Harc a középiskoláért

Kísérletek az egységes középiskola megteremtésére az 1945 utáni Európában

Szerző

Szerkesztő

'Setényi János: Harc a középiskoláért ' összes példány

Kiadó:	Educatio Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1992
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	136 oldal
Sorozatcím:	Társadalom és oktatás
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-404-238-4

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A második világháború utáni Európa legjelentősebb - vizsgálati szempontjaim szerint modellértékű - középfokú oktatási reformjainak elemzésére vállalkozva, sajátos történelmi korszakváltás idején láttam feladatom elvégzéséhez.
Nyugat-Európában restriktív ciklus váltotta fel az oktatási rendszerek expanzióját, háttérbe szorítva ezzel az elmúlt évtizedek szakpolitikai vitáit egyenlőségelvű érvkészlettel uraló politikai erőket. Kelet-Európában pedig az államszocialista politikai rendszerek átalakulása tette elkerülhetetlenné a korábbi társadalompolitikai törekvések alapos újragondolását.
Az európai oktatáspolitikákban - államhatároktól és társadalmi berendezkedéstől jórészt függetlenül - tapasztalható általános illúzióvesztés számos szakpolitikai csoportnál kitapintható. A politikusok általában a nagy költségekkel finanszírozott oktatáskutatások politikai használhatatlanságát és a döntéshozatali folyamatba belépett értelmiségi csoportok idealizmusát említik a kudarcok okaiként. Az oktatási szakértők a politikai döntéshozatali folyamatok történelmietlen, tudományosan megalapozatlan voltával, valamint elemzéseik puszta legitimációs eszközzé válásával magyarázzák politikai szerepvállalásuk részleges feladását és az empíriába történt visszahúzódásukat. A radikális reformértelmiség pedig rendszerint a politikai döntéshozók gazdaságközpontú szemléletét és a társadalom konzervativizmusát teszi felelőssé a várt eredmények elmaradásáért. Az oktatási rendszer működtetésében közvetlenül érdekelt szülői, tanári és intézményvezetői csoportok a helyi oktatásirányító hatóságok bürokratizmusát támadják, azok pedig a központi költségvetéstől és ezáltal az állami irányítástól való mind nagyobb függőségükre mutatnak rá. Vissza

Tartalom

I. Bevezetés 7
II. Módszertani bevezetés 9
1. Az összehasonlítás mint szemléletmód 9
2. A kutatómunka módszerei 11
3. Az elemzés szerkezete 12
Irodalom 14
III. Az „elakadt modernizáció" oktatáspolitikája: az NDK 16
1. A porosz oktatási örökség konfliktusrendszere 16
2. Harc az oktatási örökség kisajátításáért 18
3. A politikai baloldal és a reformpedagógia koalíciója 20
4. Kommunista hatalomátvétel az oktatásügyben 22
5. Politikai válság és az első ideológiai ellentámadás 26
6. A második ideológiai ellentámadás: a politechnizáció 27
7. A politechnizáció kudarca: a reform reformja 32
8. Az oktatási modernizáció politechnikai modellje 36
9. A politechnikai modell modernizációs szerepe 38
Irodalom 40
IV. A reformszocializmus oktatáspolitikája: Lengyelország 42
1. Az oktatás szovjetizálása és expanziója 42
2. A politika és tudomány találkozása 43
3. A szakértői reformbizottság mint a politika és
tudomány találkozásának szervezeti kerete 47
4. A szakértői reformbizottság munkája 48
5. A szakértői reformbizottság javaslatai 51
6. A szakértői reformjavaslat a politika érdeküzemében:
politika és tudomány elválása 53
7. A reformjavaslat legitimizációs eljárása 55
8. A lengyel iskolavita 58
9. Az oktatási reform visszavonása 61
10. Összefoglalás 62
Irodalom 65
V. Az oktatási modernizáció korporatív modellje: Svédország 68
1. Az oktatásügy átalakításának svéd modellje 68
2. Társadalmi átalakulás és expanziós nyomás 68
3. A parlamentáris pártpolitikától a korporatív államig 70
4. Az "adminisztratív progresszivizmus",mint a
politika befogadó közege 71
5. Az oktatástudomány és politika koalíciója 75
6. Az egységes alsófokú oktatás megteremtése 77
7. Kísérlet az oktatási egyenlőtlenségek megszüntetésére 82
8. Az "egységes" középiskola megteremtése 85
9. Az „egységes" középiskola szerkezete 87
10. Kísérlet a felsőoktatás átalakítására 89
11. Gazdasági stagnálás és oktatáspolitikai szkepticizmus 91
Irodalom 93
VI. Oktatási reform egy decentralizált rendszerben: Anglia 96
1. A rendszerré szerveződés nehézségei 96
2. Kísérlet a konzervatív expanzióra: az 1944-es törvény 98
3. Az általános középiskola helyi szintű terjedése 101
4. A politikai kereslet és a tudományos kínálat átalakulása 105
5. A komprehenzív reform meghirdetése 107
6. Központi reform és helyi irányítás: konfliktus és alku 109
7. A decentralizált rendszer modernizációja és integrációja 113
Irodalom 116
Összefoglalás 118
1. Az oktatáspolitikai összehasonlítás belső ellentmondásai 118
2. Az első szakasz: a középfok expanziójának forrásai 119
3. Az első szakasz: az expanzió politikai keretei 120
4. A második szakasz: a rendszerintegráció politikái 122
5. A szakértők mint a rendszerintegráció letéteményesei 123
6. A harmadik szakasz: a rendszer működtetése 127
7. A kutatás új irányai: egy új oktatásszociológia felé 129
Irodalom 130