927.216

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Pénzügyi jog I-II.

Szerkesztő

Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 971 oldal
Sorozatcím: Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-389-961-8
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

Tartalom

I. kötet:
ELŐSZÓ
I. rész
A pénzügyi rendszer és a pénzügyi politika
1. fejezet A PÉNZÜGYI RENDSZER ÉS A PÉNZÜGYI JOG 25
2. fejezet A KÖZPÉNZÜGYI RENDSZER ALAPKÉRDÉSEI:
KÖZSZÜKSÉGLETEK - KÖZFELADATOK - KÖZKIADÁSOK
ÉS KÖZBEVÉTELEK 26
I. A pénzmozgással járó jogviszonyok típusai 26
II. A közszükségletek, közfeladatok 27
1. Közszükségletek 27
2. Közfeladatok 28
3. Közfeladat - állami feladat 29
III. A közpénzügyek fogalma 29
IV. Közbevételek, közkiadások, közjavak és a közpénzügyi rendszer 30
1. Közbevételek, közkiadások 30
2. Közjavak 30
3. Közpénzügyi rendszer 31
V. A pénzügyi politika és a fiskális politika 31
1. Pénzügyi politika 31
2. Fiskális politika 32
3. fejezet A MONETÁRIS RENDSZER ÉS A MONETÁRIS POLITIKA 32
I. A monetáris rendszer funkciói és intézményei 32
II. A monetáris politika és célja 33
4. fejezet A PÉNZÜGYI PIAC 35
Felhasznált irodalom 36
II. rész
A pénzügyi jog és a pénzügyi jogtudomány
1. fejezet BEVEZETÉS 41
2. fejezet A PÉNZÜGYI JOG A JOGRENDSZERBEN 41
I. Elméletek a pénzügyi jogról 42
II. A magyar piacgazdaság pénzügyi joga 45
3. fejezet A PÉNZÜGYI POLITIKA ÉS JOGPOLITIKA 47
4. fejezet A PÉNZÜGYI JOGTUDOMÁNY ÉS TÁRSTUDOMÁNYAI 50
I. A pénzügyi jogtudomány 50
II. A pénzügytan 52
III. A pénzügyi szociológia és jogszociológia, a pénzügyi pszichológia 53
IV. A pénzügytörténet és a pénzügyi jogtörténet 54
V. A pénzügyi statisztika 55
5. fejezet A PÉNZÜGYI JOG RENDSZERE 56
I. A számviteli jog 56
II. Államháztartási jog 56
III. Közbevételek joga 57
IV. A monetáris szféra pénzügyi joga 57
V. Nemzetközi pénzügyi jog 58
6. fejezet A PÉNZÜGYI JOG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI ÉS A PÉNZÜGYI
ALKOTMÁNYOSSÁG 58
7. fejezet JOGFORRÁSI RENDSZER 62
I. Pénzügyi törvények 62
II. Rendeleti jogalkotás 62
8. fejezet A PÉNZÜGYI JOGI NORMA, A PÉNZÜGYI JOGVISZONY 63
I. A pénzügyi jogi norma 63
II. Pénzügyi jogviszony 66
Felhasznált irodalom 67
III. rész
Számviteli jog
1. fejezet A SZÁMVITEL FOGALMA 71
2. fejezet A SZÁMVITELI JOG RENDSZERE
ÉS AZ SZVT. SZEMÉLYI HATÁLYA 72
I. A jogforrási rendszer sajátosságai 72
II. Az számviteli törvény személyi hatálya és a számviteli kötelezettségek 72
1. A személyi hatály 72
2. A számviteli kötelezettségek 73
III. A számviteli politika 74
3. fejezet ALAPELVEK 74
I. Tartalmi alapelvek 74
1. A valódiság elve 74
2. A teljesség elve 75
3. Az óvatosság elve 75
4. Az összemérés elve 75
II. Kiegészítő alapelvek 76
1. Az időbeli elhatárolás elve 76
2. A bruttó elszámolás elve 76
3. A tartalom elsődlegessége a formával szemben 76
4. Az egyedi értékelés elve 76
5. A lényegesség elve 77
6. A költség-haszon összevetésének elve 77
III. A formai elvek 77
1. A következetesség elve 77
2. A világosság elve 78
3. A folytonosság elve 78
4. A vállalkozás folytatásának elve 78
4. fejezet BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG 78
I. A mérleg 79
1. A mérleg fogalma és a mérlegképesség meghatározása 79
2. Eszközök 80
3. Források 82
II. Az eredménykimutatás 85
1. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 85
2. Pénzügyi műveletek eredménye 85
3. Szokásos vállalkozási eredmény 85
4. Rendkívüli eredmény 86
5. Adózás előtti eredmény 86
6. Adózott eredmény 86
7. Mérleg szerinti eredmény 86
III. Kiegészítő melléklet 86
IV. A beszámoló formája 87
1. Az éves beszámoló 87
2. Az egyszerűsített éves beszámoló 87
3. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló 88
4. Az egyszerűsített beszámoló 88
5. A beszámolókészítési kötelezettség speciális esetei 88
V. Az üzleti jelentés 88
5. fejezet A KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 89
I. A könyvvezetés 89
II. A bizonylatolás 89
6. fejezet A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS A KÖZZÉTÉTEL 90
1. A vállalkozás székhelyén biztosítandó nyilvánosság 91
2. A letétbe helyezés 91
3. A közzététel 91
4. A Cégközlöny 91
5. Speciális szabályok 91
6. Közzététel honlapon 92
7. fejezet A SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS 92
I. A könyvviteli szolgáltatás 92
II. A könyvvizsgálói tevékenység 92
8. fejezet A SZÁMVITELI JOG SZANKCIÓI 93
I. Polgári jogi általános felelősség 93
II. Büntetőjogi és szabálysértési szankció 94
III. Mulasztási bírság a számviteli szabályok megsértéséért 95
IV. A számviteli törvényben nem nevesített szankciók 95
Felhasznált irodalom 96
Nemzeti/magyar jogszabályok 96
Fontosabb EU normák 96
IV. rész
Államháztartási jog
1. fejezet KÖLTSÉGVETÉS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI JOG 99
I. A költségvetési jog kialakulása Európában és Amerikában 99
II. A magyar költségvetési jogfejlődés 100
1. Az 1848/49-es forradalom joga 100
2. Az abszolutizmus korszaka 101
3. Jogfejlődés 1867-től 101
2. ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI JOG 103
I. Az államháztartás jogi fogalma 103
II. Az államháztartás jogi szabályozása 104
III. Az államháztartás szerkezete 105
IV. Államháztartási gazdálkodás: költségvetési gazdálkodás,
vagyongazdálkodás 106
1. Költségvetési gazdálkodás és a költségvetés jogi fogalma 106
2. Vagyongazdálkodás 108
V. Az államháztartás funkciói 109
VI. Az államháztartás általános elvei 110
1. Az egységesség élve 110
2. A teljesség (bruttó elszámolás) elve 110
3. A részletesség elve 111
4. A valódiság elve 111
5. A nyilvánosság elve 112
VII. Az államháztartási gazdálkodás alapelvei 113
1. A tárgyéven túli kötelezettségvállalás korlátozásának elve 113
2. A hosszú távú állami kötelezettségvállalás korlátozásának elve 114
3. A közbeszerzési kötelezettség elve 114
Egyéb elvek 115
3. fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 116
I. A központi költségvetés szerkezete 116
1. Fejezetrend 116
2. Címrend 120
3. Jogcímcsoport és jogcím 121
4. Előirányzat-csoport és kiemelt előirányzat 121
II. A központi költségvetés bevételei és kiadásai 122
1. Bevételek 124
2. Kiadások 124
3. Egyenleg 126
4. A központi költségvetés tartalékai 127
III. A költségvetési ciklus szakaszai 129
IV. A központi költségvetés tervezése 131
1. A költségvetési irányelvek meghatározása 131
2. A költségvetési javaslat kidolgozása 132
V. A költségvetés parlamenti elfogadása 133
1. A törvényjavaslat bizottsági véleményezése 133
2. A törvényjavaslat tárgyalása 134
3. Appropriáció, indemnitás 135
VI. A központi költségvetés végrehajtása 136
1. Kincstári költségvetés 136
2. Elemi költségvetés 137
3. A kiadási előirányzatok felhasználása: kötelezettségvállalás,
utalványozás, érvényesítés 138
4. A Kincstár szerepe a költségvetés végrehajtásában 139
5. Állami kötelezettségvállalás 140
VII. Az előirányzatok évközi megváltoztatása 141
1. Az előirányzat-módosítás fogalma 141
2. Az előirányzat-módosítás alkotmányos korlátai 141
3. Az előirányzat-módosítás jogcímei és az előirányzatok túllépése
módosítás hiányában 142
4. Átcsoportosítás 142
5. Zárolás, csökkentés, törlés 144
VIII. A költségvetés módosítása, pótköltségvetés, intézkedések
veszélyhelyzetben 145
1. A költségvetés módosítása, pótköltségvetés 145
2. Intézkedések veszélyhelyzetben 145
IX. Zárszámadás 146
1. Költségvetési beszámolási rendszer 146
2. A zárszámadási törvényjavaslat 146
3. Az államháztartási mérleg 147
4. fejezet A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV 148
I. A költségvetési szervek jellemzői és fogalma 148
II. Irányítás és felügyelet 148
1. Irányítás és felügyelet a közigazgatási jogban 148
2. Felügyelet a költségvetési jogban 149
III. A költségvetési szervek alapítása 150
1. Az alapítók 150
2. A költségvetési szervek típusai 150
3. Az alapítás módja és az alapító dokumentum tartalma 150
IV. A költségvetési szervek működése 151
1. A működés pénzügyi forrásai 151
2. Gazdálkodás 154
3. Gazdálkodási tilalmak, korlátok és lehetőségek 155
4. Vállalkozási tevékenység 156
V. A költségvetési szervek költségvetési jogállása 157
1. A költségvetési jogállás jellemzői 157
2. Gazdálkodási önállóság 157
3. Rendelkezési jogosultság az előirányzatok felett 158
4. Kapcsolat a Kincstárral 159
VI. Megszüntetés 160
5. fejezet A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR 161
I. A Kincstár jogállása 161
II. A Kincstár funkciói 161
1. A Kincstár feladatai a költségvetés végrehajtásával összefüggésben 162
2. A Kincstár számlavezetési tevékenysége 162
3. A Kincstár egyéb feladatai 163
6. fejezet AZ ÁLLAMI VAGYONGAZDÁLKODÁS JOGA 164
I. A kincstári vagyon meghatározása 164
II. A vagyonkezelő szervezet jogállása és feladatai 165
III. A kincstári vagyon nyilvántartása 166
IV. A kincstári vagyon kezelése 166
1. A vagyonkezelői jog tartalma 167
2. A vagyonkezelői jog megszűnése 167
V. A kincstári vagyon értékesítése 168
VI. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon 168
7. AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 169
I. A Munkaerő-piaci Alap 171
1. Az alap jogállása 171
2. Az alap funkciója 172
3. Az alap költségvetése 172
II. Egyéb elkülönített állami pénzalapok 173
8. fejezet A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSE 176
I. A társadalombiztosítás elvi kérdései és alkotmányos alapjai 176
II. Az alapok funkciója 177
III. Az alapok kezelése 178
IV. Az alapok költségvetése 178
V. Az alapok vagyona 181
9. fejezet AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBÓL
SZÁRMAZÓ FORRÁSOK 181
I. Az EK Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások 181
II. Az Európai Unióból származó források 183
1. A támogatások folyósítása 183
2. A program lezárása 184
3. Visszafizetési kötelezettség 184
10. fejezet AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ELLENŐRZÉS 185
I. Az államháztartási ellenőrzés rendszere 185
II. Az Állami Számvevőszék 186
1. A Számvevőszék jogállása 186
2. A Számvevőszék feladat- és hatásköre 187
3. A számvevőszéki ellenőrzés eredménye 189
III. Kormányzati központi ellenőrzés 190
1. A KEHI jogállása 190
2. A KEHI feladat- és hatásköre 190
IV. A felügyeleti szerv ellenőrzési tevékenysége 191
V. Ellenőrzési rendszer a költségvetési szervek szintjén 192
1. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) 192
2. A belső ellenőrzés 193
VI. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés központi harmonizációja
és koordinációja 194
VII. Könyvvizsgálat 194
Felhasznált irodalom 195
Nemzeti/magyar jogszabályok 196
Fontosabb EU normák 198
V. rész
Az államadósságügy
1. fejezet AZ ÁLLAMADÓSSÁG A PÉNZÜGYTAN
ÉS A PÉNZÜGYI JOGTUDOMÁNY NÉZŐPONTJÁBÓL 201
1. Az államadósság pénzügytani és pénzügyi jogi meghatározása 201
II. Az államadósság kategóriái 202
III. Az államadóssági jogviszony 203
2. fejezet AZ ÁLLAMADÓSSÁGOK JOGÁNAK ALAKULÁSA 205
3. fejezet ALKOTMÁNYOS ÉS PÉNZÜGYI JOGI SZABÁLYOZÁS 206
4. fejezet AZ ÁLLAMADÓSSÁGÜGY VÁLTOZÁSAI
A KILENCVENES ÉVEKBEN 208
I. Jogi szabályozás 1991-től 208
II. Az uniós szerződésben előírt kötelezettségek 209
Felhasznált irodalom 210
VI. RÉSZ
Az önkormányzatok pénzügyei; a helyi államháztartás joga
1. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ ORSZÁGOS KÖZFELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN 213
2. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS JOGFORRÁSAI 213
3. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON JELLEMZŐI 215
4. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTELEK RENDSZERE 217
I. Saját bevételek 218
II. Átengedett központi adók 219
III. Állami támogatások 219
IV. Címzett és céltámogatások 220
1. Címzett támogatások 221
2. Céltámogatások 221
5. fejezet ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK 223
6. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE 225
7. fejezet A TERVEZÉS, A FINANSZÍROZÁS ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJE 226
I. A költségvetési finanszírozás rendje 226
II. A költségvetési beszámoló 227
III. Az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzése 228
8. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYEK REFORMJA 230
Felhasznált irodalom 231
Nemzeti/magyar jogszabályok 231
VII. RÉSZ
A monetáris rendszer joga
1. fejezet BEVEZETÉS 235
2. fejezet A PÉNZINTÉZETI RENDSZEREK KIALAKULÁSA 236
I. Előzmények 236
II. A klasszikus bankfejlődés 237
1. A Bank of England 237
2. A Banque de France 239
3. A Schweizerische Nationalbank 242
III. A „porosz utas" fejlődés 243
1. A német bankrendszer 243
2. Az orosz és az olasz jegybankrendszer 245
3. A Magyar Nemzeti Bank 247
IV. Az Európán kívüli fejlődés 249
1. A japán jogfejlődés 249
2. Jogfejlődés az Egyesült Államokban 249
3. fejezet A KÖZPONTI BANKOK EURÓPAI RENDSZERE ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 250
I. Előzmények 250
II. Az ESCB célja és feladatai 252
1. Az ESCB elemei és fő célja 252
2. Az ESCB feladatai 252
III. A monetáris politika eszközei 253
IV. Az ESCB függetlensége 254
1. Az intézményi függetlenség 255
2. A személyes függetlenség 255
3. A pénzügyi függetlenség 256
V. Az ESCB szervezeti felépítése 256
4. fejezet A JEGYBANKI AUTONÓMIA 257
5. fejezet A MAGYAR NEMZETI BANK 260
I. A kétszintű bankrendszer kialakítása 260
II. Az MNB szabályozásának elvi kérdései 260
1. Az alkotmány rendelkezései
2. Az MNB-törvény 260
III. Az MNB feladatai 261
1. A monetáris politika meghatározása és végrehajtása 261
2. A monetáris politika eszközei 261
3. A bankjegy- és érmekibocsátás 264
4. Pénzforgalmi feladatok 264
5. A jegybanki ellenőrzés 265
IV. Az MNB mint az állam és a bankok bankja 265
1. A jegybank mint az állam bankja 265
2. A jegybank mint a bankok bankja 266
V. Az MNB kapcsolata más szervekkel 266
1. Kapcsolat az Országgyűléssel 266
2. Az MNB kapcsolata a Kormánnyal és a pénzügyminiszterrel 266
3. Az MNB és a PSZÁF kapcsolata 267
4. Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel 267
VI. Az MNB szervezete 268
1. Az MNB elnöke és alelnökei 268
2. A monetáris tanács 268
3. A felügyelőbizottság 269
VII. A MNB-elnök rendeletalkotási joga 269
Felhasznált irodalom 270
Nemzeti/magyar jogszabályok 271
Fontosabb EU normák 271
VIII. RÉSZ
A pénzrendszer joga.
A pénzforgalom szabályozása
1. fejezet A PÉNZRENDSZER JOGA 275
I. A pénz közgazdasági és jogi fogalma 275
II. A pénzrendszer jogi alapjai 276
III. Jelenlegi pénzrendszerünk történeti előzményei 277
IV. A forint bevezetése és jelenlegi jogi szabályozása 277
2. fejezet A PÉNZFORGALOM SZABÁLYOZÁSA 279
I. A pénzforgalom típusai 279
II. Fizetési módok 280
III. Készpénzforgalom, bankszámlák közötti forgalom, elektronikus fizetési
eszköz 282
1. Készpénzforgalom 282
2. A bankszámlák közötti pénzforgalom szabályozása 282
3. Elektronikus fizetési eszközök alkalmazása 282
IV. EU-normák 283
Felhasznált irodalom 283
IX. RÉSZ
A pénzügyi piac joga
fejezet PÉNZÜGYTANI ALAPFOGALMAK ÉS A PÉNZÜGYI PIAC SZABÁLYOZÁSA 288
I. Megtakarítás, jelenérték és kockázat 288
II. Pénzügyi közvetítés és a pénzügyi közvetítők 289
III. A bank 291
2. fejezet A PÉNZÜGYI PIACOK SZABÁLYOZÁSÁNAK OKA ÉS MÓDSZEREI 292
I. A pénzügyi piacok szabályozásának oka és célja 292
II. A szabályozás módszerei 293
1. Strukturális szabályozás 293
2. Prudenciális szabályozás 294
III. A pénzügyi piaci intézmények szabályozásának módszerbeli azonossága 295
1. Engedélyezés és felügyelet 295
2. A piac szerkezetének szabályozása 295
3. Funkcionális szabályozás 295
4. Szervezet- és üzemszabályozás 295
5. Fogyasztóvédelem 296
6. Információszabályozás 296
3. fejezet A MAGYAR PÉNZÜGYI PIAC INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS A TEVÉKENYSÉGTÍPUSOK 296
I. A felügyelet hatásköre 297
II. Az intézménycsoportok áttekintése 297
III. A tevékenységtípusok 298
1. Hitelezés 298
2. Pénz- és elszámolásforgalom 299
3. Befektetés 299
4. Vagyonkezelés 299
5. Őrzés 299
6. Biztosítás 300
4. fejezet A HITELINTÉZETI TÖRVÉNY HATÁLYA, PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK 300
I. A hitelintézeti törvény hatálya 300
1. A módszer: funkcionális szabályozás 300
2. A törvény hatálya 301
3. Határon átnyúló szolgáltatás a Hpt.-ben 302
4. A Hpt. hatálya alá nem tartozó tevékenységek és intézmények 303
II. Pénzügyi szolgáltatások végzésére vonatkozó általános rendelkezések 303
1. Engedélyhez kötöttség 303
2. Üzletszerűség 303
3. Pénznem 304
4. Formakényszer 304
III. A pénzügyi szolgáltatások 304
IV. A pénzügyi intézmények rendszere 305
1. Pénzügyi intézmény 305
2. Hitelintézet 305
3. Pénzügyi vállalkozás 305
4. Az elhatárolás alapja 305
5. A hitelintézet típusai 306
6. Pénzügyi vállalkozás 307
7. Szervezeti forma és jegyzett tőke 307
8. Tulajdonosok 308
V. A szolgáltatások rendszere 309
1. A hitel típusú szolgáltatások rendszere 309
2. A forgalmi típusú szolgáltatások rendszere 312
3. Vagyonkezelési, őrzési szolgáltatások és a befektetési alapok 317
4. Letétkezelő és őrzési szolgáltatások 319
5. fejezet A BANKÜZEM SZABÁLYOZÁSA A HPT.-BEN (PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOZÁS 320
I. Fizetőképesség 320
1. A Hpt. 70. §-a 320
2. Fizetőképesség: likviditás és szolvencia 320
II. Kockázatvállalás és az előre felmérhető kockázatok kezelésének eszközei 321
1. A kockázatvállalás meghatározása 321
2. Az előre felmérhető kockázatok kezelésének eszközei 321
III. Az előre fel nem mérhető kockázatok kezelése 322
1. Szavatoló tőke 322
2. A kockázatvállalás korlátozása és kontrollálása 323
IV. Csoportok összevont alapú felügyelete 325
1. Belföldi csoportok felügyelete 325
2. A bírói gyakorlat Magyarországon 326
3. Nemzetközi és európai felügyeleti együttműködés a csoportszintű felügyelet érdekében 326
6. fejezet FELÜGYELET, BETÉTBIZTOSÍTÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS 327
I. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az állami felügyelet eszközei 327
1. A felügyelet jogállása 327
2. A felügyelet szervezete 328
3. A felügyelet együttműködése más szervekkel, nemzetközi együttműködés
és bejelentési kötelezettség a Európai Bizottság számára 329
4. A felügyelet eljárása, eszközei 329
II. A betétbiztosítás koncepciója, a válságkezelés módjai és az Országos Betétbiztosítási Alap 333
1. A betétbiztosítás koncepciója és a válságkezelés módjai 333
2. Az OBA és feladata 334
III. Információszabályozás 335
1. Adatvédelem 335
2. Tájékoztatási kötelezettség és a bennfentesség szabályozása 337
IV. Nemzetközi és európai jogharmonizáció 337
1. Világgazdasági szabályozás 337
2. Az európai jogharmonizáció 340
Felhasznált irodalom 343
Nemzeti/magyar jogszabályok 343
Fontosabb EU normák 343
X. rész Az adótan és az adójog általános része
1. fejezet KÖZBEVÉTELEK, ADÓK, TÁMOGATÁSOK 347
I. A közbevételek fajtái és sajátosságai 348
II. Az adók és más befizetési kötelezettségek konstituálására jogosultak 350
III. Az adózás legitimációja 352
1. Adóelméletek 352
2. Az adózás igazságossága 354
IV. Az adó fogalma 357
1. Az adóviszonyok rendszere: állam - társadalom - adózó 357
2. Az adó materiális ás jogi értelemben 358
3. A költségvetési (államháztartási) és adóviszonyok összefüggései 358
V. A költségvetési támogatások fogalma 364
1. A költségvetési támogatások általános jellemzői 364
2. A költségvetési támogatások és az adópreferenciák 365
3. A költségvetési támogatások típusai 367
4. A költségvetési támogatások a célok szerint 369
VI. Az adó és a költségvetési támogatás fogalmának kiterjesztése
a tételes jogban 370
2. fejezet AZ ADÓRENDSZER ÉS AZ ADÓPOLITIKA 375
I. Az adórendszer fogalma 375
II. Átadók rendszerezése, típusai 378
III. A működő magyar adórendszer néhány jellemzője 380
1. Jövedelemközpontosítás 383
2. A stabilitáshiány és alkalmazkodás 385
3. Adóharmonizáció és jogközelítés 386
IV. Az adórendszer szerkezete, tagozódása 386
V. Az adórendszer és elemei 388
VI. Adóreformok 393
VII. Az adópolitikai döntések sajátosságai 395
1. Az adópolitikai döntés és a szabályozási technikák 396
2. Az adópolitika konstans és változó elemei 397
VIII. Az adóztatás határai 399
IX. Az adómegtagadás 402
X. Az adópolitikai döntések beszámítása az adózói magatartás alakításába 403
1. Az adózói magatartás alakítása 403
2. Adókikerülés 405
3. A joggal való visszaélés tilalma az adójogban 406
4. Az adókikerülés korlátozásának modelljei 407
5. Az adókikerülés korlátozásának eszközei Magyarországon 408
6. Az adómenekülés 409
7. Adókijátszás 409
8. Adótervezés 410
3. fejezet AZ ADÓJOG ALAPJAI 411
Az adójog rendszere 411
1. Az adójog fogalma 411
2. Adójog és magánjog 413
II. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogkövetés az adójogban 414
1. Adójogalkotás 414
2. Az adaptáció mechanizmusa 417
3. Az adójog kodifikációja 418
4. Az adójog jogforrási sajátosságai 418
5. Adójog alkalmazása és követése 424
6. Adójog-értelmezés 424
III. Az adózás alkotmányossága, alkotmányos és anyagi jogi elvei 431
1. Az adózás alkotmányi szabályozása 431
2. Az alkotmány és az Alkotmánybíróság gyakorlatának hatása az adózásra 432
3. Az adózás alkotmányos elvei 434
4. Az adójog anyagi jogi elvei 437
IV. Az adótényállás 439
1. Tényálláselemek 440
2. A tényállás-alakítás: szerződési szabadság és adótényállás 441
3. Az adóalany és más személyek 442
4. Adókötelezettség 454
5. Az adóalap 456
6. Az adómérték (adótétel, adókulcs) 457
7. Adómentesség 458
8. Adókedvezmény 459
V. Az adójogi norma 462
1. Az adójogi norma szerkezeti sajátosságai 462
2. Az adójogi norma tényálláskötöttsége 464
3. Magatartás-befolyásolás az adójogi normával 465
4. Hatály 472
VI. Az adójogviszonyok 475
1. Az adójogi norma és jogviszony kapcsolata 475
2. Az adójogviszonyok típusai 475
3. Az adójogviszony alanya, tárgya, tartalma 477
4. Az adójogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése 479
VII. Felelősség az adójogban 480
Felhasznált irodalom 482
TÁRGYMUTATÓ 485

II. kötet:
ELŐSZÓ 19
I. RÉSZ
Az adózás rendje
I. Adózási alapfogalmak, az adózási folyamat szakaszai
és jogi szabályozása 23
1. Adózási alapfogalmak 23
2. Az adózási folyamat szakaszai 24
3. Az adózási folyamat jogi szabályozása 26
II. Az adózás eljárási elvei 27
1. Legalitás 28
2. A törvényesség és eredményesség együttes érvényesítése 29
3. Az adóztatás egységessége 29
4. A mérlegelés elve 29
5. A méltányos eljárás elve 30
6. A megkülönböztetés tilalma 30
7. Az adózó tájékoztatáshoz való joga 31
8. Az adózó jóhiszemű joggyakorlásának és együttműködésének kötelezettsége 31
9. A szerződések tartalma szerinti minősítés elve 32
10. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve 35
III. Az adózó 36
1. Az adózó fogalma 36
2. Az adózók típusai 38
3. Speciális adózói típusok 40
4. Más személyek az adózási folyamatban 40
IV. Az adóhatóságok 42
1. Az adóigazgatás rendszere 42
2. Az adóhatóságok 43
3. Az adóhatóságok hatásköre és illetékessége 45
4. Az adóhatóságok együttműködése 48
5. Az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai 49
V. Az adózó jogai 52
1. Az adózói jogok típusai 52
2. Iratbetekintési jog 53
3. Önellenőrzési jog 54
VI. Az adókötelezettségek 57
1. Az eljárási adókötelezettségek típusai 57
2. Bejelentés 59
3. Bevallás 65
4. Adófizetés és adóelőleg-fizetés 68
5. Bizonylat kiállítása és megőrzése, könyvvezetés 71
6. Nyilatkozattétel és tanúvallomás 73
7. Adatszolgáltatás 74
VII. Adómegállapítási módok 76
1. Önadózás 77
2. Adólevonás 78
3. Adókivetés 81
4. Adókiszabás 81
5. Adóbeszedés 82
6. Adatszolgáltatás alapján történő hatósági adómegállapítás 82
7. Feltételes adómegállapítás 84
VIII. Az adóadatok kezelése és az adótitok védelme 85
1. Adatkezelés, adótitok 85
2. Az adóhatóságok közötti adatáramlás szabályozása 86
3. Adattovábbítás más állami szerv részére 87
4. Adatnyilvánosság 87
5. Banktitok az adózásban 88
6. Adóigazolások kiállítása 89
IX. Az ellenőrzés 89
1. Az ellenőrzés célja, fajtái, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása 90
2. Hatáskör az ellenőrzési eljárásban 93
3. Az ellenőrzés megindítása, határidők az ellenőrzési eljárásban,
az ellenőrzés lefolytatása 95
4. Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban 96
5. A becslés 99
6. Az adózó jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban 102
7. Az ellenőrzés befejezése 103
8. Az ismételt ellenőrzés és korlátai 103
X. A hatósági eljárás 104
1. Adómegállapítás a hatósági eljárásban 105
2. Méltányosság a hatósági eljárásban 106
3. A kiszámíthatóság elősegítésének jogintézményei 107
4. Jogorvoslatok 108
XI. A végrehajtási eljárás 110
1. Végrehajtható okiratok és a biztosítási intézkedés 110
2. A végrehajtás foganatosítása és korlátai 111
3. Végrehajtási kifogás, a végrehajtási eljárás felfüggesztése és szünetelése 113
XII. Elévülés az adójogban 114
XIII. Az adójogi szankciók rendszere 115
1. Késedelmi pótlék 116
2. Önellenőrzési pótlék 116
3. Adóbírság 117
4. Mulasztási bírság 118
5. Intézkedések 119
Felhasznált irodalom 121
Nemzeti/magyar jogforrások 121
Fontosabb EU-normák 121
II. RÉSZ
Jövedelem- és nyereségadók
Bevezetés: a jövedelem fogalma és jövedelemadók általános jellemzése 125
1. fejezet SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 128
I. A személyi jövedelemadó jellemzése 128
II. Az adóalany 129
1. A magánszemély 129
2. Más adóalanyok 131
III. Az adótárgy meghatározása és az adókötelezettség értelmezése 133
1. A jövedelem meghatározása 133
2. Bevételek 134
3. Költségek 136
4. A jövedelem megszerzésének időpontja 137
5. Adókötelezettség a személyi jövedelemadózásban 139
IV. A jövedelemtípusok rendszere 140
V. Az összevont adóalap 142
1. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek 142
2. Összevont adóalap, adómérték, számított adó 142
3. Az összevont adóalap adója, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények 149
4. Rendelkezés az adóról 150
VI. Az egyéni vállalkozók adózása 151
1. A vállalkozói személyi jövedelemadó 152
2. Átalányadó és tételes átalányadó 155
3. Az egyéni vállalkozó különadója 157
VII. A vagyonátruházásból származó jövedelem adózása 158
1. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 158
2. Az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 159
3. Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem 161
VIII. A tőkejövedelmek adózása 161
1. Kamatból származó jövedelem 161
2. Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem 163
3. Az osztalékból származó jövedelem 163
4. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem 164
5. A vállalkozásból kivont jövedelem 164
6. Tőzsdei ügyletből származó jövedelem 165
IX. Természetbeni és egyéb juttatások, engedmények 165
X. Vegyes jövedelmek 167
1. Kisösszegű kifizetések, egyösszegű járadékmegváltások 167
2. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem 167
3. Társasház, társasüdülő jövedelme 167
4. Nyereményből származó jövedelem 168
5. Privatizációs lízingből származó jövedelem 168
XI. Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték 168
1. Az értékpapír révén megszerzett jövedelem adózása 168
2. Értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték 169
3. Elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem 170
XII. Az adómentességek rendszere, típusai 171
1. Az adómentességek rendszere 171
2. Az adómentesség típusai 171
Melléklet a személyi jövedelemadóról szóló fejezethez:
a fizetendő adó meghatározása 172
2. fejezet A MAGÁNSZEMÉLYEK KÜLÖNADÓJA 175
I. A magánszemélyek különadójának célja 175
II. A különadó tárgya 175
III. A különadó alapja 175
IV. A különadó mértéke 175
V. A különadó alanya 176
VI. A különadóra vonatkozó előlegfizetési szabály 176
3. fejezet EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI
HOZZÁJÁRULÁS (EKHÓ) 177
I. Az ekho-alanyiság kérdései 177
1. Az adóalany és foglalkoztatója (kifizető) 177
2. Az ekho-alanyiság választásának előfeltételei 178
II. Az ekhó alapja, mértéke és egyéb kérdések 179
1. Az ekhó alapja és mértéke 179
2. Jogosulatlan ekho-választás 180
3. Az ekhó és az szja kapcsolata 180
4. A magánszemélyt az ekhó alapján megillető társadalombiztosítási ellátások 180
4. fejezet TÁRSASÁGI ADÓ 181
I. A társaságok és más szervezetek jövedelmének adóztatása 181
1. A nyereség- és profitadók jellegzetességei 181
2. A társasági adó és a személyi jövedelemadó integrációja 182
3. A társasági adó 184
II. Adóalany, adótárgy, adókötelezettség 184
1. Adóalanyok 184
2. Adótárgy, adókötelezettség 186
3. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 186
III. Az adóalap 187
IV. Az adóalap meghatározása: korrekciós tételek 189
1. Elhatárolt veszteség 189
2. Céltartalék képzése 190
3. Értékcsökkenési leírás 190
4. A követelések kezelése: értékvesztés, behajthatatlan
és elengedett követelés 192
5. Részesedés bevonása és kivonása 193
6. A mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó csökkentő tétel 193
7. Fejlesztési tartalék 194
8. Egyéb adóalap-csökkentő tényezők 194
9. Egyéb adóalap-növelő tényezők 195
V. Az adóalap módosításának speciális szabályai 196
VI. Az adó mértéke 197
VII. Adókedvezmények 198
1. Beruházási, térségi és fejlesztési adókedvezmény 199
2. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye 200
VIII. A külföldről származó jövedelem adózása 200
IX. A külföldi illetőségű személyek társasági adózása 201
X. Alanyi adómentesség és a nonprofit szervezetek 201
5. fejezet TÁRSASÁGOK KÜLÖNADÓJA, HITELINTÉZETI JÁRADÉK, BANKADÓ 203
I. A társaságok különadója 203
1. Az adó alanya 203
2. Az adó alapja 204
3. Az adó mértéke 205
4. A különadó és a társasági adó kapcsolata, eljárási szabályok 205
II. Hitelintézeti járadék 205
III. Bankadó 205
6. fejezet EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 207
I. Az adóalany 207
1. Az eva választására jogosultak 207
2. Az eva választásának feltételei 208
3. Az adóalanyiság megszűnése 209
II. Nyilvántartási kötelezettség, az eva alapja és mértéke 210
1. Nyilvántartási kötelezettség 210
2. Az eva alapja és mértéke 210
III. Eljárási szabályok 212
1. Bejelentési kötelezettség 212
2. Adómegállapítási és bevallási kötelezettség 212
3. Adóelőleg- és adófizetési kötelezettség 212
4. Számla- és nyugtaadási kötelezettség 212
IV. Az eva kapcsolata más adókkal és a szakképzési hozzájárulással 213
1. Az adóalany helye az áfarendszerben 213
2. A személyi jövedelemadó-alanyiság megszűnése 213
3. A társasági adóalanyiság megszűnése 213
4. A helyi iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségek 213
5. A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségek 214
Felhasznált irodalom 214
Nemzeti/magyar jogforrások 215
III. RÉSZ
A fogyasztáshoz kapcsolt adók
BEVEZETÉS: A FOGYASZTÁST TERHELŐ ADÓK 219
I. Jövedelem versus fogyasztás adóztatása 219
II. A fogyasztást terhelő adók rendszere 220
1. A fogyasztást terhelő adók napjainkban 220
2. A fogyasztást terhelő adók jellemzői 221
3. A forgalmi adók típusai 222
1. fejezet ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 224
I. A forgalmi adóztatás rövid története és a hatályos törvény 224
1. A forgalmi adóztatás története 224
2. A hatályos áfatörvény 225
II. Az általános forgalmi adó alanya - az adó fizetésére kötelezett személy 225
1. Az adó alanya 225
2. A külföldi vállalkozások adóalanyisága 227
3. Adóalanyiság közös tulajdon esetén 228
4. Új közlekedési eszköz értékesítése más tagállamba 228
5. A közhatalmi szervek adóalanyisága 229
6. Csoportos adóalanyiság 230
7. Az adó fizetésére kötelezett személy 230
8. Az adófizetési kötelezettség átfordulása 231
III. Az adókötelezettség (adófizetési kötelezettség) elemei 232
1. Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás 233
2. A teljesítés helye 235
3. Az adófizetési kötelezettség keletkezése 236
IV. Az adó alapja és az adó mértéke 238
1. Az adó alapja 238
2. Az adó mértéke 240
V. Az adómentességek 241
1. Tárgyi adómentesség 241
2. Alanyi adómentesség 242
VI. Az adólevonási jog 242
1. Az adólevonási jog fogalma 242
2. Az adólevonási jog gyakorlásának személyi és tárgyi feltétele 243
3. Az adólevonási jog gyakorlásának korlátai 244
4. Az előzetesen felszámított adó megosztása 245
VII. Az eljárási adókötelezettségek 245
1. Bizonylatok kiállítása 245
2. Az adó nyilvántartása 248
VIII. Az általános forgalmi adó elszámolása (megfizetése, göngyölítése, visszaigénylése) és az adó-visszatérítés 248
1. Az adó elszámolása 248
2. Adó-visszatérítés 250
IX. Termékimport 250
1. A termékimport fogalma és teljesítési helye 250
2. Az importáló, a közvetett vámjogi képviselő és az import adójogi megbízott 251
3. Az adófizetési kötelezettség keletkezése, az adó alapja és mértéke, az adólevonási jog 252
4. Adómentes termékimport 253
5. Adómegállapítás 254
X. Termékexport az áfarendszerben 254
XI. A Közösségen belülről történő termékbeszerzés 255
1. A közösségi áfarendszer alapkoncepciója 255
2. A Közösségen belülről történő termékbeszerzés 256
3. Közösségen belüli termékbeszerzésnek nem minősülő ügyletek 257
4. Adómentesség 259
XII. Különös rendelkezések 260
2. fejezet JÖVEDÉKI ADÓ 261
I. A jövedéki adó fogalma és történeti előzményei 261
II. A magyar jövedéki szabályozás fejlődése a kilencvenes években 262
III. Az jövedéki adó harmonizációja az EU-ban 263
1. A horizontális irányelv 263
2. Vertikális irányelvek 264
IV. A hatályos magyar jövedéki szabályozás: belföldi ügyletek és az import 266
1. Az adóalany 266
2. Adótárgy 267
3. Adóalap, adómérték 267
4. Adókötelezettség, adófelfüggesztés, adófizetési kötelezettség 269
5. Adóraktár 270
6. Jövedéki biztosíték 271
7. Az eljárási adókötelezettségek teljesítése: adómegállapítás, adóbevallás, adófizetés 272
8. Adómentesség és adó-visszaigénylés 272
9. Zárjegy, adójegy 273
V. A jövedéki termékek uniós forgalmának szabályozása a Jöt.-ben 274
1. Az Európai Unión belüli termékforgalom szabályozásának alapkoncepciója 274
2. Bejegyzett és be nem jegyzett kereskedők 275
3. Az adózott termékek forgalma 276
VI. Engedélyezés, felügyelet, ellenőrzés 277
1. Engedélyezés 277
2. Felügyelet 278
3. Ellenőrzés 278
VII. Jogkövetkezmények 280
1. Adóbírság 280
2. Mulasztási bírság 280
3. Jövedéki bírság 281
4. Intézkedések, lefoglalás, elkobzás 282
3. fejezet ENERGIAADÓ 283
I. Az energiaadó harmonizációja az Európai Unióban 283
1. Kötelező mentesség 284
2. Adható adómentesség és adókedvezmény 284
3. A tagállamok által megállapítható kedvezményes adómérték 284
II. A hatályos magyar szabályozás 285
1. A törvény célja 285
2. Az adótényállás elemei 285
3. Az adóhatóság és az eljárási adókötelezettségek 287
4. fejezet REGISZTRÁCIÓS ADÓ 288
5. fejezet FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS 289
Felhasznált irodalom 291
Nemzeti/magyar jogforrások 291
Fontosabb EU-normák 292
IV. RÉSZ
Illetékek és díjak
I. Az illetékjog rendszere 295
1. A mai illetékrendszer kialakulása 295
2. Illeték- és díjfizetési kötelezettség elhatárolása 296
3. Illetékkötelezettség az illetékkódexben 297
II. A vagyonszerzési illetékek rendszere, a vagyon meghatározása és az illeték alanya 298
1. A vagyonszerzési illetékek rendszere 298
2. A vagyon meghatározása 298
3. Az illeték alanya 299
III. Az ingyenes vagyonszerzés illetéke 299
1. Az öröklési illeték tárgya 299
2. Az ajándékozási illeték tárgya 300
3. Az öröklési és az ajándékozási illeték alapja 300
4. Az öröklési illeték mértéke 301
5. Az ajándékozási illeték mértéke 302
6. Az ajándékozási és az öröklési illeték mértékével összefüggő közös szabályok 302
7. A haszonélvezet és a használat öröklésének és ajándékozásának illetéke 303
8. Illetékmentesség és kedvezmény 304
IV. Visszterhes vagyonátruházási illeték 306
1. A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya 306
2. Az illeték alapja és mértéke 306
3. Különös szabályok 307
4. Illetékmentességek 309
V. Államigazgatási eljárási illetékek 310
VI. A bírósági eljárási illetékek 312
1. Az illeték fizetésére kötelezettek 312
2. A polgári eljárási illetékek 313
3. A büntetőeljárás illetéke 314
4. Mentességek, kedvezmények, fizetési könnyítések 315
Felhasznált irodalom 316
Nemzeti/magyar jogforrások 316
V. RÉSZ
Vagyonadók és önkormányzati adóbevételek
1. fejezet A VAGYONADÓKRÓL
ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓBEVÉTELEKRŐL ÁLTALÁBAN 319
1. A vagyonadók rendszere 319
II. A vagyon adóztatása Magyarországon 321
2. fejezet HELYI ADÓK 325
I. A helyi adóztatás jellemzői 325
II. A helyi adómegállapítás joga 327
III. Adóalanyok és adótárgyak 328
1. Adóalanyok 328
2. Adótárgyak 328
IV. A helyi adók típusai 329
1. Vagyoni típusú adók 329
2. Kommunális jellegű adók 331
3. Helyi iparűzési adó 332
3. fejezet LUXUSADÓ 335
4. fejezet GÉPJÁRMŰADÓ 336
I. A belföldi gépjárművek adója 336
II. A külföldön nyilvántartott gépjárművek adója 337
Felhasznált irodalom 338
Nemzeti/magyar jogforrások 338
VI. rész
A társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok adójellegű bevételei
1. fejezet A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK BEVÉTELEI 341
1. Az Egészségbiztosítási Alap bevételei 343
1. A foglalkoztatók befizetései 343
2. A foglalkoztatottak befizetései 346
3. Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozás tagjai utáni fizetési kötelezettségek 347
II. A Nyugdíj-biztosítási Alap bevételei 349
1. A foglalkoztatók befizetései 349
2. A foglalkoztatottak befizetései 350
3. Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozás
tagjai utáni fizetési kötelezettségek 350
2. fejezet AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEVÉTELEI 352
I. A Munkaerő-piaci Alap bevételei 352
1. Munkaadói járulék 352
2. Munkavállalói járulék 353
3. Vállalkozói járulék 353
4. Rehabilitációs hozzájárulás 353
5. Szakképzési hozzájárulás 354
II. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap bevétele: az innovációs járulék 354
III. A Nemzeti Kulturális Alap bevétele: a kulturális járulék 355
IV. A Egyéb elkülönített állami pénzalapok javára teljesített befizetések 356
Felhasznált irodalom 358
Nemzeti/magyar jogforrások 358
VII. RÉSZ
Egyéb adók és adójellegű befizetések
I. Környezetvédelmi adóztatás (ököadók) 363
1. Környezetterhelési díjak 363
2. Környezetvédelmi termékdíjak 364
II. Szerencsejáték szervezőinek játékadó-fizetési kötelezettsége 364
1. A sorsolásos játékok játékadója 365
2. A totalizatőri rendszerű fogadás játékadója 365
3. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója 366
4. Pénznyerő automaták utáni játékadó 366
5. Játékautomaták utáni játékadó 366
6. Játékkaszinó játékadója 366
III. Egyéb adójellegű befizetések 367
1. Bányajáradék 367
2. Vízkészletjárulék 368
3. Agrárjárulékok, hozzájárulások és bírságok 368
Felhasznált irodalom 370
Nemzeti/magyar jogforrások 370
VIII. RÉSZ
Nemzetközi pénzügyi jog
I. A nemzetközi pénzügyi jog tárgya és rendszere 373
II. Nemzetközi költségvetési jog 378
III. Nemzetközi vámjog 379
IV. Nemzetközi pénzrendszer és fizetések joga 381
V. Nemzetközi és szupranacionális adójog 384
VI. Kormányközi organizációk költségvetési rendszere 385
VII. Nemzetközi pénzügyi ellenőrzés 389
VIII. Integrációk pénzügyi joga. Az EU pénzügyi joga 390
1. Vámunió 391
2. Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) 392
3. Részleges adóunió 392
4. Integrált költségvetési rendszer és jog 393
Felhasznált irodalom 397
IX. RÉSZ
Nemzetközi adójog
I. A nemzeti és a nemzetközi adójog viszonya 401
1. A nemzeti és a nemzetközi adójog kapcsolata a jövedelmek adóztatása során 402
2. Nemzetek feletti adójog - az EU példája 405
II. Az OECD Modellegyezmény 412
1. Az OECD Modellegyezmény bevezető rendelkezései 414
2. A különféle jövedelmek adóztatása az OECD Modellegyezmény szerint 418
3. A kettős adózás elkerülésére szolgáló módszerek 432
4. Adóelkerülést megakadályozó módszerek alkalmazása a Modellegyezményben 434
5. Eljárási szabályok 436
III. Egyéb nemzetközi adó jellegű egyezmények 439
Felhasznált irodalom 440
Fontosabb EU-normák 440
X. RÉSZ
Közösségi vámjog
I. A vám fogalma 443
1. A mai vámrendszer előzményei 443
2. A vámpolitika 444
3. A vám mint közbevétel 446
4. A vámok rendszerezése 446
II. A vámjog fogalma, jogforrási rendszere 447
1. A vámjog fogalma 447
2. Az Európai Unió vámjogának jogforrásai 448
3. A vámjog nemzeti jogforrásai 449
III. Vámjogi alapfogalmak
1. Az áruk vámjogi helyzete 449
2. Vámfelügyelet 450
3. Vámbiztosíték 450
4. Vámterület, vámunió, szabadkereskedelmi övezet 451
5. Tranzitterület, vámszabad terület, vámszabad raktár 452
6. Vámutak 453
IV. A vám alapja 454
1. A vámérték meghatározása 454
2. A vámérték bevallása 455
V. Az áru származása 456
VI. A vámtarifa 456
VII. Az áru vámjogi sorsa 457
1. A vámáru-nyilatkozat 457
2. A vámáru-nyilatkozat elfogadása és joghatása 458
VIII. Az egyes vámeljárások 459
1. Szabad forgalomba bocsátás 459
2. Árutovábbítás 460
3. Vámraktározás 460
4. Aktív feldolgozás 461
5. Vámfelügyelet melletti feldolgozás 461
6. Ideiglenes behozatal 462
7. Passzív feldolgozás 463
8. Kivitel 463
IX. Vámtartozás 463
1. A vámtartozás keletkezése, a vámfizetésre kötelezett 464
2. A vámtartozás összegének megállapítása, beszedése 464
3. Halasztott vámfizetés 465
4. Egyéb fizetési könnyítések 465
5. A vámtartozás végrehajtása 465
6. A fizetési késedelem jogkövetkezménye, vámjogi szankciók 466
7. A vámtartozás megszűnése 467
8. A vám visszafizetése és elengedése 467
X. Vámpreferenciák 468
XI. A vámigazgatás szervezete és feladatköre 468
1. A vámigazgatás szervezete 468
2. A vámhatóság feladatköre 469
3. A vámhatóságok közösségi és nemzetközi együttműködése 469
Felhasznált irodalom 470
Nemzeti/magyar jogforrások 470
Fontosabb EU-normák 470
Tárgymutató 471
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Pénzügyi jog I-II. Pénzügyi jog I-II. Pénzügyi jog I-II. Pénzügyi jog I-II.

A lapélek enyhén foltosak. A gerincek kopottak.

Állapot:
7.980 ,-Ft
40 pont kapható
Kosárba