Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja

Előszó

A meteorológia története Európában Arisztotelésszel kezdődött. Reánk maradt műveit négy csoportba szokták osztani, fizikai, természettudományi, metafizikai és etikai tartalmú könyvekre. A bennünket érintő természettudományi könyvek megoszlása a következő: a fizika 8 könyve, az észről értekező 4 könyve, a keletkezésről és az elenyészésről szóló 2 könyve, a meteorológia 4 könyve (amelyek közé be szokták sorolni a világról értekező apokrif műveket is).
A meteorológia négy könyve mai értelemben nem teljesen felel meg elnevezésének, amennyiben csak kisebb részük tartalmazza a meteorológiai jelenségek tárgyalását és főleg csillagászati, geológiai és kémiai kérdésekkel foglalkozik. A meteorológia feladatául az égi testekkel határos tünemények fejtegetéséit jelöli ki, ezek pedig a következők: a tejút, az üstökösök, a tüzes meteorok és a hulló csillagok, továbbá ide tartoznak a szelek, a földrengés, villámcsapások, zivatarok stb. okainak kutatása. A tengerről és sótartalmáról van szó azután, továbbá a szelekről és besorolásukról, az égi háborúról, a forgó szelekről és a légköri fénytüneményekről. Az értekezés utolsó részét az elemek tana tölti ki, amely ezúttal molekuláris fizikai és kémiai megjegyzésekre utal.
A reneszánsz kezdetéig Arisztotelész tanait nem vonták kétségbe, hiszen nem volt külső kényszerítő erő, amely megkívánta volna a revíziót. A meteorológia fejlődése a nagy földrajzi felfedezésekkel indult meg és tart mind a mai napig, sőt a tudomány és a technika fejlődésével fog együtt haladni a jövőben is.
Ahogyan a meteorológia általános kezdetét egy kiemelkedő képességű személyhez - Arisztotelészhez - köthetjük, ugyanúgy e tudomány magyarországi kezdetei is jelentős személyiségekhez, tudósokhoz, orvosokhoz, gyógyszerészekhez, tanárokhoz kötődnek. Magyarország nagy része még jócskán a Török Birodalom által megszállt terület volt a XVII. században, amikor már jelentős mennyiségben találhatók kiemelkedő tehetségű és vállalkozó szellemű tudós férfiak, akik más hivatásuk mellett, meteorológiai kérdésekkel kényszerülnek foglalkozni, koruk kihívásainak megfelelően. Hazai könyvtáraink szép számmal tartalmaznak a XVII. századtól értékes - elsősorban latin nyelvű - meteorológiai tartalmú műveket, amelyek őrzik szerzőjük gondolatait, tudását, világnézetét. A jelen életrajzi lexikon arra törekszik, hogy egybegyűjtse a szórványos hazai kezdeményezésektől napjainkig mindezen személyek eddig fellelt adatait, rövid tudományos életrajzát, műveik felsorolását a tudománytörténet iránt érdeklődők számára.
A legújabb időkre már rendelkezésre állnak elektronikus adatkezelő és rögzítő rendszerek, ezek azonban a távoli múltra vonatkozó információkkal általában nincsenek feltöltve, mivel elsődleges céljuk az újabb eredmények rögzítése és közzététele a jelen kutatás támogatására. Mindazok a régi eredmények, amelyek már nem jelenthetnek közvetlenül profitot a kutatók számára, kiesnek az érdeklődés fősodrából. Ez a lexikon ezt a hiányt is pótolni próbálja, a több mint 500 személyre vonatkozó adatok közreadásával. A kötet végén felsorolásra kerülnek - nagyjából az elmúlt 100 évből - azok a kiemelkedő személyek, akadémikusok, egyetemi tanárok, intézet vezetők, jelentősebb utazók, akikre vonatkozó részletes információk az ABC rendbe szedett részben szerepelnek. Ugyancsak megtalálható minden Magyarországon meteorológus diplomát szerzettek névsora a szervezett állami oktatás kezdetétől, 1950-től, illetve az első évfolyam államvizsgájától, 1954-től napjainkig.
Reméljük hathatós segítséget nyújt e kötet minden meteorológus személye és a meteorológia története iránt érdeklődő számára. Vissza