Előszó
Az informális gazdaság kérdéseiről sokan és sokféleképpen beszéltek már az elmúlt két-három évben. Nehéz tehát a problémát úgy megközelíteni, hogy az olvasó ne érezze, erről már hallottam, olvastam. Mi, jelen konferencia szervezői úgy gondoltuk azonban, hogy amikor a feketegazdaság jellemzőiről, megnyilvánulásairól, okairól, méretéről cikkeznek nap mint nap, kifelejtődik mindebből a gazdasági élet alanya, az állampolgár, és az ő „ biztonságérzete"
Gazdasági, politikai biztonságérzete, mely karöltve a jogbiztonság követelményével meghatározó úgy az állami, mint a magánszférában tevékenykedő számára. A társadalom valamennyi szereplőjét érinti. Egymásrautaltságukban, elválaszthatatlan érdekrendszerükben feloldódik a jogbiztonság, a gazdasági biztonság, a foglalkoztatás, a vállalkozás ügyleti biztonságának égető szükségszerűsége. Mindehhez elengedhetetlenül fontos adalék a morális biztonságérzet, megalapozva a közigazgatás, a gazdaságpolitika, és végső soron a politika hitelességét.
Mindezt biztosíthatják a kiszámítható és stabil pénzügyi szabályzók és feltételek, a megfelelő piaci, és intézményi háttér kiépítésével, az ezt kiszolgáló dinamikus jogalkotási és jogalkalmazási tevékenységgel, szem előtt tartva a személyiségi jog, az adatvédelem, közérdek és magánérdek ütköztetésének alkotmányos követelményeit, mintegy esélyegyenlőséget teremtve a legális gazdaság szereplőinek.
Úgy vélem, rendezvényünk időpontja miatt általunk csak „Húsvéti konferenciának" nevezett kétnapos előadássorozaton sikerült egy olyan vetületét megismerni az informális gazdaságnak, mely a kérdést kutatók elemzéseinek tükrében, a különböző végrehajtó szervek szemszögéből láttatja azt.
A tanulmánykötet első része megpróbálja összefoglalni az előadások, illetve korreferátumok leglényegesebb megállapításait, melyek meglehetősen széles skálán mozogva vázolják fel a fogyasztóvédelem, a vámszakma, a munkaügyi ellenőrzés, valamint az állami ellenőrzés más területeinek kérdéseit. Munkavállalói oldalról láttatni próbálja az informális gazdaság által gerjesztett bizonytalansági tényezőket, ugyanakkor a szociológiai, kutatói felmérések eredményeit leszűrő véleményeket is.
Vissza