Európai integrációs alapismeretek

Szerző

Simai Mihály

'Simai Mihály: Európai integrációs alapismeretek ' összes példány

Kiadó:	Aula Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	540 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:	963-9478-88-1
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér grafikonnal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Tanulnunk és tanítanunk kell tehát Európát, azt az Európát, amelyhez múltunk köt, s amely jövőjének fő letéteményese az Európai Unió. Ma már közhelynek számít, hogy a magyar demokrácia és a társadalom egésze számára sorsdöntő a sikeres és mielőbbi csatlakozásunk. A magyar gazdaság számára az uniós tagság modernizációs horgonyként szolgál majd, elősegítve kis méretű, de nagy teljesítményű gazdaságunk globalizálódását. Csatlakozni valamihez, így az Európai Unióhoz is, csak akkor lehet és szabad, ha ismerjük, tudjuk, mivel is kötelezzük el magunkat. A kibővített Európai Unióban ugyanis nemcsak újabb lehetőségek, de jelentős kötelezettségek is hárulnak ránk. Tisztázni kell majdan az új, uniós körülmények között politikai, társadalmi és gazdasági lehetőségeinket. A mikroökonómia nyelvén: uniós keretek között kell megtalálnunk a magyar gazdaság termelési lehetőségeinek határát. Tisztázni lehetőségeinket, vállalni kötelezettségeinket ismét csak úgy lehetséges, ha józanul mérlegeljük a... Tovább

Tartalom

Táblázatjegyzék	15
Ábrajegyzék	18
Előszó	19
A kötet szerzői	24
Az egyes részek szerzői	25
Rövidítések	26
Simai Mihály: Globalizáció és regionalizálódás a XXI. század elején	31
Világrend - világgazdaság	31
A világrend és a világgazdaság fogalmáról	31
A globalizáció	33
A globalizáció értelmezése	33
A globalizáció hajtóerői	36
A globalizáció következményei	39
A regionalizálódás folyamatai: az Európai Unió és más regionális integrációk a világgazdaságban a XXI. század elején	42
A régió fogalma	43
A regionalizálódás főbb stratégiai céljai	44
A regionális szervezetek a XXI. század elején a világgazdaságban	48
A regionalizálódás és a transznacionális társaságok stratégiája	51
A regionális együttműködés és a globális hatalmi struktúra	52
Szentessy Krisztián: Az európai gazdaság a XXI. században	55
Bevezetés	55
Az EU gazdasági teljesítménye nemzetközi összehasonlításban	56
Az uniós tagállamok eltérő gazdasági teljesítménye	59
A csatlakozó országok gazdasági teljesítménye nemzetközi összehasonlításban	59
Intézményi struktúra	61
Makrogazdasági szabályozás	61
Az európai termelékenység csökkenése, globális verseny és az új gazdaság	62
Horváth Jenő: Az európai integráció története 1945-2003	66
A második világháború utáni évek	66
Az integráció előfeltételeinek kialakulása	66
Az Európa Tanács	67
Szén, acél és (h)idegháború	68
Az Európai Szén- és Acélközösség	68
Egy kudarc: az Európai Védelmi Közösség	69
Két új integráció készülődik	69
Az Európai Gazdasági Közösség és az EURATOM	70
A római szerződések	70
Az EGK - egy sikertörténet kezdete	71
Egy erőtlen versenytárs: az EFTA	71
A "zöld Európa" születése	72
Európa De Gaulle akarata szerint	72
Az Európai Közösség magára talál	74
A hágai csúcstalálkozó	74
Az első bővülés: Hatokból Kilencek	75
Az 1970-es évek új kihívásai	75
Az első közvetlenül választott Európai Parlament	76
Bővítés a déliekkel	77
Az Európai Közösség az 1980-as évek második felében	78
Az Európai Közösség új lendületet vesz	78
Az Egységes európai okmány	78
A közös mezőgazdasági politika és a költségvetés reformja	79
A pénzügyi unió terve	80
Az Európai Unió felé	81
A berlini fal leomlik	81
A Maastrichti Szerződés	82
A pénzügyi unió felé, a maastrichti kritériumok és teljesítésük	82
A tizenötök európája	83
Az EU gazdagabb lesz három fejlett országgal	83
Megtörik az Unió lendülete	84
Az Amszterdami Szerződés	85
A keleti bővítés kérdése és az Agenda 2000	86
Az euró születése	87
Az Európai Bizottság válsága	87
A nizzai szerződés	87
A monetáris unió immár valóság	89
Az Európai Konvent	89
Tíz ország az EU kapujában	90
Rácz Margit: Egység a sokrétűségben - integráció és tagállami érdekek az Európai Unióban	93
A szupranacionális és a nemzeti elem az Európai Közösségek/Európai Unió döntéshozatali rendszerében	93
Franciák és németek az integráció stratégiai céljainak megfogalmazásában	97
Fejlett és kevésbé fejlett országok az Európai Közösségekben/Európai Unióban	101
Integrációs alapelvek és lehetséges változások - az Unió középtávú jövőképe	105
Blahó András - Vígh László: Az Európai Unió és az európai térség intézményi, szervezeti és döntéshozatali rendszere	111
Alkotmányos alapok	111
Az Európai Unió felépítése	111
Az asquis communautaire	112
Az Európai Unió intézményei	115
Döntéshozatal az Európai Unióban	131
Az Európai Gazdasági Térség mint intézmény	134
Történelmi előzmények	134
Jogalkotási eljárás az Európai Gazdasági Térségben	135
Az Európai Gazdasági Térség és a négy szabadság	136
Az Európai Közösségek jogszabályainak átvétele az Európai Gazdasági Térségbe	138
Az Európai Gazdaság Térség intézményei	139
Kengyel Ákos - Palánkai Tibor: A gazdasági integráció fejlődési szakaszai, az EU-országok makrogazdasági helyzetének alakulása	141
A piaci integráció szakaszai az EU-ban	143
A piaci integrációs formák	143
Az integrációs szakaszok megvalósulása az EU-ban	146
A kereskedelmi és termelési integráció alakulása	152
A tényezőáramlások és az integrációs folyamatok	155
A mikrointegrációs folyamatok alakulása	157
A tagországok makrogazdasági teljesítményének és világgazdasági pozícióinak alakulása	159
A gazdasági fejlődés "aranykorszaka"	161
Válságban az európai gazdaság	162
A gazdasági stabilitás helyreállása	163
Az 1990-es évek: a kritikus évtized	164
Az euró bevezetése utáni folyamatok, az eurozóna teljesítménye	166
Az európai strukturális "válság": a műszaki rés és európa felzárkózása	170
Varga Gyula - Blahó András: Az Európai Unió agrárpolitikájának alapjai és a magyar csatlakozás	177
Az Európai Unió agrárpolitikájának alapvető céljai	177
Az EU agrárpolitikájának korábbi reformjai	177
Az Európai Unió üzemi rendszere és változásának irányai	178
Az árkiegyenlítő támogatások lényege és működési mechanizmusa	179
A termelés korszerűsítését és fejlesztését szolgáló támogatások az európai Unióban	181
Földtulajdon és földpiac az EU-ban	183
Az agrárkérdés kényes pontjai a csatlakozási tárgyalásokon	184
Miként ítéljük meg tárgyalási fölkészültségünket?	184
Mennyivel növeli az agrárkiadásokat a keleti bővítés?	185
Az Agenda 2000 körüli viták és a várható reformlépések	186
A jelenlegi "reformhangulat" általános vonásai	186
Milyen is lesz az EU új agrárpolitikája?	188
Magyarország agrárgazdasága az Európai Unió kapujában	190
Az Európai Unió ajánlatai és a megállapodások	193
Hogyan járt Magyarország?	197
Milyen változások lesznek a magyar agrárpolitikában?	198
Néhány következtetés	199
A legújabb agrárreform-intézkedések	199
A 2003. évi reformintézkedések értékelése	203
A csatlakozás fő hatásai	205
Palánkai Tibor: Pénzügyi integráció az Európai unióban	208
Az Európai Monetáris Rendszer	208
Történeti előzmények	208
Az Európai Monetáris Rendszer	208
Az Európai Monetáris Rendszer értékelése	210
A Gazdasági és Monetáris Unió kialakítása és működése	211
Maastrichti döntések és a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása	211
Az euroövezet makrogazdasági teljesítménye	215
Az Európai Központi Bank az euro védelmében	218
Az euro és a nemzeti gazdaságpolitikák	219
Az EMU és a politikai unió összefüggései	221
Az Európai Unió költségvetése	221
A nemzeti és a nemzetközi szervezetek költségvetéseinek jellemzői	221
Az Európai Unió közös költségvetése	223
A közös költségvetés bevételeinek és kiqadásainak szerkezete	224
Az Európai Unió közös költségvetésének "kohéziója"	226
A kibővítés költségvetési feltételei	227
Néhány szó strukturális problémákról	230
Az euró és az ún. "strukturális problémák"	230
Az euro és a strukturális reformok	234
Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája	238
Az európai gazdaság regionális fejlettségi különbségei	240
Az Európai Unió regionális politikájának összetevői	244
Támogatási célkitűzések és támogatott területek	247
Jogosultsági kritériumok és támogatott régiók	250
A strukturális alapok feladatai	254
A regionális politika elvei és a programok kialakítása	259
A támogatásra jogosult regionális szintek	261
A támogatásra fordított kiadások	263
Az EU keleti irányú bővülése és a regionális politika	270
Blahó András - Palánkai Tibor: Az Európai Unió struktúrapolitikája	275
A műszaki rés és európa felzárkózása	275
A technikai és technológiai fejlettség néhány kérdése	275
Európa és a riválisok	279
A struktúrapolitika irányai	282
A struktúrapolitika értékelése	284
A tagországok energiahelyzete	285
A közösségi energiapolitika főbb irányai	287
Szajp Szabolcs - Sólyom Balázs: Az Európai Unió szociális és információs kérdései	291
Szociális kérdések	291
Előzmények	291
Az Európai Szociális Karta rendszere	292
Az integráció kezdeti lépései	296
A gazdasági fejlődés aranykora és a szociális dimenzió	297
Nagy tervek - kis lépések	298
A szociális szempontok erősödése	299
A Maastrichti Szerződés	301
Az áttörés évei: az Amszterdami Szerződés és az Európai Foglalkoztatási Paktum	302
Az Európai Unió és az információs társadalom	311
Bevezetés. Az információ- és kommunikáció-technológia kihívásai	311
Úton az információs társadalom felé	311
Összefoglalás	320
Bató Márk - Blahó andrás: Az Európai Unió nemzetközi kereskedelmének és tőkeáramlásának szerkezete	323
Az Európai Unió nemzetközi kereskedelmének és tőkeáramlásának szerkezete	323
Az Európai Unió szerepe és kötelezettségei	323
Az Európai Unió és a Kereskedelmi Világszervezet	324
Az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi szerződései	325
A nemzetközi kereskedelem relációs szerkezete	326
Nemzetközi kereskedelem az Európai Unión belül	335
A nemzetközi tőkeáramlás relációs szerkezete	336
Blahó András: Az Európai Unió és a Kelet-közép-európai országok kapcsolatai	343
Történelmi előzmények	343
Kelet-Közép-Európa és az Európai Közösség kapcsolatai 1970-1989 között	344
Első reakció: segítségnyújtás	344
Társulási egyezmények	345
Társulási egyezmények gazdasági jelentősége	345
Társulási (Európa) megállapodások értékelése	348
A csatlakozási tárgyalások eredményei	351
A csatlakozási tárgyalások aktuális helyzete	351
A dán elnökség alatt hozott fontosabb határozatok	351
Sajátos események a dán elnökség alatt	354
A magyar tárgyalási stratégia	356
Vágyak és illúziók a csatlakozással kapcsolatban	358
A magyar csatlakozási tárgyalások eredményei fejezetek szerint	361
Áruk szabad áramlása	361
Személyek szabad áramlása	362
Szolgáltatások nyújtásának szabadsága	364
Tőke szabad áramlása	366
Vállalati jog	368
Versenyjog	369
Mezőgazdaság	370
Halászat	370
Közlekedéspolitika	371
Adózás	372
Gazdasági és Monetáris Unió	374
Statisztika	375
Foglalkoztatás- és szociálpolitika	376
Energia	377
Iparpolitika	378
Kis- és középvállalkozások	379
Tudomány és kutatás	379
Oktatás és szakképzés	380
Távközlés és információs technológia	380
Regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja	381
Környezetvédelem	381
Fogyasztóvédelem és a fogyasztók egészségének védelme	383
Bel- és igazságügyi együttműködés	384
Vámunió	385
Külgazdasági kapcsolatok	387
Közös kül- és biztonságpolitika	387
Pénzügyi ellenőrzés	388
Az újonnan csatlakozó tagországok átmeneti mentességeinek összehasonlítása	389
Mi várható a csatlakozástól?	391
Az Európai Konvent	392
Előzmények, cél, feladat	392
A Konvent összetétele, a munkafolyamat jellege	393
Szervezeti rend	394
A munkafolyamat tagolása, az első szakasz áttekintése	394
Főbb nézetkülönbségek	395
Magyar részvétel az Európai Konventben	395
Bató Márk: A PHARE-tól az Európa megállapodásokig	397
A PHARE program	397
Programtípusok	399
A PHARE reformjai	399
Előcsatlakozási alapok	401
Balázs Péter - Blahó András - Szajp Szabolcs: Az Európai Unió korábbi kivőbítéseinek tapasztalatai - a keleti kibővítés folyamata	405
A kibővítések tapasztalatai	405
Bevezetés	405
Első kör: a brit, a dán és az ír csatlakozás	406
Második kör: a mediterrán terjeszkedés, azaz Görögország, Portugália és spanyolország felvétele	412
Harmadik kör: Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása	417
Az Európai Unió keleti kibővítésének főbb állomásai	422
Koppenhágai Európa Tanács-ülés: 1993. június - a csatlakozás mint cél megjelölése	422
A csatlakozás előkészítésének stratégiája: esseni csúcs	424
A cannes-i, madridi, amszterdami csúcsértekezlet	425
A folyamat gyorsulása	426
A csatlakozási folyamat és a csatlakozási tárgyalások (1998. március 30-2002. december 16.)	429
Az Európai Unió keleti kibővítésének távlatai	434
Balázs Péter: Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai	440
Az Európai Közösség mint a nemzetközi jog alanya	440
Az Európai Unió nemzetközi hatásköre	441
Az Európai Unió jogi személyisége	441
Az Európai Unió nemzetközi hatáskörének értelmezése	442
Származékos és korlátozott közösségi hatáskör	442
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak sajátosságai	443
Az Európai Unió nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai	444
Az Európai Közösség nemzetközi elismerése	444
Az Európai Unió passzív képviseleti joga	445
Az Európai Unió aktív képviseleti joga	445
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak rendszere	445
társulási (preferenciális) kapcsolatok	445
A közös kereskedelempolitikára épülő külkapcsolatok	447
Az európai Unió nemzetközi kapcsolatainak újabb fejleményei	448
Függelék	451
Az Európai Unió története időrendben	451
Jogalkotás az Európai Gazdasági Térségben	467
Az új Európai Unió hatalmi ágai	468
Glosszárium	469
Irodalom	525