Sertéstenyésztés és hízlalás

Előszó

A sertéstenyésztés jelentősége.
A sertéstenyésztés a mezőgazdasági üzemek egyik legfontosabb és egyben legjövedelmezőbb ága. Pontosságát csak emeli az a körülmény, hogy a gazdasági és az értékesítési viszonyoknak legjobban megfelelő fajták megválasztásával, az okszerű takarmányozás és ápolás bevezetésével, jövedelmezőségét aránylag rendkívül rövid időn belül, az eddiginek többszörösére lehet emelni.
A sertésnek gazdasági jelentőségét főleg az adja meg, hogy a takarmányban foglalt táplálóanyagokat, az összes házi háziállataink közül, leggazdaságosabban a sertés hasznosítja. Míg pl. a szarvasmarha 1 kg.élősúly előállítására 5-6 kg keményítőértéket használ fel, addig a sertésnek erre a célra 3-4 kg is elegendő.
A sertéstenyésztésnek gazdasági üzemi szempontból is nagy jelentősége van. A sertés mindentevő állat, s így segítségével a háztartás, a kert és a gazdaság legkülönbözőbb hulladékait is kiválóan hasznosíthatjuk. A házi moslék, a hullott férges gyümölcs, a különböző gyomok éppúgy felhasználhatók, mint a lefölözött tej, a savó,az író vagy a magtári hulladékok. A sertés kitűnően hasznosítja a répa, a burgonya és a gabonafélék tarlóit. Éppen oly jól érzi magát a bükk- és csererdők rengetegeiben, mint a mocsarak, a tavak, az árterületek náddal, sással benőtt legelőin.
Ezeknek a hulladéktakarmányoknak gazdaságos kihasználásához elsőrendű gazdasági érdekek fűződnek, mert sertések hiányában, kárba mennének. A sertések azonban nagyszerűen hasznosítják, s minthogy ezek a feltétlen sertéstakarmányok olcsók, felhasználásukkal lényegesen fokozhatjuk a sertéstenyésztés jövedelmezőségét.
A sertés azonban a drágább, a piacképes takarmányokat is jól értékesíti. Az árpa, a zab, a kukorica, az olajpogácsa, a különböző állati- és ipari eredetű takarmányok azonban csak akkor kerülnek nagyobb mennyiségben feletetésre, ha jó értékesülésüket a magas sertésárak előre biztosítják. Vissza