Pénzügyi jog I.

Tartalom

ELŐSZÓ
I. rész
A pénzügyi rendszer és a pénzügyi politika
1. fejezet A PÉNZÜGYI RENDSZER ÉS A PÉNZÜGYI JOG 25
2. fejezet A KÖZPÉNZÜGYI RENDSZER ALAPKÉRDÉSEI:
KÖZSZÜKSÉGLETEK - KÖZFELADATOK - KÖZKIADÁSOK
ÉS KÖZBEVÉTELEK 26
I. A pénzmozgással járó jogviszonyok típusai 26
II. A közszükségletek, közfeladatok 27
1. Közszükségletek 27
2. Közfeladatok 28
3. Közfeladat - állami feladat 29
III. A közpénzügyek fogalma 29
IV. Közbevételek, közkiadások, közjavak és a közpénzügyi rendszer 30
1. Közbevételek, közkiadások 30
2. Közjavak 30
3. Közpénzügyi rendszer 31
V. A pénzügyi politika és a fiskális politika 31
1. Pénzügyi politika 31
2. Fiskális politika 32
3. fejezet A MONETÁRIS RENDSZER ÉS A MONETÁRIS POLITIKA 32
I. A monetáris rendszer funkciói és intézményei 32
II. A monetáris politika és célja 33
4. fejezet A PÉNZÜGYI PIAC 35
Felhasznált irodalom 36
II. rész
A pénzügyi jog és a pénzügyi jogtudomány
1. fejezet BEVEZETÉS 41
2. fejezet A PÉNZÜGYI JOG A JOGRENDSZERBEN 41
I. Elméletek a pénzügyi jogról 42
II. A magyar piacgazdaság pénzügyi joga 45
3. fejezet A PÉNZÜGYI POLITIKA ÉS JOGPOLITIKA 47
4. fejezet A PÉNZÜGYI JOGTUDOMÁNY ÉS TÁRSTUDOMÁNYAI 50
I. A pénzügyi jogtudomány 50
II. A pénzügytan 52
III. A pénzügyi szociológia és jogszociológia, a pénzügyi pszichológia 53
IV. A pénzügytörténet és a pénzügyi jogtörténet 54
V. A pénzügyi statisztika 55
5. fejezet A PÉNZÜGYI JOG RENDSZERE 56
I. A számviteli jog 56
II. Államháztartási jog 56
III. Közbevételek joga 57
IV. A monetáris szféra pénzügyi joga 57
V. Nemzetközi pénzügyi jog 58
6. fejezet A PÉNZÜGYI JOG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI ÉS A PÉNZÜGYI
ALKOTMÁNYOSSÁG 58
7. fejezet JOGFORRÁSI RENDSZER 62
I. Pénzügyi törvények 62
II. Rendeleti jogalkotás 62
8. fejezet A PÉNZÜGYI JOGI NORMA, A PÉNZÜGYI JOGVISZONY 63
I. A pénzügyi jogi norma 63
II. Pénzügyi jogviszony 66
Felhasznált irodalom 67
III. rész
Számviteli jog
1. fejezet A SZÁMVITEL FOGALMA 71
2. fejezet A SZÁMVITELI JOG RENDSZERE
ÉS AZ SZVT. SZEMÉLYI HATÁLYA 72
I. A jogforrási rendszer sajátosságai 72
II. Az számviteli törvény személyi hatálya és a számviteli kötelezettségek 72
1. A személyi hatály 72
2. A számviteli kötelezettségek 73
III. A számviteli politika 74
3. fejezet ALAPELVEK 74
I. Tartalmi alapelvek 74
1. A valódiság elve 74
2. A teljesség elve 75
3. Az óvatosság elve 75
4. Az összemérés elve 75
II. Kiegészítő alapelvek 76
1. Az időbeli elhatárolás elve 76
2. A bruttó elszámolás elve 76
3. A tartalom elsődlegessége a formával szemben 76
4. Az egyedi értékelés elve 76
5. A lényegesség elve 77
6. A költség-haszon összevetésének elve 77
III. A formai elvek 77
1. A következetesség elve 77
2. A világosság elve 78
3. A folytonosság elve 78
4. A vállalkozás folytatásának elve 78
4. fejezet BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG 78
I. A mérleg 79
1. A mérleg fogalma és a mérlegképesség meghatározása 79
2. Eszközök 80
3. Források 82
II. Az eredménykimutatás 85
1. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 85
2. Pénzügyi műveletek eredménye 85
3. Szokásos vállalkozási eredmény 85
4. Rendkívüli eredmény 86
5. Adózás előtti eredmény 86
6. Adózott eredmény 86
7. Mérleg szerinti eredmény 86
III. Kiegészítő melléklet 86
IV. A beszámoló formája 87
1. Az éves beszámoló 87
2. Az egyszerűsített éves beszámoló 87
3. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló 88
4. Az egyszerűsített beszámoló 88
5. A beszámolókészítési kötelezettség speciális esetei 88
V. Az üzleti jelentés 88
5. fejezet A KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 89
I. A könyvvezetés 89
II. A bizonylatolás 89
6. fejezet A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS A KÖZZÉTÉTEL 90
1. A vállalkozás székhelyén biztosítandó nyilvánosság 91
2. A letétbe helyezés 91
3. A közzététel 91
4. A Cégközlöny 91
5. Speciális szabályok 91
6. Közzététel honlapon 92
7. fejezet A SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS 92
I. A könyvviteli szolgáltatás 92
II. A könyvvizsgálói tevékenység 92
8. fejezet A SZÁMVITELI JOG SZANKCIÓI 93
I. Polgári jogi általános felelősség 93
II. Büntetőjogi és szabálysértési szankció 94
III. Mulasztási bírság a számviteli szabályok megsértéséért 95
IV. A számviteli törvényben nem nevesített szankciók 95
Felhasznált irodalom 96
Nemzeti/magyar jogszabályok 96
Fontosabb EU normák 96
IV. rész
Államháztartási jog
1. fejezet KÖLTSÉGVETÉS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI JOG 99
I. A költségvetési jog kialakulása Európában és Amerikában 99
II. A magyar költségvetési jogfejlődés 100
1. Az 1848/49-es forradalom joga 100
2. Az abszolutizmus korszaka 101
3. Jogfejlődés 1867-től 101
2. ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI JOG 103
I. Az államháztartás jogi fogalma 103
II. Az államháztartás jogi szabályozása 104
III. Az államháztartás szerkezete 105
IV. Államháztartási gazdálkodás: költségvetési gazdálkodás,
vagyongazdálkodás 106
1. Költségvetési gazdálkodás és a költségvetés jogi fogalma 106
2. Vagyongazdálkodás 108
V. Az államháztartás funkciói 109
VI. Az államháztartás általános elvei 110
1. Az egységesség élve 110
2. A teljesség (bruttó elszámolás) elve 110
3. A részletesség elve 111
4. A valódiság elve 111
5. A nyilvánosság elve 112
VII. Az államháztartási gazdálkodás alapelvei 113
1. A tárgyéven túli kötelezettségvállalás korlátozásának elve 113
2. A hosszú távú állami kötelezettségvállalás korlátozásának elve 114
3. A közbeszerzési kötelezettség elve 114
Egyéb elvek 115
3. fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 116
I. A központi költségvetés szerkezete 116
1. Fejezetrend 116
2. Címrend 120
3. Jogcímcsoport és jogcím 121
4. Előirányzat-csoport és kiemelt előirányzat 121
II. A központi költségvetés bevételei és kiadásai 122
1. Bevételek 124
2. Kiadások 124
3. Egyenleg 126
4. A központi költségvetés tartalékai 127
III. A költségvetési ciklus szakaszai 129
IV. A központi költségvetés tervezése 131
1. A költségvetési irányelvek meghatározása 131
2. A költségvetési javaslat kidolgozása 132
V. A költségvetés parlamenti elfogadása 133
1. A törvényjavaslat bizottsági véleményezése 133
2. A törvényjavaslat tárgyalása 134
3. Appropriáció, indemnitás 135
VI. A központi költségvetés végrehajtása 136
1. Kincstári költségvetés 136
2. Elemi költségvetés 137
3. A kiadási előirányzatok felhasználása: kötelezettségvállalás,
utalványozás, érvényesítés 138
4. A Kincstár szerepe a költségvetés végrehajtásában 139
5. Állami kötelezettségvállalás 140
VII. Az előirányzatok évközi megváltoztatása 141
1. Az előirányzat-módosítás fogalma 141
2. Az előirányzat-módosítás alkotmányos korlátai 141
3. Az előirányzat-módosítás jogcímei és az előirányzatok túllépése
módosítás hiányában 142
4. Átcsoportosítás 142
5. Zárolás, csökkentés, törlés 144
VIII. A költségvetés módosítása, pótköltségvetés, intézkedések
veszélyhelyzetben 145
1. A költségvetés módosítása, pótköltségvetés 145
2. Intézkedések veszélyhelyzetben 145
IX. Zárszámadás 146
1. Költségvetési beszámolási rendszer 146
2. A zárszámadási törvényjavaslat 146
3. Az államháztartási mérleg 147
4. fejezet A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV 148
I. A költségvetési szervek jellemzői és fogalma 148
II. Irányítás és felügyelet 148
1. Irányítás és felügyelet a közigazgatási jogban 148
2. Felügyelet a költségvetési jogban 149
III. A költségvetési szervek alapítása 150
1. Az alapítók 150
2. A költségvetési szervek típusai 150
3. Az alapítás módja és az alapító dokumentum tartalma 150
IV. A költségvetési szervek működése 151
1. A működés pénzügyi forrásai 151
2. Gazdálkodás 154
3. Gazdálkodási tilalmak, korlátok és lehetőségek 155
4. Vállalkozási tevékenység 156
V. A költségvetési szervek költségvetési jogállása 157
1. A költségvetési jogállás jellemzői 157
2. Gazdálkodási önállóság 157
3. Rendelkezési jogosultság az előirányzatok felett 158
4. Kapcsolat a Kincstárral 159
VI. Megszüntetés 160
5. fejezet A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR 161
I. A Kincstár jogállása 161
II. A Kincstár funkciói 161
1. A Kincstár feladatai a költségvetés végrehajtásával összefüggésben 162
2. A Kincstár számlavezetési tevékenysége 162
3. A Kincstár egyéb feladatai 163
6. fejezet AZ ÁLLAMI VAGYONGAZDÁLKODÁS JOGA 164
I. A kincstári vagyon meghatározása 164
II. A vagyonkezelő szervezet jogállása és feladatai 165
III. A kincstári vagyon nyilvántartása 166
IV. A kincstári vagyon kezelése 166
1. A vagyonkezelői jog tartalma 167
2. A vagyonkezelői jog megszűnése 167
V. A kincstári vagyon értékesítése 168
VI. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon 168
7. AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 169
I. A Munkaerő-piaci Alap 171
1. Az alap jogállása 171
2. Az alap funkciója 172
3. Az alap költségvetése 172
II. Egyéb elkülönített állami pénzalapok 173
8. fejezet A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSE 176
I. A társadalombiztosítás elvi kérdései és alkotmányos alapjai 176
II. Az alapok funkciója 177
III. Az alapok kezelése 178
IV. Az alapok költségvetése 178
V. Az alapok vagyona 181
9. fejezet AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBÓL
SZÁRMAZÓ FORRÁSOK 181
I. Az EK Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások 181
II. Az Európai Unióból származó források 183
1. A támogatások folyósítása 183
2. A program lezárása 184
3. Visszafizetési kötelezettség 184
10. fejezet AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ELLENŐRZÉS 185
I. Az államháztartási ellenőrzés rendszere 185
II. Az Állami Számvevőszék 186
1. A Számvevőszék jogállása 186
2. A Számvevőszék feladat- és hatásköre 187
3. A számvevőszéki ellenőrzés eredménye 189
III. Kormányzati központi ellenőrzés 190
1. A KEHI jogállása 190
2. A KEHI feladat- és hatásköre 190
IV. A felügyeleti szerv ellenőrzési tevékenysége 191
V. Ellenőrzési rendszer a költségvetési szervek szintjén 192
1. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) 192
2. A belső ellenőrzés 193
VI. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés központi harmonizációja
és koordinációja 194
VII. Könyvvizsgálat 194
Felhasznált irodalom 195
Nemzeti/magyar jogszabályok 196
Fontosabb EU normák 198
V. rész
Az államadósságügy
1. fejezet AZ ÁLLAMADÓSSÁG A PÉNZÜGYTAN
ÉS A PÉNZÜGYI JOGTUDOMÁNY NÉZŐPONTJÁBÓL 201
1. Az államadósság pénzügytani és pénzügyi jogi meghatározása 201
II. Az államadósság kategóriái 202
III. Az államadóssági jogviszony 203
2. fejezet AZ ÁLLAMADÓSSÁGOK JOGÁNAK ALAKULÁSA 205
3. fejezet ALKOTMÁNYOS ÉS PÉNZÜGYI JOGI SZABÁLYOZÁS 206
4. fejezet AZ ÁLLAMADÓSSÁGÜGY VÁLTOZÁSAI
A KILENCVENES ÉVEKBEN 208
I. Jogi szabályozás 1991-től 208
II. Az uniós szerződésben előírt kötelezettségek 209
Felhasznált irodalom 210
VI. RÉSZ
Az önkormányzatok pénzügyei; a helyi államháztartás joga
1. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ ORSZÁGOS KÖZFELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN 213
2. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS JOGFORRÁSAI 213
3. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON JELLEMZŐI 215
4. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTELEK RENDSZERE 217
I. Saját bevételek 218
II. Átengedett központi adók 219
III. Állami támogatások 219
IV. Címzett és céltámogatások 220
1. Címzett támogatások 221
2. Céltámogatások 221
5. fejezet ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK 223
6. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE 225
7. fejezet A TERVEZÉS, A FINANSZÍROZÁS ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJE 226
I. A költségvetési finanszírozás rendje 226
II. A költségvetési beszámoló 227
III. Az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzése 228
8. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYEK REFORMJA 230
Felhasznált irodalom 231
Nemzeti/magyar jogszabályok 231
VII. RÉSZ
A monetáris rendszer joga
1. fejezet BEVEZETÉS 235
2. fejezet A PÉNZINTÉZETI RENDSZEREK KIALAKULÁSA 236
I. Előzmények 236
II. A klasszikus bankfejlődés 237
1. A Bank of England 237
2. A Banque de France 239
3. A Schweizerische Nationalbank 242
III. A „porosz utas" fejlődés 243
1. A német bankrendszer 243
2. Az orosz és az olasz jegybankrendszer 245
3. A Magyar Nemzeti Bank 247
IV. Az Európán kívüli fejlődés 249
1. A japán jogfejlődés 249
2. Jogfejlődés az Egyesült Államokban 249
3. fejezet A KÖZPONTI BANKOK EURÓPAI RENDSZERE ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 250
I. Előzmények 250
II. Az ESCB célja és feladatai 252
1. Az ESCB elemei és fő célja 252
2. Az ESCB feladatai 252
III. A monetáris politika eszközei 253
IV. Az ESCB függetlensége 254
1. Az intézményi függetlenség 255
2. A személyes függetlenség 255
3. A pénzügyi függetlenség 256
V. Az ESCB szervezeti felépítése 256
4. fejezet A JEGYBANKI AUTONÓMIA 257
5. fejezet A MAGYAR NEMZETI BANK 260
I. A kétszintű bankrendszer kialakítása 260
II. Az MNB szabályozásának elvi kérdései 260
1. Az alkotmány rendelkezései
2. Az MNB-törvény 260
III. Az MNB feladatai 261
1. A monetáris politika meghatározása és végrehajtása 261
2. A monetáris politika eszközei 261
3. A bankjegy- és érmekibocsátás 264
4. Pénzforgalmi feladatok 264
5. A jegybanki ellenőrzés 265
IV. Az MNB mint az állam és a bankok bankja 265
1. A jegybank mint az állam bankja 265
2. A jegybank mint a bankok bankja 266
V. Az MNB kapcsolata más szervekkel 266
1. Kapcsolat az Országgyűléssel 266
2. Az MNB kapcsolata a Kormánnyal és a pénzügyminiszterrel 266
3. Az MNB és a PSZÁF kapcsolata 267
4. Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel 267
VI. Az MNB szervezete 268
1. Az MNB elnöke és alelnökei 268
2. A monetáris tanács 268
3. A felügyelőbizottság 269
VII. A MNB-elnök rendeletalkotási joga 269
Felhasznált irodalom 270
Nemzeti/magyar jogszabályok 271
Fontosabb EU normák 271
VIII. RÉSZ
A pénzrendszer joga.
A pénzforgalom szabályozása
1. fejezet A PÉNZRENDSZER JOGA 275
I. A pénz közgazdasági és jogi fogalma 275
II. A pénzrendszer jogi alapjai 276
III. Jelenlegi pénzrendszerünk történeti előzményei 277
IV. A forint bevezetése és jelenlegi jogi szabályozása 277
2. fejezet A PÉNZFORGALOM SZABÁLYOZÁSA 279
I. A pénzforgalom típusai 279
II. Fizetési módok 280
III. Készpénzforgalom, bankszámlák közötti forgalom, elektronikus fizetési
eszköz 282
1. Készpénzforgalom 282
2. A bankszámlák közötti pénzforgalom szabályozása 282
3. Elektronikus fizetési eszközök alkalmazása 282
IV. EU-normák 283
Felhasznált irodalom 283
IX. RÉSZ
A pénzügyi piac joga
fejezet PÉNZÜGYTANI ALAPFOGALMAK ÉS A PÉNZÜGYI PIAC SZABÁLYOZÁSA 288
I. Megtakarítás, jelenérték és kockázat 288
II. Pénzügyi közvetítés és a pénzügyi közvetítők 289
III. A bank 291
2. fejezet A PÉNZÜGYI PIACOK SZABÁLYOZÁSÁNAK OKA ÉS MÓDSZEREI 292
I. A pénzügyi piacok szabályozásának oka és célja 292
II. A szabályozás módszerei 293
1. Strukturális szabályozás 293
2. Prudenciális szabályozás 294
III. A pénzügyi piaci intézmények szabályozásának módszerbeli azonossága 295
1. Engedélyezés és felügyelet 295
2. A piac szerkezetének szabályozása 295
3. Funkcionális szabályozás 295
4. Szervezet- és üzemszabályozás 295
5. Fogyasztóvédelem 296
6. Információszabályozás 296
3. fejezet A MAGYAR PÉNZÜGYI PIAC INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS A TEVÉKENYSÉGTÍPUSOK 296
I. A felügyelet hatásköre 297
II. Az intézménycsoportok áttekintése 297
III. A tevékenységtípusok 298
1. Hitelezés 298
2. Pénz- és elszámolásforgalom 299
3. Befektetés 299
4. Vagyonkezelés 299
5. Őrzés 299
6. Biztosítás 300
4. fejezet A HITELINTÉZETI TÖRVÉNY HATÁLYA, PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK 300
I. A hitelintézeti törvény hatálya 300
1. A módszer: funkcionális szabályozás 300
2. A törvény hatálya 301
3. Határon átnyúló szolgáltatás a Hpt.-ben 302
4. A Hpt. hatálya alá nem tartozó tevékenységek és intézmények 303
II. Pénzügyi szolgáltatások végzésére vonatkozó általános rendelkezések 303
1. Engedélyhez kötöttség 303
2. Üzletszerűség 303
3. Pénznem 304
4. Formakényszer 304
III. A pénzügyi szolgáltatások 304
IV. A pénzügyi intézmények rendszere 305
1. Pénzügyi intézmény 305
2. Hitelintézet 305
3. Pénzügyi vállalkozás 305
4. Az elhatárolás alapja 305
5. A hitelintézet típusai 306
6. Pénzügyi vállalkozás 307
7. Szervezeti forma és jegyzett tőke 307
8. Tulajdonosok 308
V. A szolgáltatások rendszere 309
1. A hitel típusú szolgáltatások rendszere 309
2. A forgalmi típusú szolgáltatások rendszere 312
3. Vagyonkezelési, őrzési szolgáltatások és a befektetési alapok 317
4. Letétkezelő és őrzési szolgáltatások 319
5. fejezet A BANKÜZEM SZABÁLYOZÁSA A HPT.-BEN (PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOZÁS 320
I. Fizetőképesség 320
1. A Hpt. 70. §-a 320
2. Fizetőképesség: likviditás és szolvencia 320
II. Kockázatvállalás és az előre felmérhető kockázatok kezelésének eszközei 321
1. A kockázatvállalás meghatározása 321
2. Az előre felmérhető kockázatok kezelésének eszközei 321
III. Az előre fel nem mérhető kockázatok kezelése 322
1. Szavatoló tőke 322
2. A kockázatvállalás korlátozása és kontrollálása 323
IV. Csoportok összevont alapú felügyelete 325
1. Belföldi csoportok felügyelete 325
2. A bírói gyakorlat Magyarországon 326
3. Nemzetközi és európai felügyeleti együttműködés a csoportszintű felügyelet érdekében 326
6. fejezet FELÜGYELET, BETÉTBIZTOSÍTÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS 327
I. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az állami felügyelet eszközei 327
1. A felügyelet jogállása 327
2. A felügyelet szervezete 328
3. A felügyelet együttműködése más szervekkel, nemzetközi együttműködés
és bejelentési kötelezettség a Európai Bizottság számára 329
4. A felügyelet eljárása, eszközei 329
II. A betétbiztosítás koncepciója, a válságkezelés módjai és az Országos Betétbiztosítási Alap 333
1. A betétbiztosítás koncepciója és a válságkezelés módjai 333
2. Az OBA és feladata 334
III. Információszabályozás 335
1. Adatvédelem 335
2. Tájékoztatási kötelezettség és a bennfentesség szabályozása 337
IV. Nemzetközi és európai jogharmonizáció 337
1. Világgazdasági szabályozás 337
2. Az európai jogharmonizáció 340
Felhasznált irodalom 343
Nemzeti/magyar jogszabályok 343
Fontosabb EU normák 343
X. rész Az adótan és az adójog általános része
1. fejezet KÖZBEVÉTELEK, ADÓK, TÁOMOGATÁSOK 347
I. A közbevételek fajtái és sajátosságai 348
II. Az adók és más befizetési kötelezettségek konstituálására jogosultak 350
III. Az adózás legitimációja 352
1. Adóelméletek 352
2. Az adózás igazságossága 354
IV. Az adó fogalma 357
1. Az adóviszonyok rendszere: állam - társadalom - adózó 357
2. Az adó materiális ás jogi értelemben 358
3. A költségvetési (államháztartási) és adóviszonyok összefüggései 358
V. A költségvetési támogatások fogalma 364
1. A költségvetési támogatások általános jellemzői 364
2. A költségvetési támogatások és az adópreferenciák 365
3. A költségvetési támogatások típusai 367
4. A költségvetési támogatások a célok szerint 369
VI. Az adó és a költségvetési támogatás fogalmának kiterjesztése
a tételes jogban 370
2. fejezet AZ ADÓRENDSZER ÉS AZ ADÓPOLITIKA 375
I. Az adórendszer fogalma 375
II. Átadók rendszerezése, típusai 378
III. A működő magyar adórendszer néhány jellemzője 380
1. Jövedelemközpontosítás 383
2. A stabilitáshiány és alkalmazkodás 385
3. Adóharmonizáció és jogközelítés 386
IV. Az adórendszer szerkezete, tagozódása 386
V. Az adórendszer és elemei 388
VI. Adóreformok 393
VII. Az adópolitikai döntések sajátosságai 395
1. Az adópolitikai döntés és a szabályozási technikák 396
2. Az adópolitika konstans és változó elemei 397
VIII. Az adóztatás határai 399
IX. Az adómegtagadás 402
X. Az adópolitikai döntések beszámítása az adózói magatartás alakításába 403
1. Az adózói magatartás alakítása 403
2. Adókikerülés 405
3. A joggal való visszaélés tilalma az adójogban 406
4. Az adókikerülés korlátozásának modelljei 407
5. Az adókikerülés korlátozásának eszközei Magyarországon 408
6. Az adómenekülés 409
7. Adókijátszás 409
8. Adótervezés 410
3. fejezet AZ ADÓJOG ALAPJAI 411
Az adójog rendszere 411
1. Az adójog fogalma 411
2. Adójog és magánjog 413
II. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogkövetés az adójogban 414
1. Adójogalkotás 414
2. Az adaptáció mechanizmusa 417
3. Az adójog kodifikációja 418
4. Az adójog jogforrási sajátosságai 418
5. Adójog alkalmazása és követése 424
6. Adójog-értelmezés 424
III. Az adózás alkotmányossága, alkotmányos és anyagi jogi elvei 431
1. Az adózás alkotmányi szabályozása 431
2. Az alkotmány és az Alkotmánybíróság gyakorlatának hatása az adózásra 432
3. Az adózás alkotmányos elvei 434
4. Az adójog anyagi jogi elvei 437
IV. Az adótényállás 439
1. Tényálláselemek 440
2. A tényállás-alakítás: szerződési szabadság és adótényállás 441
3. Az adóalany és más személyek 442
4. Adókötelezettség 454
5. Az adóalap 456
6. Az adómérték (adótétel, adókulcs) 457
7. Adómentesség 458
8. Adókedvezmény 459
V. Az adójogi norma 462
1. Az adójogi norma szerkezeti sajátosságai 462
2. Az adójogi norma tényálláskötöttsége 464
3. Magatartás-befolyásolás az adójogi normával 465
4. Hatály 472
VI. Az adójogviszonyok 475
1. Az adójogi norma és jogviszony kapcsolata 475
2. Az adójogviszonyok típusai 475
3. Az adójogviszony alanya, tárgya, tartalma 477
4. Az adójogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése 479
VII. Felelősség az adójogban 480
Felhasznált irodalom 482
TÁRGYMUTATÓ 485

Témakörök