Előszó
Részlet:
Alkonyatkor bement a vízbe
Munkácsi Miklós
Miután két napon és éjjelen át kudarcot vallott minden erőfeszítésem az elalvásra, s már ahhoz sem kellett sok, hogy az arcom beledermedjen az...
Tovább Előszó
Részlet:
Alkonyatkor bement a vízbe
Munkácsi Miklós
Miután két napon és éjjelen át kudarcot vallott minden erőfeszítésem az elalvásra, s már ahhoz sem kellett sok, hogy az arcom beledermedjen az ismert vulkanikus feszességbe, elhatároztam, hogy elintézettnek veszem a dolgot. Rám jött, és kész! Általában havonként jön rám, van, hogy gyakrabban: egy hónap mindenesetre elég, hogy elaltassam a világ meg a magam gyanakvását.
Délután két óra volt. Odamentem a konyha ablakához, és megtudakoltam az állványon bütykölő melóstól, "mi újság". (Néhány hete valami építkezés folyt a világítóudvarban.) Megütközve kap: vagy abbahagyja ezt a tetves krampácsolást, vagy átszökkenek hozzá és leszakítom a száját. Az ács szitkozódni kezdett, felléptem az ablakpárkányra. Vicsorogva rázva a szekercét, közelebb mozdult, de elvétette a lépést; lezuhant volna, ha meg nem tartja a biztonsági öv. Kapaszkodott, ordított, mindenfelől kiáltások közeledtek.
Vissza