Székelyföld falvai a huszadik század végén II.

Előszó

Szíves és figyelmes olvasásra ajánlom a Székelyföld falvainak jelenkori állapotát leíró, négykötetesre tervezett sorozat második könyvét.
Csík, Kászon, Gyergyó és Gyimes falusi településeit 1998 augusztusa és 1999 októbere között kerestem fel. Autóval, gyalogosan és kerékpárral jutottam el arra a közel százhúsz településre, amelyek leírásait, 20. század végi állapotrajzát ebben a kötetben adom közre. A tájegységek és ezeken belül községek szerint rendezett faluleírások sajátos honismereti kézikönyvként forgathatók. Megismertetik az olvasóval egy-egy telepölés lakosságának etnikai és vallásfelekezeti megoszlását, s ott, ahol az egyházi elöljárókkal találkozhattam, az egyházközségek életét is. Rögzítettem az óvodások és a helyben tanuló elemi iskolások számát, az oktatási és művelődési állapotokat. Bemutatom a lakosság fő foglalkozási ágazatait, a térség gazdasági helyzetének érzékeltetésére számba veszem a falvakban működő ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalkozásokat, az iparengedéllyel vagy anélkül dolgozó mesterembereket, kézműveseket.
A lakosság gazdasági életére, a gazdálkodásra, az állatok és a munkagépek számára vonatkozó adatokat a helyi tanácsbeli tisztviselők tájékoztatása alapján jegyzetem le. A peremfalvakban, ahol alig élnek közigazgatási vagy mezőgazdasági szakemberek, adataimat a falujukat jól ismerő gazdáktól és csordapásztoroktól gyűjtöttem össze.
Faluleírásaim kitérnek a társadalmi és kulturális élet jellegzetességeire, a műveltségi állapotokra, a hagyományok őrzésére, olykor részletes leírást adva egy-egy ünnepi népszokásról.
A műemlék épületek, művészeti és történelmi emlékek felsorolását a természeti értékek és erőforrások, borvízforrások, gyógyfürdők leírásai egészítik ki. A bevezető tanulmányt 71 faluleírás követi, 230 fényképpel és hat térképpel segítve e tájegységek megismerését. Vissza