Az iszlám fundamentalizmus

Fülszöveg

Az iszlám fundamentalizmus
Az iszlám fundamentalizmus mindaddig aktuális marad, amíg az iszlám világának permanens válsága feimmarad. A fundamentalizmus természetesen nem mai jelenség, valójában az iszlám kialakulásától kezdve elválaszthatatlan attól. Lényege szerint válságelenségrőX van szó, amely társadalmi krízis idején jelentkezik, s az iszlám strukturális azonosságát fenyegeti. Ilyenkor az iszlám ortodoxia védelmében különböző erők a próféta és „társai" tanításainak a fölmutatásával megpróbálják visszaállítani a kezdetek ideális állapotát, s indítanak egy retradicionalizálási folyamatot. Ez az iszlám fundamentalizmus kulcsfogalma. A modellt maga Mohamed dolgozta ki először, majd ezen a „fundamentumon" jött létre az iszlám társadalom egyedülálló jellegzetessége: a teokratikus közösség hegemóniája a birodalmak szokásos dinasztikus pohtikai hatalomgyakorlásával szemben A továbbiakban e két szereplő harca nyomtá-^á a bélyegét az iszlám történetére. A mohaníedi modellre... Tovább

Fülszöveg

Az iszlám fundamentalizmus
Az iszlám fundamentalizmus mindaddig aktuális marad, amíg az iszlám világának permanens válsága feimmarad. A fundamentalizmus természetesen nem mai jelenség, valójában az iszlám kialakulásától kezdve elválaszthatatlan attól. Lényege szerint válságelenségrőX van szó, amely társadalmi krízis idején jelentkezik, s az iszlám strukturális azonosságát fenyegeti. Ilyenkor az iszlám ortodoxia védelmében különböző erők a próféta és „társai" tanításainak a fölmutatásával megpróbálják visszaállítani a kezdetek ideális állapotát, s indítanak egy retradicionalizálási folyamatot. Ez az iszlám fundamentalizmus kulcsfogalma. A modellt maga Mohamed dolgozta ki először, majd ezen a „fundamentumon" jött létre az iszlám társadalom egyedülálló jellegzetessége: a teokratikus közösség hegemóniája a birodalmak szokásos dinasztikus pohtikai hatalomgyakorlásával szemben A továbbiakban e két szereplő harca nyomtá-^á a bélyegét az iszlám történetére. A mohaníedi modellre támaszkodó fundamentalista mozgalmak a kháridzsita mozgalomtól kezdve rekurrens folyamatként értelmezhetők, amelyek eszmei arzenálját all. század után mindinkább domináns neohanbalizmus szolgáltatta. Az iszlám fundamentalizmus forgatókönyve a múlt század kilencvenes éveitől változott meg. Korábban ezeket a mozgalmakat alapvetően az iszlámon belül lehetett értelmezni. A legutóbbi két évtized fejleményeinek azonban immár alig van közük az eredeti iszlám gyöke-rekliez. Itt már politikai mozgalmakról van szó, amelyek nem annyira az iszlám, hanem a glo-balizáció kihívására próbálnak válaszolni. Ezeknek az új fejleményeknek az értelmezésére minőségileg más elméleti modellt kell kidolgozni.
A könyv első része egyrészt történeti-vallás-történeti elemzéseket tartalmaz a klasszikus fim-damentalizmus mozgalmairól, másrészt értelmezi az utóbbi húsz év iszlamista áramlatainak ideológiáját.
A könyv második része alapvető forrásszövegeket tartalmaz, a klasszikus és a modern mozgalmak nélkülözhetetlen dokumentumait. Vissza