egyéb magas energiájú vegyületek | 112 |
| A kémiai energia felhasználása | 113 |
| Az ATP sokoldalúsága | 114 |
| Egyéb nukleozid-trifoszfátok | 116 |
| Néhány példa az ATP szintézisére és felhasználására | 117 |
| 2. Energiatermelés a sejtekben | 121 |
| I. Glikolízis | 122 |
| Első lépcső | 124 |
| Hidrogénszállító koenzimek | 125 |
| Második lépcső | 126 |
| Anaerob glikolízis | 128 |
| II. Citromsavciklus | 129 |
| III. Oxidatív foszforilálás | 133 |
| 3. Építőkő-szintézis | 138 |
| Az anyagcsere körfolyamatai | 139 |
| A treonin bioszintézise | 139 |
| Az UMP bioszintézise | 140 |
| Zsírok bioszintézise | 141 |
| Nagyobb molekulák szintézise | 143 |
| 4. Óriásmolekulák bioszintézise | 145 |
| A glikogén bioszintézise | 146 |
| Nukleinsavak bioszintézise | 149 |
| DNS | 149 |
| A mesterségesen szintetizált DNS-nek nincs biológiai aktivitása | 156 |
| Siker 1968-ban vírus DNS-sel! | 161 |
| A DNS-szálak "javítását" végző enzimek | 164 |
| DNS-bontó és -toldó enzimek | 165 |
| RNS-bioszintézis | 166 |
| A vezérlő RNS bioszintézise | 168 |
| A DNS által irányított RNS szintézisének iránya, kezdete és vége | 172 |
| Az rRNS és a tRNS-ek szintézise | 174 |
| Szintetikus vezérlő RNS | 174 |
| A fehérjeszintézis | 175 |
| A fehérjeszintézis egyes lépései | 179 |
| Az aminosavak aktiválása | 181 |
| A riboszómák szerkezete | 184 |
| A kód felderítése | 186 |
| Kísérletek ismeretlen nukleotidsorrendű mesterséges RNS-sel | 189 |
| Kísérletek ismert nukleotidsorrendű mesterséges nukleinsavakkal | 191 |
| Kodonok szintézise | 193 |
| Az aminosavak összekapcsolásának egyes lépései | 195 |
| Fázisigazítás és -kezdés | 195 |
| Iniciáló faktorok | 199 |
| A peptidkötések kialakítása | 201 |
| Láncvégződés | 203 |
| A centrális dogma | 204 |
| 5. Az anyagcsere-folyamatok szabályozása | 207 |
| Általános szabályozás | 209 |
| Speciális szabályozó rendszerek - A nukleinsav-szintézis szabályozása | 213 |
| A fehérjeszintézis szabályozása | 216 |
| Az operonmodell | 217 |
| Az enzimindukció és az enzimrepresszió | 218 |
| Konstitutív mutánsok | 222 |
| Pozitív szabályozó rendszerek | 226 |
| Sok különböző funkciójú gén közös szabályozása | 227 |
| Az mRNS stabilizálása | 230 |
| A "firmátor"-modell | 232 |
| A reguláció az állati sejtekben | 233 |
| Az enzimek aktivitását befolyásoló szabályozó rendszerek | 235 |
| Az enzimaktivitás szabályozásának molekuláris mechanizmusa | 238 |
| Néhány példa az összetett szabályozó rendszerekre | 240 |
| Hormonok hatása a sejtekre | 241 |
| A glikogén anyagcseréjének hormonális szabályozása | 245 |
| 6. Makroszerkezetek szintézise | 247 |
| T4-fág szerkezete | 249 |
| Vírus-összeszerelés kémcsőben | 251 |
| III. Sejtalkotórészek | |
| Bevezetés | 257 |
| 1. Sejtmag és a kromoszómák | 259 |
| A sejtmag jelentőségének bizonyítása egysejtű algákkal | 259 |
| A sejtmag szerkezete | 262 |
| A sejtmagmembrán | 263 |
| A sejtmagmembrán eredete | 264 |
| A sejtmag szerepe a fehérjeszintézisben | 265 |
| A sejtmagvacska | 266 |
| A sejtmagvacska funkciója | 266 |
| A kromoszómák és a sejtmagvacska kapcsolata | 268 |
| A kromoszómák szerkezete | 270 |
| A legegyszerűbb kromoszómák | 271 |
| A vírusok kromoszómája | 271 |
| A baktériumok kromoszómája | 272 |
| A magasabbrendű szervezetek kromoszómái | 273 |
| A kromonémafonal szerkezete | 275 |
| Információszerveződés a kromoszóma DNS-ben | 277 |
| Specializálódott kromoszómák | 279 |
| "Lámpakefe"-kromoszóma | 279 |
| Óriáskromoszóma | 280 |
| Nemi kromoszómák | 281 |
| Nemi kromatin | 283 |
| A nemhez kötődő öröklés | 284 |
| A nemi kromoszómák eloszlásának rendellenességei az emberben | 285 |
| Rendellenes változások a kromoszómaszerkezetben | 285 |
| Génmutációk | 287 |
| Kromoszóma-aberrációk | 289 |
| Kiesés (Deléció) | 290 |
| Megkettőződés (Duplikáció) | 290 |
| Áthelyeződés (Transzlokáció) | 291 |
| Megfordulás (Inverzió) | 291 |
| A kromoszómaszám megváltozása | 292 |
| 2. Sejtmembránok | 293 |
| A membrán (mint sejtorganellum) jellemző tulajdonságai | 294 |
| A membránok általános kémiai és fizikai tulajdonságai | 295 |
| Természetes membránok | 297 |
| A "folyékony mozaik"-modell | 299 |
| Különböző sejtmembránok | 300 |
| A plazmamembrán | 301 |
| Membránok a sejt belsejében - Az endoplazmatikus retikulum és a Golgi-komplex | 302 |
| 3. Mitokondrium | 305 |
| Morfológiája | 306 |
| Szerkezete | 306 |
| Funkciója | 308 |
| Elektronszállító komplexek | 310 |
| A mitokondrium iontranszportja | 312 |
| Mechanokémiai aktivitás, duzzadás, kontrakció | 313 |
| Transzhidrogenálás | 314 |
| A mitokondriummembránok finomszerkezete | 315 |
| A mitokondriumok betegsége | 320 |
| A mitokondriumok keletkezése | 321 |
| 4. A kloroplaszt | 323 |
| Kémiai összetétel | 324 |
| A kloroplaszt szerkezete | 325 |
| A fotoszintézis | 326 |
| A klorofill gerjesztése | 326 |
| Molekuláris szerkezet és funkció | 330 |
| Az alapcitoplazma | 331 |
| IV. Sejtfiziológia | |
| 1. Sejtosztódás | 335 |
| Mitózis | 336 |
| A centriólum és a mitotikus apparátus | 341 |
| Rekombináció | 342 |
| Vírusok rekombinációja | 344 |
| Baktériumtranszformáció | 344 |
| Transzdukció | 345 |
| Konjugáció | 346 |
| Meiózis | 348 |
| A meiózis lefolyása | 348 |
| Az I. osztódás | 349 |
| A II. osztódás | 351 |
| A génkombináció molekuláris mechanizmusa | 352 |
| 2. A sejtek genetikája | 355 |
| Mendel törvényei | 356 |
| Kapcsolás, kicserélődés, géntérképezés | 359 |
| Kromoszómán kívüli gének | 362 |
| A különbségek | 362 |
| A közvetlen anyai hatás | 363 |
| Ismert sejtalkotórészekhez kötött kromoszómán kívüli öröklődés | 365 |
| A mitokondrium öröklődése | 365 |
| A kloroplaszt öröklődése | 366 |
| Öröklődő szimbiózis | 367 |
| A gyümölcslégy szén-dioxid-érzékenysége | 369 |
| Episzómák | 369 |
| Citoplazmás tényezőkre visszavezethető kromoszómán kívüli öröklődés | 370 |
| 3. A sejtek anyagforgalma | 371 |
| Diffúzió a membránon keresztül | 372 |
| Aktív transzport | 374 |
| Kapcsolt szállítás | 74 |
| A membrán szállító rendszereinek molekuláris mechanizmusai - A "hordár" modell | 375 |
| Enzimmodellek | 376 |
| Pórusmodell | 378 |
| Szilárd és folyékony anyag "nagyban" történő bekebelezése | 378 |
| Fagocitózis | 378 |
| Pinocitózis | 379 |
| Lizoszómák | 380 |
| Kiválasztás | 383 |
| Kiválasztó szemcsék | 384 |
| 4. Sejtmozgás | 387 |
| Amöboid mozgás | 387 |
| Az amöboid mozgás molekuláris alapjai | 388 |
| Mozgás ostorok és csillók segítségével | 389 |
| A csillók és ostorok finomszerkezete | 390 |
| A csilló mozgása | 391 |
| Izommozgás | 391 |
| Az izom-összehúzódás | 394 |
| Az izomfehérjék | 394 |
| Az izom-összehúzódás szabályozása | 397 |
| A szarkoplazmatikus retikulum | 398 |
| 5. Idegsejtek, receptor sejtek | 402 |
| A neuron | 403 |
| Az ingerületvezetés | 405 |
| Az akciós potenciál terjedése | 407 |
| Az idegrostok ingerületvezetése | 408 |
| Generálpotenciál | 409 |
| A szinapszis | 411 |
| Receptor sejtek | 411 |
| Utószó | 415 |
| A sejtbiológia megoldatlan problémái | 415 |
| Irányított kromoszómaszerkezet | 415 |
| A differenciálódás | 417 |
| A rák | 417 |
| Immunfehérjék szintézise | 418 |
| A memória biokémiai alapjai | 418 |
| Név- és tárgymutató | 421 |
