Az ősvalami és az én

Előszó

Freud jelen munkájának eredetije Das Ich das Es címmel 1923-ban jelent meg először.
A magyar kiadás alkalmával röviden jelezni óhajtjuk, hogy ez a mű a lelki szerkezetnek, a fejlődéstani és dinamikai összefüggéseknek szemléletes képét tárja fel az olvasó előtt, aki ezzel a mai pszichoanalitikai lélektan egységes foglalatát is megtalálja benne. A lélekelemző tudomány számára ez a munka úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból alapvető jelentőségű. Hogy e sokféle elágazó műnek csak magvát érintsük: itt válik nyilvánvalóvá, hogy magának az én-nek is egy része tudattalan, aminek vizsgálatában jutott el itt Freud a lelki őstalajhoz, a lelkinek a testivel határos fundamentumához.
Ezt a lelki őstalajt Freud Groddeck nyomán Es-nek nevezte el. Ha Freud tömör, színekben és árnyalatokban gazdag nyelve nehéz feladat elé állította is a fordítókat, a legnagyobb, szinte megoldhatatlannak látszó problémát az Es-nek minden tekintetben megfelelő magyar kifejezése okozta. A magyar lélekelemző irodalom eddig leginkább az "ösztön-én" névvel kísérelte meg, hogy az új lélektani fogalom értelmét megadja. Az Es azonban éppen én-nek nem nevezhető. Az Es az ősi lelki, amelyben sajátos törvények uralkodnak, az én pedig az Es-ből lett újabb szerzemény és teljesen megváltozott tulajdonságaival módot talált, hogy a külvilággal közvetlen kapcsolatba jusson. Az Es elsődleges jellegével mintegy szemben áll az én-nel, amin nem változtat az sem, hogy az én-nek van egy az Es-be merülő tudattalan része. Vissza