A "Columbo-módszer"

Fülszöveg

1961-ben születtem Hódmezővásárhelyen. 1985-ben kerültem a Bethlen Gábor Református Gimnáziumba, a Dél-Alföld ősi iskolájába, ahol 1723 óta folyamatos a tanítás. Nagyon szeretek olvasni és gondolkozni az olvasottakon. Különösen szeretem az irodalmat, a verseket, a színházat, a zenét, tehát összességében a művészeteket és a tudományokat, az irodalomelméletet, a hermeneutikát, a filozófiát, a teológiát, az informatikát és a csillagászatot.
A „Columbo-módszer" ötletét az irodalomelmélet és a filmsorozat logikája közötti párhuzam fölismerése adta. A nyomozás, az (irodalom) értelmezés és a tudományos megismerés gondolkodásmódja között - a legáltalánosabb szinten - modellértékű hasonlóság figyelhető meg. „Az én egyszerű elképzelésem szerint a tudományos elmélet csupán a világegyetem modellje vagy éppen részleges modellje; olyan szabályok gyűjteménye, melyek megfigyeléseinkhez rendelik a modell mennyiségeit. Az elmélet csak a mi elménkben létezik, ezen túl semmi realitása nincs (akármit... Tovább

Fülszöveg

1961-ben születtem Hódmezővásárhelyen. 1985-ben kerültem a Bethlen Gábor Református Gimnáziumba, a Dél-Alföld ősi iskolájába, ahol 1723 óta folyamatos a tanítás. Nagyon szeretek olvasni és gondolkozni az olvasottakon. Különösen szeretem az irodalmat, a verseket, a színházat, a zenét, tehát összességében a művészeteket és a tudományokat, az irodalomelméletet, a hermeneutikát, a filozófiát, a teológiát, az informatikát és a csillagászatot.
A „Columbo-módszer" ötletét az irodalomelmélet és a filmsorozat logikája közötti párhuzam fölismerése adta. A nyomozás, az (irodalom) értelmezés és a tudományos megismerés gondolkodásmódja között - a legáltalánosabb szinten - modellértékű hasonlóság figyelhető meg. „Az én egyszerű elképzelésem szerint a tudományos elmélet csupán a világegyetem modellje vagy éppen részleges modellje; olyan szabályok gyűjteménye, melyek megfigyeléseinkhez rendelik a modell mennyiségeit. Az elmélet csak a mi elménkben létezik, ezen túl semmi realitása nincs (akármit jelentsen is ez)." (Stephen W. Hawking: Az idő rövid története) Ha a Hawking-idézetben a világegyetem szón az irodalmi mű (lehetséges) világát értjük, nyilvánvalóvá válik ez. Például, hogy a természettudomány a valós világot magyarázza, az irodalom értelmezője pedig a lehetséges világot. így látszólag egymástól távol eső dolgok kerülnek egymás mellé: a nyomozás módszertana (például Columboé) a tudományos megismerés szemléletes modelljévé válik, amely segít megérteni a gondolkodási műveletek célját és feladatát. Aki ráérez a módszer és a szöveg örömére, nagy élményben, a megértés élményében lesz része.
Simon Ferenc Vissza