A nemzetek és vallások története Romániában

Tartalom

A kiadó előszava 5
I. A Román Szocialista Népköztársaság területének kialakulása 7
II. A magyar honfoglalás. Római katolikussá szervezés 8
III. Magyarország keleti részének, Erdélynek szomszédja 1068-tól Kunország 11
IV. Az egyházi tized- és pápai dézsmaszedés Magyarországon 14
V. A kunok további harcai. II. Géza 1150 táján a szászokat Erdélybe telepíti, a Balkánon 1186 táján bolgár-oláh állam alakul; II. Endre 1211-ben a német lovagrendet határvédelem céljából a Kárpátok Barcaság körüli mindkét lejtőjére telepíti, majd 14 év után kiűzi 19
VI. A dominikánusok a kunokat a katolikus vallásra térítik. Az esztergomi prímás Moldvában, Milkovón megkereszteli a kun népet, és számukra fölszenteli az első kun vagy milkói püspököt. A milkói püspökség Bakócz Tamás idejéig fönnáll. 1238-ban 40000 kun család Magyarországra költözik. A bogumilok terjeszkedésének meggátlására a magyar király Szörény tornyán 1246-ban katolikus püspökséget állít 21
VII. Az oláh nép Balkánon való jelenléte, Kunország területére való áramlása, Ungro-Vlachia (1320), majd Kara Bogdania (1350) vajdaság megalapítása, Erdélybe való beszivárgása 26
VIII. További katolikus püspökségek Szereten (1371) és Curtea de Argesen(1382) 32
IX. A Hiakintosszal, az első ortodox metropolitával kezdődő élet Ungro-Vlachiában, a régi Kunország helyén 36
X. Szerzetesrendek Magyarországon; Erdély néprajzi térképe a XIV. század elején 39
XI. Katolikus püspökség Moldvabányán 1413-ban. Jó Sándor - Alexandru cel Bun (felesége Losonczi Margit) - a moldvai vajda. A török hatalom jelentkezik, a kiüldözött magyar husziták Moldvában találnak otthonra. Az első ortodox metropolita. A vajda moldvai magyar falukat ad magyar főtisztviselőknek. Tatros városában másolják a bibliát magyarul 42
XII. Thabuk Mihály szegedi ferences a Tatros-Román-Husz városkákban és azok környékén levő falvakban élő huszitákat visszatérítette a katolikus vallásra (Vaszari Györgynek, a kamenici püspök magyar titkárának 1571. augusztus 20-án kelt jelentése szerint). Reichersdorffer a moldvai városok nevét magyarul jegyzi föl 48
XIII. Zsigmond magyar király (1387-1437) uralkodása. Erdélyi-havasalföldi-török események. Az örmények Moldvába, a cigányok Magyarországba való telepítése. A havasalföldi vaj dák Erdélybe történő beütései 51
XIV. Az „Unió Trium Nationum" életre hívása 1437-ben. A szászok életrendje Erdélyben 52
XV. A Nagy Lajos halálát követő zavaros idő eseményei Magyarországon. Zsigmond német-római császár hosszú uralkodása. Szerepe a konstanzi zsinaton, a törökkel vívott harcai
és Munténiával való kapcsolatai 57
XVI. Hunyadi János csatái a törökkel; a kormányzó; a nándorfejérvári győzelem. Halála. A király Hunyadi Lászlót kivégezteti 61
XVII. Mátyás király uralkodása, háborúi a vajdákkal, törökkel; vitája a lengyel királlyal. Báthori István erdélyi vajda az ősi székely jogot fölforgatja. A székelyek egy része Moldvába menekül 66
XVIII. Dózsa György. A mohácsi vészt megelőző események. A protestantizmus 74
XIX. A mohácsi vész 80
XX. Két király Magyarországon: Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd. Gritti szerepe. Petru Rares moldvai vajda támadásai 82
XXI. Az Erdélyben élő oláhok műveltsége; önálló erdélyi fejedelemség (török fönnhatóság alatt); Martinuzzi; Izabella; János Zsigmond. A vallásszabadság. írók véleménye Moldváról, Havasalföldről 85
XXII. A bákói római katolikus püspökség. Magyar ferencesek Bákóban 97
XXIII. Báthori István, Báthori Kristóf, Báthori Zsigmond, Báthori Endre (megöletése), Rudolf, Mihály vajda, Básta. Katolikus élet Moldvában. Arsengo Jeromos, Lubieniczki Valerian. A Propaganda Fidei fölállítása Rómában, Bandinus jelentése (1646). 101
XXIV. Székely Mózes, Bocskai István, Rákóczi Zsigmond, Báthori Gábor, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György. Barcsay Ákos, Kemény János, Apafi Mihály. Megszűnik az erdélyi fejedelemség. Diploma Leopoldinum 107
XXV. Törekvések az ortodox oláhok protestánssá tételére. A római katolikus egyház körülményei az erdélyi fejedelemségben 111
XXVI. Magyar jezsuiták javaslatára a Habsburg-ház az erdélyi ortodox oláhok egy részét katolikus (görög katolikus) vallásra téríti, „Rómával uniálja" 116
XXVII. Fanarióták uralma Havasalföldön és Moldvában. Mária Terézia „határőrséget" szervez. Siculicidium. Bűnvizsgálat. Sok székely Moldvába vándorol. Zöld Péter jelentése a moldvai magyarokról 120
XXVIII. Az erdélyi oláhok részére alkotott görög katolikus vallás révén az „erdélyi triász": Micu-Clain, Sincai és Maior nemzeti öntudatra ébred és ébreszti az oláhságot. A „Supplex
Libellus Valachorum" 124
XXIX. Ortodox mozgalmak Erdélyben. Az erdélyi vallási kérdések ismételt áttekintése; Erdély közigazgatási szervezete. Horia, Closca és Crisan mozgalma 129
XXX. Moldvában a magyarok római katolikusok. A Magyar Tudós Társaság érdeklődik utánuk. Gegő Elek, Petrás Incze János és Jerney János jelentései. Néhány statisztikai adat. Radu Rosetti megállapításai. Kitekintés Havasalföldre 138
XXXI. Az erdélyi szászok fölhívása az erdélyi románokhoz. Az erdélyi románok nagygyűlése Balázsfalván, a "Szabadság mezején" 1848. május 15-16-án; 16 pontjuk. Az erdélyi országgyűlés kimondja az uniót Magyarországgal. A komité. Puchner átveszi Erdély kormányzását. Saguna körlevele. Az erdélyi románok vérengzése 147
XXXII. A magyarellenes propaganda hírlapokban, intézményekben, az egyetemi ifjúság röpirat-áramában 162
XXXIII. Forradalmi jelenségek Moldvában és Havasalföldön. A forradalom letörése. Moldva és Havasalföld Románia néven királysággá egyesül. Moldva magyar katolikusainak vonatkozásai. A Szent László Társulat szerepe 175
XXXIV. A Liga és szervezésében a röpirat-áradat Magyarország ellen. A memorandum-per 179
XXXV. Ferenc Ferdinándot 1914. június 28-án Szarajevóban megölik. Kitör az első világháború. Románia magatartása 204
XXXVI. Az entente és Románia 1916. augusztus 4-17. között „titkos szerződést" köt. Románia hadat üzen Magyarországnak, majd meg is támadja. Románia a csatát a kezdéstől számított századik napra elveszíti az országgal és Bukaresttel együtt, és azután megköti a bukaresti békét. A bukaresti béke fontosabb pontjai. Wilson pontjai. Románia bekebelezi Besszarábiát. Horvátország, Fiume elszakad Magyarországtól. Az Erdély elszakadását kijelentő nyilatkozat 210
XXXVII. Forradalom Magyarországon. Tanácsköztársaság alakul. A Habsburg-ház detronizálása. Az erdélyi ortodox és görög katolikus főpapok közös pásztorlevele; ugyanazok átirata a román nemzeti tanácshoz. Vajda Sándor behívja a román hadsereget. Kézdi vásár helyen népgyűlés tiltakozik a román hadsereg behívása ellen. Temesváron kikiáltják a bánáti népköztársaságot. 1918. december 1-én az erdélyi románok Gyulafehérváron gyűlést tartanak. Kimondják a gyulafehérvári pontokat. Vajda beszéde. A gyűlés határozatait a királyi párhoz viszik. 1918. december 22-én Kolozsvár főterén 120000
magyar tart gyűlést és tiltakozik az elszakadás ellen. 1919. január 8-án az erdélyi szászok csatlakoznak az erdélyi románok határozataihoz. 1919. november 5-én „Sachsentag"-ot
tartanak. Románia a tanácsköztársaság ellen Budapestre vonul. Trianon parancsa 218
XXXVIII. Új intézmények régi emberekkel Nagy-Romániában. Iorga elmélete a székelyekről. A kolozsvári Ferdinánd Egyetem föladata a székelység visszarománosítása 12 professzorral. Műveik. A két román egyház szerepe. Az ASTRA. Magyarellenes propaganda Genfben. A román király intézkedései. A román népszámlálás 1930-ban. Oktatásügy. Kultúrzóna-törvény. Miron, Maniu, Vajda rövid életrajza 234
XXXIX. Erdély vallási viszonyai a XX. század elején 255
XL. Konkordátum Róma és Románia között 258
XLI. A második bécsi döntés. Románia Németország oldalán belép a második világháborúba. Elfoglalja Oroszország egy részét, és Transnistria néven alkotmányjogilag Romániához csatolja. 1944. augusztus 23-án a román hadsereg orosz szövetségre lép. Elvesziti Transnistriát és Besszarábiát, visszakapja Észak-Erdélyt. Románia magyarellenes propagandáját tovább folytatja 266
XLII. Románia fölmondja a konkordátumot, és Cassulo nunciust kiutasítja az országból. Megszünteti a görög katolikus vallást, illetve az ortodoxiába olvasztja. Petru Plescát püspökké szentelik 273
XLIII. Románia Magyar Autonóm Tartományt létesít az 1952. évi új alkotmány 18. stb. §-ának megfelelően. Az 1960. évi alkotmánymódosítás a nevet Maros Magyar Autonóm Tartományra változtatja. Az 1965. évi Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányának 15.§-a. A való élet ezekben az „autonomikákban". Ceausescu Nagy-Romániát „egységes nemzeti állam"-nak jelenti ki. 1967-ben leveszik az autonóm magyar tartomány föliratot. A területi közigazgatási rendszer átalakítása 277
Jegyzetek 285
Tartalomjegyzék 289

Témakörök