Semmi sem lehetetlen

Előszó

Mikor csaknem 30 évvel ezelőtt megismerkedtem ennek a könyvnek szerzőjével, "Schwester Évá"-val, már akkor mély benyomást tett reám egész egyénisége. Az egyszerű diakonissza-öltözet, amelyet viselt, nem árulta ugyan el előkelő származását (gazdag arisztokrata családnak volt a tagja), de megnyerő szelídsége, nyájassága, szeretetteljessége, párosulva mély komolysággal és erélyes határozottsága, annál inkább elárulta a legmagasabb, az onnét felülről való születést.
Magyarországon akkor indult meg (1903-ban) az első magyar diakonissza-egyesület, a Filadelfia, és Éva testvér az egyesület igazgató-lelkészének kérésére jött Budapestre, hogy nekik a kezdet nehézségei közt tanáccsal és segítséggel szolgáljon. Sohasem felejtem el azt a napot, mikor vele ittlevő testvérével, Bismarck grófnéval együtt, aki különösen óhajtott egy magyarországi gazdaságot látni, kijött hozzám, löbi kis birtokunkra, s ott alkalmam volt bepillantást nyerni mélységes hittel és szeretettel teljes szívébe. Megtudtam egyet-mást az életéből is, t. i. hogy már körülbelül 15 éve szolgálja az Urat. Szülőfalujában, a felsősziléziai Miechowitzban, szegényekkel kezdett foglalkozni s ennek a falunak a határában építette föl 1890-ben az első szeretetházat, amelyet Friedenshortnak nevezett el, s amely mellett lassacskán újabb és újabb épületek emelkedtek, míg végre egész telep alakult ki, ahol a legkülönbözőbb szeretetmunkák folynak. A munkát diakonisszák végzik, akiknek ő a főnöknője. Az egész telep is Friedenshort nevet visel. Vissza