| KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK | |
| A csillagászat rövid története | 5 |
| BEPILLANTÁS AZ ŐSKOR CSILLAGÁSZATÁBA | 5 |
| Az első lépések | 5 |
| A kőkörök | 6 |
| AZ ÓKORI MEZOPOTÁMIA: "A CSILLAGÁSZAT SZÜLŐFÖLDJE" | 7 |
| CSILLAGÁSZAT AZ ÓKORI EGYIPTOMBAN | 9 |
| CSILLAGÁSZAT AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁGBAN | 10 |
| Thalész (i.e. kb. 640-550) | 11 |
| Anaximandrosz (i.e. kb. 610-546) | 11 |
| Pithagorász (i.e. kb. VI. sz.) | 11 |
| Eudoxosz (i.e. kb. 408-350) | 11 |
| Arisztotelész (i.e. kb. 384-322) | 13 |
| Arisztarkhosz (i.e. kb. 310-230) | 13 |
| Eratoszthenész (i.e. kb. 276-195) | 14 |
| Hipparkhosz (i.e. kb. 190-125) | 15 |
| Ptolemaiosz (i.e. kb. 83-161) | 16 |
| Ptolemaiosz bolygórendszere | 17 |
| A NAGY FORDULAT | 18 |
| Kopernikusz (1473-1543) | 18 |
| Galileo Galilei (1564-1642) | 20 |
| Tycho Brahe (1546-1601) | 22 |
| Johannes Kepler (1571-1630) | 22 |
| Isaac Newton (1643-1727) | 24 |
| Newton után | 24 |
| A Naprendszer | 26 |
| A NAPRENDSZER RÖVID BEMUTATÁSA | 26 |
| A Naprendszer alkotóelemei | 26 |
| A Naprendszer felépítése | 27 |
| Méretek és távolságok a Naprendszerben | 27 |
| ÉLETET ADÓ CSILLAGUNK, A NAP | 28 |
| A Nap legfontosabb adatai | 28 |
| A Nap anyaga | 29 |
| A Nap szerkezete | 29 |
| A Nap légköre | 29 |
| A Nap belseje | 29 |
| A napfelszín alakzatai | 30 |
| A granulák | 30 |
| A napfoltok | 30 |
| A napfoltok kialakulása | 31 |
| A napfoltciklus | 31 |
| Jelenségek a kromoszférában | 32 |
| A napkitörések (flerek vagy erupciók) | 32 |
| A protuberanciák | 32 |
| Szpikulák | 32 |
| A naptevékenység földi hatásai | 32 |
| A napszél | 32 |
| A napkitörések hatásai | 33 |
| BOLYGÓK | 33 |
| Merkúr | 33 |
| A Merkúr belső szerkezete | 34 |
| A Merkúr felszíne | 34 |
| A Vénusz | 35 |
| A régi idők Vénusza | 35 |
| Megdöbbentő eredmények | 36 |
| Feltárulkozik a Vénusz | 36 |
| A Vénusz belseje | 37 |
| A Vénusz légköre | 37 |
| A Vénusz felszíne | 38 |
| Mars | 39 |
| A Mars a korai időkben | 39 |
| A Mariner-9 és a Vikingek | 40 |
| A Mars belső felépítése | 40 |
| A Mars légköre | 41 |
| A Mars felszíne | 41 |
| A Jupiter | 43 |
| A legnagyobb planéta | 43 |
| A Jupiter-szondák | 43 |
| A Jupiter légköre | 44 |
| A felhőzet alatt - a Jupiter belső felépítése | 45 |
| A Jupiter gyűrűje és mágneses tere | 45 |
| A Szaturnusz | 45 |
| Uránusz | 47 |
| Neptunusz | 47 |
| A Plútó | 48 |
| A KISBOLYGÓK | 48 |
| Az első kisbolygó felfedezése | 48 |
| A kisbolygók mérete és alakja | 49 |
| A kisbolygók eredete | 49 |
| Néhány érdekesség a kisbolygókról | 49 |
| Föld-horzsolók | 49 |
| Elkalandozó kisbolygók | 49 |
| A legtávolabbi kisbolygó | 49 |
| Az első igazi kép egy kisbolygóról | 49 |
| Magyar kisbolygók | 50 |
| A NAPRENDSZER HOLDJAI | 50 |
| A Föld holdja, a Hold | 50 |
| A Hold felszíne | 50 |
| A holdkőzetek | 51 |
| A Hold fejlődése | 52 |
| Néhány fontos adat | 52 |
| A Galilei-holdak | 54 |
| Az Ió | 54 |
| Az Európa | 54 |
| A Ganymedes és a Callisto | 55 |
| A Titán - a Szaturnusz legnagyobb holdja | 55 |
| A Neptunusz óriásholdja, a Triton | 55 |
| AZ ÜSTÖKÖSÖK | 56 |
| Égi borzalmak | 56 |
| Egy híres "üstökösvadász" és a katalógusok | 56 |
| A Messier-katalógus | 57 |
| Az "Új általános katalógus" | 57 |
| Az üstökösök természete | 57 |
| Az üstökösmagok | 57 |
| Üstökösmagból üstökös - a kóma és a csóva | 57 |
| Az üstökösök pályái | 58 |
| Néhány érdekesség az üstökösökről | 58 |
| Megszökött üstökösök | 58 |
| Az üstökösök halála | 58 |
| Néhány nevezetes üstökös | 59 |
| NÉHÁNY SZÓ A HULLÓCSILLAGOKRÓL | 59 |
| A meteorrajok | 60 |
| Elnevezésük | 60 |
| A meteorrajok eredete | 60 |
| A meteorok fénye, mérete és tömege | 60 |
| Meteoritok és metoritkráterek | 60 |
| Napi több ezer tonna! | 60 |
| A meteoritok összetétele | 60 |
| Csúcstartó meteoritok | 61 |
| Nagy meteoritkráterek | 61 |
| A csillagok között | 62 |
| A CSILLAGKÉPEK | 62 |
| Bevezető | 62 |
| Néhány csillagkép | 63 |
| A Sarkcsillag - a tájékozódás alapja | 63 |
| A cirkumpoláris csillagképek | 64 |
| Nyári csillagképek | 67 |
| Őszi csillagképek | 68 |
| Téli csillagképek | 70 |
| Tavaszi csillagképek | 71 |
| A CSILLAGOK ALAPVETŐ TULAJDONSÁGAI | 71 |
| A csillagok száma | 72 |
| A csillagok egymástól való távolsága | 72 |
| A parallaxis módszer | 72 |
| A parszek (parallaxis szekundum) | 72 |
| A legközelebbi csillagok | 73 |
| Látszó fényesség, abszolút fényesség, fényerősség | 74 |
| Szín, hőmérséklet, színkép | 74 |
| A csillagok tömege | 75 |
| A Hertzsprunk-Russell-diagram (HRD) | 75 |
| A CSILLAGOK SZÜLETÉSE, ÉLETE ÉS HALÁLA | 76 |
| A csillagok születése | 76 |
| A csillagok élete | 77 |
| A csillagok halála | 77 |
| Kis tömegű csillagok halála | 77 |
| Közepes tömegű csillagok halála | 78 |
| Nagy tömegű csillagok pusztulása | 78 |
| CSILLAGANYAGBÓL VAGYUNK | 81 |
| A Tejútrendszer | 85 |
| BEVEZETŐ | 85 |
| A TEJÚTRENDSZER TERMÉSZETE | 85 |
| A Tejútrendszer méretei | 85 |
| A mag körüli vidék | 86 |
| A Tejútrendszer középpontja | 86 |
| A Tejútrendszer forgása | 86 |
| Por- és gázködök | 86 |
| A gömbhalmazok | 87 |
| A Tejútrendszer fejlődése | 87 |
| A Naprendszer helyzete a Tejútrendszerben | 87 |
| Túl a Tejútrendszeren | 88 |
| KITÁGUL A VILÁGMINDENSÉG | 88 |
| Új galaxis! | 88 |
| Az Androméda-köd | 88 |
| A Magellán-felhők | 88 |
| A galaxisok száma | 89 |
| A GALAXISOK ALAPVETŐ JELLEMZÉSE | 89 |
| A galaxisok osztályozása | 89 |
| Spirál alakú galaxisok (spirálgalaxisok) | 89 |
| Elliptikus (korong) alakú galaxisok | 90 |
| Szabálytalan (irreguláris) alakú galaxisok | 90 |
| A galaxisok fejlődése | 90 |
| A galaxisok távolsága | 90 |
| AZ UNIVERZUM SZÉTSZÓRÓDÁSA | 91 |
| A galaxisok távolodása | 91 |
| A Doppler-effektus (Doppler-hatás) | 91 |
| Az Univerzum szétszóródása | 91 |
| A GALAXISHALMAZOK | 92 |
| A Lokális Halmaz (a Lokális Csoport) | 92 |
| Néhány nagy halmaz | 92 |
| A galaxisok sajátmozgása | 93 |
| A "Nagy Mozgató" | 93 |
| KÜLÖNLEGES GALAXISOK | 93 |
| Seyfert-galaxisok | 93 |
| Rádiógalaxisok | 93 |
| Kvazárok | 94 |
| Az aktív galaxisok energiafejlesztői | 94 |
| A Világegyetem keletkezése és fejlődése | 96 |
| KÉT ELMÉLET HARCA | 96 |
| Az állandó állapotú Világegyetem elmélete | 96 |
| A robbanási elmélet | 96 |
| Az "őstojás" | 97 |
| A "NAGY BUMM" | 97 |
| A robbanás és tágulás | 97 |
| A galaxisok eredete | 98 |
| A felfúvódó Világegyetem | 99 |
| Hőmérséklet-ingadozások a háttérsugárzásban | 99 |
| A Nagy Egyesített Elmélet | 99 |
| Vissza a galaxisokhoz | 100 |
| A Naprendszer eredete | 101 |
| KATASZTRÓFA VAGY SZELÍD FEJLŐDÉS? | 101 |
| Katasztrófaelméletek | 101 |
| A fejlődéselméletek | 102 |
| A fordulat | 102 |
| A bolygókká tömörödése folyamata | 103 |
| BOLYGÓNK, A FÖLD | |
| A Föld, mint bolygó | 108 |
| A Föld gömbhéjai | 109 |
| A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE | 109 |
| A FÖLD VÍZBURKA (HIDROSZFÉRA) | 109 |
| A FÖLD LÉGKÖRE (ATMOSZFÉRA) | 110 |
| A FÖLD ÉLŐVILÁGA (BIOSZFÉRA) | 110 |
| A változó Föld | 112 |
| A MARS - A MEGDERMEDT BOLYGÓ | 112 |
| ÓRIÁSOK PÁRVIADALA | 112 |
| FELSZÍN, DOMBORZAT, FELSZÍNALAKTAN | 113 |
| AZ EMBER FELSZÍNFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGE | 114 |
| A Föld felszíne és ábrázolása: a térkép | 115 |
| A FÖLD FELSZÍNE | 115 |
| A FÖLD FELSZÍNÉNEK ÁBRÁZOLÁSA: A TÉRKÉP | 116 |
| A földrajzi környezet ábrázolása | 116 |
| A méretarány és az aránymérték | 116 |
| A térkép fajtái | 116 |
| A térkép jelrendszere | 116 |
| A névrajz | 117 |
| A térkép színei | 118 |
| A térkép kerete | 118 |
| A térkép hálózata | 118 |
| A Föld újrafelfedezése | 118 |
| Föld-megfigyelés a világűrből | 118 |
| Az űrfelvételek fajtái | 119 |
| A Földet felépítő anyagok (ásványtani alapismeretek) | 121 |
| BEVEZETÉS | 121 |
| Kőzetek és ásványok | 121 |
| A kőzetek | 121 |
| Az ásványok | 121 |
| Az ásványok csoportosítása | 123 |
| Terméselemek | 123 |
| Szulfidok | 123 |
| Oxidok és hidroxidok | 123 |
| Szilikátok | 124 |
| Foszfátok, arzenátok | 126 |
| Szulfátok és rokonaik | 126 |
| Karbonátok, nitrátok, borátok | 126 |
| Halogenidek | 126 |
| Organikus vegyületek | 127 |
| Az ásványtan története | 127 |
| A FÖLD KŐZETEI | |
| Magmás kőzetek (magmatitok) | 132 |
| A MAGMÁS KŐZETEK KELETKEZÉSE | 132 |
| A MAGMÁS KŐZETEK ÁSVÁNYAI | 135 |
| A MAGMÁS KŐZETEK SAVANYÚSÁGA | 135 |
| Savanyú magmás kőzetek | 135 |
| Semleges (neutrális) magmás kőzetek | 136 |
| Bázikus magmás kőzetek | 136 |
| Ultrabázikus magmás kőzetek | 136 |
| Üledékes kőzetek | 138 |
| AZ ÜLEDÉKES KŐZETEK KELETKEZÉSE - AZ ÜLEDÉK-SZEMCSÉK ANYAG ÉS EREDETE | 138 |
| Szárazföldekről származó üledékszemcsék | 139 |
| Hordalék és üledék | 141 |
| Medencén belüli (intrabazinális) eredetű üledékszemcsék | 142 |
| Kemogén szemcsék | 142 |
| Biogén szemcsék | 142 |
| Vulkánkitörésekből származó üledékszemcsék | 142 |
| AZ ÜLEDÉKSZEMCSÉK MÉRETE | 143 |
| AZ ÜLEDÉKEK OSZTÁLYOZOTTSÁGA | 143 |
| AZ ÜLEDÉK EGYIK ALKOTÓELEME, AZ "ŰR": POROZITÁS | 143 |
| AZ ÜLEDÉK KŐZETTÉ VÁLÁS, A DIAGENEZIS | 143 |
| Összenyomódás hatására bekövetkező diagenezis | 143 |
| Cementáció hatására bekövetkező diagenezis | 144 |
| AZ ÜLEDÉKES KŐZETEK OSZTÁLYOZÁSA | 144 |
| Extrabazinális kőzetek (terrigén törmelékes kőzetek) | 144 |
| Törmelék, kavics, brecsa, konglomerátum | 144 |
| Homok, homokkő | 145 |
| Kőzetliszt, agyag, agyagpala | 145 |
| Intrabazinális üledékes kőzetek | 145 |
| A mészkő | 145 |
| A dolomit | 147 |
| A tűzkő | 147 |
| Piroklasztitok | 147 |
| Metamorf kőzetek | 149 |
| A METAMORFÓZIS | 149 |
| KIS TELÜLETEKET ÉRINTŐ METAMORFÓZIS | 149 |
| NAGY TELÜLETEKET ÉRINTŐ METAMORFÓZISOK | 149 |
| Palás szerkezetű metamorfitok | 149 |
| Agyagpala | 149 |
| Fillit | 149 |
| Csillámpala | 150 |
| Gneisz | 150 |
| Néhány nem palás szerkezetű metamorfit | 150 |
| Kvarcit | 150 |
| Márvány | 150 |
| Szerpentinit | 150 |
| Végül egy érdekes metamorfózis: a gránitosodás | 150 |
| A FÖLD KŐZETBURKA | |
| Bepillantás a földtan (geológia) tudományába | 153 |
| VITA A FÖLD KORÁRÓL | 153 |
| "A KÖVEK BESZÉLNEK" | 155 |
| A települési törvény | 155 |
| Kormeghatározás az ősmaradványok segítségével | 156 |
| A RELATÍV KORMEGHATÁROZÁS ÉS A FÖLDTÖRTÉNETI KUTATÁSOK NEHÉZSÉGEI | 157 |
| A KÖLCSÖNÖS VISZONY MEGÁLLAPÍTÁSA (KORRELÁCIÓ) | 158 |
| Kőzettani korreláció | 158 |
| Őslénytani korreláció | 158 |
| A Dollo-törvény | 158 |
| Széles elterjedés, időbeli azonosság | 159 |
| A vezérkövületek | 160 |
| Bepillantás az őslénytan (paleontológia) tudományába | 161 |
| AZ ŐSLÉNYTAN SZEREPE ÉS TÖRTÉNETE | 161 |
| A FOSSZILIZÁLÓDÁS NÉHÁNY MÓDOZATA | 163 |
| Teljes fosszíliák | 163 |
| Lenyomat képződése | 164 |
| Kőbél kialakulása | 165 |
| Az életnyomok | 165 |
| A földtörténeti korbeosztás | 166 |
| A RELATÍV FÖLDTÖRTÉNETI KORTÁBLÁZAT | 166 |
| AZ ABSZOLÚT KORMEGHATÁROZÁS | 166 |
| A radiometrikus kormeghatározás | 166 |
| KORTÁBLÁZAT - ÉVEKKEL | 167 |
| A Föld szerkezete és a földtörténet | 169 |
| MEGLEPŐ TAPASZTALATOK | 169 |
| A LEMEZVÁNDORLÁS ELMÉLETE | 170 |
| A kontinensvándorlás elmélete | 170 |
| Az óceánfenék szétterülésének elmélete | 172 |
| Vulkáni hátság és földrengések | 172 |
| Az óceánfenék mágnesezettsége | 172 |
| Rétegtani érdekességek | 172 |
| Az óceánfenék szétterülése - a lemeztektonika megszületése | 172 |
| A Föld szerkezete és felépítése | 174 |
| A FÖLD KIALAKULÁSA | 174 |
| A FÖLD SZERKEZETE | 174 |
| A FIZIKAI TULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSAI | 175 |
| A FÖLD BELSŐ HŐMÉRSÉKLETE | 176 |
| A hőmérséklet változásának mérése | 176 |
| A lágyköpeny hőmérséklete és halmazállapota | 176 |
| A FÖLD VEGYI ÖSSZETÉTELE | 176 |
| A mag anyagai | 176 |
| A maghéj anyagai és a földmágnesség | 176 |
| A mágneses deklináció | 177 |
| Pólusvándorlás és pólusátfordulás | 177 |
| A köpeny anyagai | 177 |
| A KŐZETBUROK (LITOSZFÉRA) | 177 |
| A felső földköpeny legfelső rétege | 178 |
| A földkéreg | 178 |
| A szárazföldi kéreg | 178 |
| Az óceáni kéreg | 178 |
| A lemeztektonika alapjai | 179 |
| A FÖLD KŐZETLEMEZEI | 179 |
| A Föld nagyobb kőzetlemezei | 179 |
| A kőzetlemezek határai | 180 |
| A kőzetlemezek mozgása | 180 |
| A LEMEZMOZGÁSOKAT ELŐIDÉZŐ FOLYAMATOK | 180 |
| A lágyköpeny forró területei | 180 |
| A magma | 180 |
| A kőzetburok megrepesztése | 180 |
| A láva | 181 |
| Hasadékvölgy-képződés (riftesedés) | 181 |
| Hasadékvölgyből óceán - az óceáni kéreg születése | 182 |
| Óceáni hátság kialakulása | 182 |
| Az óceánfenék szétterülése | 182 |
| A szétterülés egyéb mozgatórugói | 183 |
| Táguló Föld? | 183 |
| AZ ALÁTOLÓDÁS | 184 |
| ÓCEÁNI KŐZETLEMEZEK ÖSSZEÜTKÖZÉSE | 185 |
| KONTINENSEK ÖSSZEÜTKÖZÉSE | 185 |
| EGYMÁS MELLETT ELCSÚSZÓ LEMEZSZEGÉLYEK | 185 |
| A Föld tűzhányó-tevékenysége (vulkánosság) | 186 |
| AZ ÓCEÁNI HÁTSÁGOK TŰZHÁNYÓ-TEVÉKENYSÉGE ÉS AZ ÚJ ÓCEÁNI LITOSZFÉRA FELÉPÍTÉSE | 186 |
| Hasadéktűzhányók | 186 |
| Az óceáni litoszféra alsó részének felépítése - a peridotit | 187 |
| Az óceáni kéreg alsó részének felépítése - a gabbró | 187 |
| Az óceáni kéreg felső részének felépítése - a bazalt | 187 |
| AZ ALÁTOLÓDÁSI ÖVEZETEK TŰZHÁNYÓ-TEVÉKENYSÉGE | 188 |
| A magmacseppek és összetételük | 188 |
| A gránit és a diorit | 190 |
| Riolit és andezit | 190 |
| Kürtős tűzhányók heves robbanásai | 190 |
| A FÖLD FORRÓ PONTJAINAK VULKÁNOSSÁGA | 191 |
| A VULKÁNI FORMAKINCS | 192 |
| Mélységi formák | 192 |
| A tűzhányók | 192 |
| MÉLYSÉGI MAGMÁS KŐZET- ÉS ÉRCKÉPZŐDÉS | 198 |
| Előkristályosodás | 198 |
| Főkristályosodás | 198 |
| Pegmatitos fázis | 198 |
| Pneumatolitos fázis | 199 |
| Hidrotermás fázis | 199 |
| VULKÁNI KÍSÉRŐ- ÉS UTÓMŰKÖDÉSEK | 199 |
| A földrengés | 202 |
| A FÖLDRENGÉSEK TÉRBELI ELOSZLÁSA | 202 |
| A FÖLDRENGÉSEK ELŐIDÉZŐI | 202 |
| RENGÉSFÉSZEK ÉS RENGÉSKÖZPONT | 203 |
| FÖLDRENGÉSEK ELŐREJELZÉSE | 204 |
| A kőzetlemezek mozgása és a hegységképződés | 208 |
| A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS NYERSANYAGAI | 208 |
| A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS | 208 |
| Az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer összehasonlítása | 208 |
| Hegységképződés óceáni- és szárazföldi kőzetlemez összeütközésekor | 208 |
| Hegységképződés két óceáni kőzetlemez összeütközésekor | 210 |
| Hegységképződés óceáni medence összezárulásakor | 210 |
| A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS RÉSZFOLYAMATAI | 211 |
| A gyűrődés | 211 |
| A vetődés | 212 |
| A szárazföldek és a tengerek szintingadozása | 214 |
| A szárazföldek újjászületése | 215 |
| A Föld története | 221 |
| A FÖLDTÖRTÉNETI ŐS- ÉS ELŐIDŐ ( 4600 millió évtől 590 millió évvel ezelőttig) | 221 |
| Az ősidő - a kéregképződés időszaka | 221 |
| A kontinensek kialakulásának kérdése | 222 |
| A táguló Föld | 222 |
| A tisztán óceáni kéreg elmélete | 222 |
| A kontinentális magok elmélete | 222 |
| A földtörténeti előidő - az üledék- és a hegységképződés időszaka | 224 |
| Az ősföldek | 225 |
| Az élet kialakulása és fejlődése | 225 |
| Az ózonburok születése | 225 |
| A FÖLDTÖRTÉNETI ÓIDŐ (590 millió évtől 248 millió évvel ezelőttig) | 227 |
| A földtörténeti óidő időszakai | 227 |
| A szárazföld meghódításának kezdetei | 228 |
| A perm időszak tömeges fajkihalásai | 232 |
| A FÖLDTÖRTÉNETI KÖZÉPIDŐ (248 millió évtől 65 millió évvel ezelőttig) | 232 |
| A földtörténeti középidő időszakai | 232 |
| A triász időszak eseményei | 232 |
| A jura időszak eseményei | 233 |
| A kérta időszak eseményei | 235 |
| Fajkihalások a kréta és a harmadidőszak határán | 236 |
| A FÖLDTÖRTÉNETI ÚJIDŐ (65 millió évtől napjainkig) | 236 |
| A földtörténeti újidő időszakai | 236 |
| A FÖLD LÉGKÖRE (ATMOSZFÉRA) | |
| A Föld légkörének kialakulása | 244 |
| A Föld mai légkörének összetétele | 245 |
| OSZTÁLYOZÁS TÉRFOGATSZÁZALÉK ALAPJÁN | 245 |
| OSZTÁLYOZÁS ÁLLANDÓSÁG ALAPJÁN | 245 |
| Állandó gázok | 245 |
| Változó gázok | 245 |
| Erősen változó gázok | 245 |
| A légkör kiterjedése és tömege | 246 |
| A LÉGKÖR KITERJEDÉSE | 246 |
| A LÉGKÖR TÖMEGE | 246 |
| A légkör szerkezete | 247 |
| TROPOSZFÉRA | 247 |
| SZTRATOSZFÉRA | 247 |
| MEZOSZFÉRA | 248 |
| TERMOSZFÉRA VAGY IONOSZFÉRA | 248 |
| EXOSZFÉRA | 248 |
| MAGNETOSZFÉRA | 248 |
| A besugárzás és a légkör kőháztartása | 250 |
| A NAPSUGÁRZÁS SORSA | 250 |
| A LEVEGŐ FELMELEGEDÉSE | 250 |
| AZ ÜVEGHÁZHATÁS | 251 |
| A NAPSUGARAK HAJLÁSSZÖGE | 251 |
| A BESUGÁRZÁST MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK | 251 |
| A HŐMÉRSÉKLET JÁRÁSA | 252 |
| A hőmérséklet napi járása | 252 |
| A hőmérséklet évi járása | 253 |
| AZ IZOTERMA TÉRKÉP | 253 |
| A NAPFÉNYTARTAM | 253 |
| Víz a légkörben | 255 |
| A LEVEGŐ VÍZGŐZTARTALMA | 255 |
| FELHŐKÉPZŐDÉS | 255 |
| KÖDKÉPZŐDÉS | 257 |
| A CSAPADÉK | 257 |
| A talajmenti csapadék | 257 |
| A hulló csapadék | 257 |
| A levegő felemelkedése felmelegedés miatt | 257 |
| A levegő felemelkedése domborzati akadály miatt | 258 |
| A csapadéktérkép | 259 |
| A csapadékvíz pusztító hatása | 259 |
| A légkör nyomása, a légnyomás | 261 |
| A TORRICELLI-FÉLE KÍSÉRLET | 261 |
| A PARTI-TAVI SZÉL | 262 |
| A SZÉL | 263 |
| Az eltérítőerő | 264 |
| A légköri képződmények alapvető formái: ciklonok és anticiklonok | 266 |
| CIKLONOK | 266 |
| ANTICIKLONOK | 267 |
| Légtömegek és időjárási frontok | 268 |
| A LÉGTÖMEG FOGALMA ÉS JELLEMZŐI | 268 |
| A LÉGTÖMEGEK OSZTÁLYOZÁSA | 268 |
| IDŐJÁRÁSI FRONTOK | 268 |
| Fronttípusok | 268 |
| Hidegfront | 268 |
| Melegfront | 268 |
| Okklúziós front | 268 |
| Veszteglő front | 268 |
| Mérsékelt övezeti és trópusi ciklonok keletkezése | 269 |
| MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK | 269 |
| TRÓPUSI CIKLONOK (HURRIKÁNOK, TÁJFUNOK) | 270 |
| A nagy földi légkörzés | 272 |
| A LÉGÁRAMLÁSOK RENDSZERE | 272 |
| A monszunok | 274 |
| TRÓPUSI MONSZUNOK | 274 |
| MÉRSÉKELTÖVI MONSZUNOK | 275 |
| A légkörhöz fűződő globális problémák rövid áttekintése | 276 |
| AZ ÜVEGHÁZHATÁS | 276 |
| AZ ÓZONLYUK | 276 |
| A SAVAS ESŐK | 277 |
| A FÖLD VÍZBURKA (HIDROSZFÉRA) | |
| A Föld vízkészlete | 281 |
| A víz körforgása | 282 |
| Óceánok, tengerek | 283 |
| A VILÁGTENGER | 283 |
| A TENGERVÍZ HŐHÁZTARTÁSA | 283 |
| A TENGERVÍZ SÓTARTALMA | 284 |
| A TENGERVÍZ MOZGÁSAI | 284 |
| A hullámzás | 284 |
| A magas partok pusztulása | 284 |
| Lapos tengerpartok épülése | 285 |
| A TENGERJÁRÁS | 286 |
| A folyótorkolatok | 287 |
| A tölcsértorkolat | 287 |
| A deltatorkolat | 287 |
| A tengeráramlások | 288 |
| A meleg és hideg tengeráramlások | 288 |
| A TENGERFENÉK DOMBORZATA | 289 |
| Végül egy érdekesség: a tengerek gyöngyszemei, az atollok | 289 |
| A tavak | 291 |
| A TAVAK SZÜLETÉSE | 291 |
| A külső erők által létrehozott tómedencék | 291 |
| A belső erők által kialakított tómedencék | 292 |
| A TAVAK PUSZTULÁSA | 292 |
| A felszíni vízfolyások | 293 |
| FORRÁSOK | 293 |
| A VÍZGYŰJTŐ TERÜLET ÉS A VÍZVÁLASZTÓ | 293 |
| VÍZHOZAM, VÍZJÁRÁS ÉS SEBESSÉG | 294 |
| FOLYÓSZAKASZ JELLEGEK | 294 |
| Hordalékkúpok | 295 |
| A FOLYÓVIZEK FELSZÍNFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGE | 296 |
| Felsőszakasz-jellegű folyóvizek felszínformáló tevékenysége | 296 |
| Szurdok (kanyon) kialakulása | 296 |
| A középszakasz-jellegű vízfolyások felszínformáló tevékenysége | 297 |
| Alsószakasz jellegű vízfolyások felszínformáló tevékenysége | 297 |
| Felszín alatti vizek | 299 |
| TALAJNEDVESSÉG ÉS TALAJVÍZ | 299 |
| RÉTEGVÍZ, RÉSVÍZ, ÁSVÁNYVÍZ ÉS HÉVÍZ | 299 |
| A KARSZTOSODÁS | 300 |
| A karsztvíz | 300 |
| A karbonátos kőzetek mállása | 300 |
| A karsztjelenségek | 300 |
| A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG | |
| A talaj | 305 |
| A TALAJ KIALAKULÁSA ÉS SZERKEZETE | 305 |
| TALAJFAJTÁK; A TALAJFAJTÁK FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSE | 306 |
| A földrajzi övezetesség | 307 |
| AZ ÉGHAJLAT | 307 |
| AZ ÉGHAJLATI ÖVEZETESSÉG | 307 |
| A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG | 309 |
| A földrajzi övezetek | 310 |
| FORRÓ (TRÓPUSI) ÖVEZET | 310 |
| Egyenlítői (ekvatoriális) öv ("mindennapos esők", egyenlítői esőerdők öve) | 310 |
| Az erdőirtás | 312 |
| Egyenlítői környéki (szubekvatoriális) vagy átmeneti öve (nyári esők, szavannák öve) | 314 |
| Térítői öv (sivatagi, félsivatagi öv) | 317 |
| A szél felszínalakító tevékenysége (defláció) | 319 |
| Az elsivatagosodás | 319 |
| Forró (trópusi) monszun vidék | 321 |
| A MÉRSÉKELT ÖVEZET | 322 |
| Meleg-mérsékelt (szubtrópusi öv) | 322 |
| Mediterrán tartományok | 324 |
| Meleg-mérsékelt monszun tartományok (szubtrópusi monszun tartományok) | 325 |
| Valódi mérsékelt öv | 326 |
| Óceáni tartományok | 326 |
| Mérsékelten szárazföldi tartományok (nedves kontinentális tartományok) | 328 |
| Szárazföldi tartományok (száraz kontinentális tartományok) | 329 |
| Szélsőségesen szárazföldi (félsivatagi, sivatagi) tartományok | 330 |
| Hideg-mérsékelt (szubarktikus) öv | 331 |
| HIDEG (ARKTIKUS) ÖVEZET | 332 |
| Sarkköri (szubpoláris) öv | 332 |
| Sarkvidéki (poláris) öv | 333 |
| Függőleges övezetesség | 335 |
| Függelék: Példák földrajzi számításokra | 337 |
| Tárgymutató | 340 |
Folytatás Microsoft-tal