Szigetszentmiklós története a kezdetektől 1945-ig

Előszó

E könyv előző kiadásában már utaltam arra, hogy a könyv megírására az ösztönzött, hogy az ifjúságnak átadjam ismereteimet. Több szigetszentmiklósi fiatalt megkérdeztem, hogy mond-e nekik valamit az a két szó, hogy Szabacs és Ragád? A legtöbben nem is hallottak róluk. Néhányan tudtak arról, hogy van Szabacsi Kincse, Szabacsi Szabó családnév, de az előnév eredetéről nem tudnak semmit. A két világháború között még mindennapos használatban volt, hogy a falu középső részét Szabacsnak, a Kinizsi utca végén lévő dombos településrészt Ragádnak neveztük.
Mindig érdekelt településünk múltja, de amikor olyan írással találkoztam, hogy Szigetszentmiklóst az 1400-as években rácok alapították, különösen felkeltette az érdeklődésemet, hiszen mint tősgyökeres szentmiklósi, itt rác telepesekről sohasem hallottam. Kutatásaim eredményei egészen mást mutatnak, melynek során az is kiderült, hogy Csepel-sziget néhány települése már Árpád-kor előtti, és magyar nevűek, mint Csepel, Háros, Ragád, Födémes, Szabacs, Makád.
Ezek a régi, már nem érthető nevek a történetkutatás számár különösen becsesek. E nevek szófejtése azt mutatja, hogy Árpád bejövetele előtt már magyarul beszélő népek éltek itt. Ezért gondoltam, hogy az Árpád-kor előtt itt élt, vagy idetelepült népek történetével foglalkozni kell, bár népiségük eredete nem egyeztethető össze a finnugor származási vonallal. Ez a kutatási terült ugyan eltér a szűken vett Szigetszentmiklós történetétől, de közvetve kapcsolódik hozzá, ezért szükségesnek tartom az e téren elért eredményeket is közreadni. Ezek az eredmények komoly és nagytudású szakemberek kutatásainak köszönhetőek, melyekből én apró mozaikdarabok összerakásával próbálom érzékeltetni ómagyar történelmünk múltját is, hogy jobban ameddig embertani, tárgyi, kulturális és nyelvi adatok erre lehetőséget nyújtanak. A régi korok leírásában kerültem a részletek leírását, mert ezt a részt inkább figyelemfelkeltésnek szántam. Vissza