1.034.210

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Csillagászat - Természetföldrajz

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor

Kiadó: Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 203 oldal
Sorozatcím: Természettudományok
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN: 963-8328-55-X
Megjegyzés: Második, átdolgozott kiadás. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Hét részből álló tankönyvünk a négy- és hatosztályos gimnáziumok számára készült.
Az első fejezet a csillagászat alapjaiba vezeti be a diákokat. Az előző kiadáshoz képest itt jelenik meg a legtöbb bővítés és frissítés, ami az utóbbi évek új eredményeivel, a csillagászat gyors fejlődésével magyarázható. A második fejezet általános áttekintést nyújt a Földről, a továbbiakban pedig bolygónk szféráinak részletes leírása következik. A szerző a kőzetburok bemutatására fekteti a legnagyobb hangsúlyt. Ugyanakkor bepillanthatunk az ásvány- és kőzettan, a történeti földtan, valamint az őslénytan világába is.
Az átdolgozás során lényegesen javult a könyv megjelenése: új ábrák, jobb minőségű képek és tagoltabb, kiemelt betűtípust is tartalmazó szövegek segítik a hatékonyabb tanulást. Az egyes témákat ismétlő, problémafelvető kérdések vezetik be, a szöveg után pedig a tananyag elsajátítását segítő és összegző feladatok következnek.
A könyv anyagának bősége lehetővé teszi az egyes témák önálló... Tovább

Fülszöveg

Hét részből álló tankönyvünk a négy- és hatosztályos gimnáziumok számára készült.
Az első fejezet a csillagászat alapjaiba vezeti be a diákokat. Az előző kiadáshoz képest itt jelenik meg a legtöbb bővítés és frissítés, ami az utóbbi évek új eredményeivel, a csillagászat gyors fejlődésével magyarázható. A második fejezet általános áttekintést nyújt a Földről, a továbbiakban pedig bolygónk szféráinak részletes leírása következik. A szerző a kőzetburok bemutatására fekteti a legnagyobb hangsúlyt. Ugyanakkor bepillanthatunk az ásvány- és kőzettan, a történeti földtan, valamint az őslénytan világába is.
Az átdolgozás során lényegesen javult a könyv megjelenése: új ábrák, jobb minőségű képek és tagoltabb, kiemelt betűtípust is tartalmazó szövegek segítik a hatékonyabb tanulást. Az egyes témákat ismétlő, problémafelvető kérdések vezetik be, a szöveg után pedig a tananyag elsajátítását segítő és összegző feladatok következnek.
A könyv anyagának bősége lehetővé teszi az egyes témák önálló feldolgozását, kiselőadások készítését is. A függelékben egyrészt a leggyakoribb földrajzi számításokra találunk mintafeladatokat, másrészt számos, hazánkban gyakori kőzet leírásával találkozhatunk. Vissza

Tartalom

CSILLAGÁSZAT
A CSILLAGÁSZAT RÖVID TÖRTÉNETE 7
Bepillantás az őskor csillagászatába 7
Az első csillagászok 7
A kőkörök 10
AZ ÓKORI MEZOPOTÁMIA: „A CSILLAGÁSZAT SZÜLŐFÖLDJE" 11
CSILLAGÁSZAT AZ ÓKORI EGYIPTOMBAN 14
CSILLAGÁSZAT AZ ÓKORI Görögországban 15
Thalész (Kr. e. kb. 640-550) 15
Anaximandrosz (Kr. e. kb. 610-546) 16
Eudoxosz (Kr. e. 408-350) 16
Arisztotelész (Kr. e. 384-322) 17
Arisztarkhosz (Kr. e. 310-230) 19
Eratoszthenész (Kr. e. 276-195) 20
Hipparkhosz (Kr. e. kb. 190-125) 21
Ptolemaiosz (Kr. u. 83-161) 22
A NAGY FORDULAT 23
Kopernikusz (1473-1543) 23
Galileo Galilei (1564-1642) 25
Tycho Brahe (1546-1601) 27
Johannes Kepler (1571-1630) 28
Isaac Newton (1643-1727) 29
Newton után 30
A NAPRENDSZER 31
A NAPRENDSZER RÖVID BEMUTATÁSA 31
ÉLETET ADÓ CSILLAGUNK, A NAP 33
A Nap szerkezete 33
A napfelszín (fotoszféra) alakzatai 34
Jelenségek a kromoszférában 35
BOLYGÓK 36
A Merkúr 36
A Vénusz 38
A Mars 41
A Jupiter 44
A Szaturnusz 46
Az Uránusz 47
A Neptunusz 48
A Plútó 49
A KISBOLYGÓK 49
A kisbolygók mérete és alakja 49
A kisbolygók eredete 49
Néhány érdekesség a kisbolygókról 50
A NAPRENDSZER HOLDJAI 51
A Föld holdja, a Hold 51
A Galilei-holdak 55
A Titán - a Szaturnusz legnagyobb holdja 56
A Neptunusz óriásholdja, a Triton 56
AZ ÜSTÖKÖSÖK 57
NÉHÁNY SZÓ A HULLÓCSILLAGOKRÓL 59
A meteorrajok 60
A meteorok fénye, mérete és tömege 61
Meteoritok és meteoritkráterek 61
A CSILLAGOK KÖZÖTT 63
A CSILLAGKÉPEK 63
Bevezető 63
A csillagképek (olvasmány) 64
A CSILLAGOK ÉLETÚTJA 73
A csillagok születése 73
A csillagok élete 75
A csillagok halála 76
CSILLAGANYAGBÓL VAGYUNK! 76
AZ 1987-ES NAGY SZUPERNÓVA TÖRTÉNETE (OLVASMÁNY) 77
A TEJÚTRENDSZER 82
BEVEZETŐ 82
A TEJÚTRENDSZER TERMÉSZETE 82
TÚL A TEJÚTRENDSZEREN 84
KITÁGUL A VILÁGMINDENSÉG 84
Új galaxis! 84
Az Androméda-köd 84
A Magellán-felhők 84
A galaxisok száma és távolsága 84
A GALAXISOK ALAPVETŐ JELLEMZÉSE 85
AZ UNIVERZUM SZÉTSZÓRÓDÁSA 86
A galaxisok távolodása 86
A GALAXISHALMAZOK 87
KÜLÖNLEGES GALAXISOK (OLVASMÁNY) 87
A Seyfert-galaxisok 87
A rádiógalaxisok 88
A kvazárok 88
Az aktív galaxisok energiafejlesztői 88
A VILÁGEGYETEM KELETKEZÉSE ÉS FEJLŐDÉSE 90
A „NAGY BUMM" 90
BŐVEBBEN AZ ŐSROBBANÁSRÓL (OLVASMÁNY) 91
A NAPRENDSZER EREDETE 95
A KÖDHIPOTÉZIS 96
A szoláris ősköd összetétele és differenciálódása 97
A bolygókká tömörödés folyamata 97
Összefüggések a Naprendszer kialakulása és alapvető tulajdonságai között 97
ZÁRSZÓ 97

TERMÉSZETFÖLDRAJZ
BOLYGÓNK, A FÖLD 7
A FÖLD, MINT BOLYGÓ 8
A FÖLD GÖMBHÉJAI 9
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 9
A FÖLD VÍZBURKA (HIDROSZFÉRA) 9
A FÖLD LÉGKÖRE (ATMOSZFÉRA) 9
A FÖLD ÉLŐVILÁGA (BIOSZFÉRA) 10
A VÁLTOZÓ FÖLD 11
A MARS - A MEGDERMEDT BOLYGÓ 11
ÓRIÁSOK PÁRVIADALA 11
FELSZÍN, DOMBORZAT, FELSZÍNALAKTAN 12
AZ EMBER FELSZÍNFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGE 12
A FÖLD FELSZÍNE ÉS ÁBRÁZOLÁSA: ATÉRKÉP 14
A FÖLD FELSZÍNE 14
A FÖLD FELSZÍNÉNEK ÁBRÁZOLÁSA: ATÉRKÉP 14
A földrajzi környezet ábrázolása 14
A FÖLD ÚJRAFELFEDEZÉSE 17
A FÖLDET FELÉPÍTŐ ANYAGOK (ÁSVÁNYTANI ALAPISMERETEK) 19
BEVEZETÉS 19
Kőzetek és ásványok 19
Az ásványok csoportosítása 19
A FÖLD KŐZETEI 24
MAGMÁS KŐZETEK (MAGMATITOK) 25
A MAGMÁS KŐZETEK KELETKEZÉSE 25
A MAGMÁS KŐZETEK ÁSVÁNYAI 28
A MAGMÁS KŐZETEK SAVANYÚSÁGA 28
Savanyú magmás kőzetek 28
Semleges (neutrális) magmás kőzetek 28
Bázikus magmás kőzetek 28
Ultrabázikus magmás kőzetek 29
ÜLEDÉKES KŐZETEK 30
AZ ÜLEDÉKES KŐZETEK KELETKEZÉSE - AZ ÜLEDÉKSZEMCSÉK ANYAGA ÉS
EREDETE 30
Szárazföldekről származó üledékszemcsék 30
Hordalék és üledék 30
Medencén belüli (intrabazinális) eredetű üledékszemcsék 32
Vulkánkitörésekből származó üledékszemcsék 33
AZ ÜLEDÉKSZEMCSÉK MÉRETE 34
AZ ÜLEDÉK EGYIK ALKOTÓELEME, AZ „ŰR": POROZITÁS 34
AZ ÜLEDÉK KŐZETTE VALASA, A DIAGENEZIS 34
Összenyomódás hatására bekövetkező diagenezis 34
Cementáció hatására bekövetkező diagenezis 34
AZ ÜLEDÉKES KŐZETEK OSZTÁLYOZÁSA 35
Extrabazinális kőzetek (terrigén törmelékes kőzetek) 35
Intrabazinális üledékes kőzetek 36
Piroklasztitok 38
METAMORF KŐZETEK 39
A METAMORFÓZIS 39
KIS TERÜLETEKET ÉRINTŐ METAMORFÓZIS 39
NAGY TERÜLETEKET ÉRINTŐ METAMORFÓZISOK 39
Palás szerkezetű metamorfitok 39
Néhány nem palás szerkezetű metamorfit 40
Egy érdekes metamorfózis: a gránitosodás 40
AZ ÁSVÁNYKINCSEK KELETKEZÉSE 41
ÜLEDÉKES ÉRCEK KÉPZŐDÉSE 41
ENERGIAHORDOZÓK KÉPZŐDÉSE 41
A kőszén kialakulása 41
Kőolaj és földgáz keletkezése 41
SÓKŐZETEK KÉPZŐDÉSE 42
A FÖLD KŐZETBURKA 43
BEPILLANTÁS A FÖLDTAN (GEOLÓGIA)
TUDOMÁNYÁBA 43
VITA A FÖLD KORÁRÓL (Olvasmány) 43
„A KÖVEK BESZÉLNEK" 44
A települési törvény 45
Kormeghatározás az ősmaradványok segítségével 46
A RELATÍV KORMEGHATÁROZÁS ÉS A FÖLDTÖRTÉNETI KUTATÁSOK NEHÉZSÉGEI 46
A KÖLCSÖNÖS VISZONY MEGÁLLAPÍTÁSA (KORRELÁCIÓ) 47
Kőzettani korreláció 47
Őslénytani korreláció 48
BEPILLANTÁS AZ ŐSLÉNYTAN (PALEONTOLÓGIA) TUDOMÁNYÁBA 50
AZ ŐSLÉNYTAN SZEREPE ÉS TÖRTÉNETE 50
A FOSSZILIZÁLÓDÁS NÉHÁNY MÓDOZATA 52
Teljes fosszíliák 52
Lenyomat képződése 53
Kőbél kialakulása 53
Az életnyomok 53
A FÖLDTÖRTÉNETI KORBEOSZTÁS 54
A RELATÍV FÖLDTÖRTÉNETI KORTÁBLÁZAT 54
AZ ABSZOLÚT KORMEGHATÁROZÁS 54
A radiometrikus kormeghatározás 54
KORTÁBLÁZAT - ÉVEKKEL 55
A FÖLD SZERKEZETE ÉS A FÖLDTÖRTÉNET 56
MEGLEPŐ TAPASZTALATOK 56
A LEMEZVÁNDORLÁS ELMÉLETE 56
A kontinensvándorlás elmélete 57
Az óceánfenék szétterülésének elmélete 57
A FÖLD SZERKEZETE ÉS FELÉPÍTÉSE 59
A FÖLD KIALAKULÁSA 59
A FÖLD SZERKEZETE 59
A FIZIKAI TULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSAI 60
A FÖLD BELSŐ HŐMÉRSÉKLETE 60
A hőmérséklet változásának mérése 60
A lágyköpeny hőmérséklete és halmazállapota 60
A FÖLD VEGYI ÖSSSZETÉTELE 61
A mag anyagai 61
A maghéj anyagai és a földmágnesség 61
A köpeny anyagai 61
A KŐZETBUROK (LITOSZFÉRA) 61
A felső földköpeny legfelső rétege 61
A földkéreg 62
A LEMEZTEKTONIKA ALAPJAI 63
A FÖLD KŐZETLEMEZEI 63
A Föld nagyobb kőzetlemezei 63
A kőzetlemezek határai 63
A kőzetlemezek mozgása 63
A LEMEZMOZGÁSOKAT ELŐIDÉZŐ FOLYAMATOK 63
A lágy köpeny forró területei 64
A magma keletkezése, a kőzetburok
megrepesztése és a láva kiömlése 64
Hasadékvölgy-képződés (riftesedés) 64
Hasadékvölgyből óceán - az óceáni kéreg születése 65
Az óceáni hátság kialakulása 66
Az óceánfenék szétterülése 66
A szétterülés egyéb mozgatórugói 66
Táguló Föld? 66
AZ ALÁTOLÖDÁS 67
ÓCEÁNI KŐZETLEMEZEK ÖSSZEÜTKÖZÉSE 68
KONTINENSEK ÖSSZEÜTKÖZÉSE 68
EGYMÁS MELLETT ELCSÚSZÓ LEMEZSZEGÉLYEK 68
A FÖLD TŰZHÁNYÓ-TEVÉKENYSÉGE (VULKÁNOSSÁG) 69
AZ ÓCEÁNI HÁTSÁGOK TŰZHÁNYÓ TEVÉKENYSÉGE ÉS AZ ÚJ ÓCEÁNI LITOSZFÉRA FELÉPÍTÉSE 69
Hasadéktűzhányók 69
Az óceáni litoszféra alsó részének felépítése; a peridotit 69
Az óceáni kéreg alsó részének felépítése; a gabbró 69
Az óceáni kéreg felső részének felépítése; a bazalt 69
AZ ALÁTOLÓDÁSI ÖVEZETEK TŰZHÁNYÓ-TEVÉKENYSÉGE 70
A magmacseppek és összetételük 70
A gránit és a diorit 70
A riolit és az andezit 71
Kürtös tűzhányók heves robbanásai 71
A FÖLD FORRÓ PONTJAINAK VULKÁNOSSÁGA 73
A VULKÁNI FORMAKINCS 74
Mélységi formák 74
A tűzhányók 74
MÉLYSÉGI MAGMÁS KŐZET- ÉS ÉRCKÉPZŐDÉS 80
Előkristályosodás 80
Főkristályosodás 80
Pegmatitos fázis 81
Pneumatolitos fázis 81
Hidrotermás fázis 81
VULKÁNI KÍSÉRŐ- ÉS UTÓMŰKÖDÉSEK 81
A FÖLDRENGÉS 83
A FÖLDRENGÉSEK TÉRBELI ELOSZLÁSA 83
A FÖLDRENGÉSEK ELŐIDÉZŐI 83
RENGÉSFÉSZEK ÉS RENGÉSKÖZPONT 83
Földrengések előrejelzése 84
A KŐZETLEMEZEK MOZGÁSA ÉS A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS 89
A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS NYERSANYAGAI 89
A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS 89
Az Eurázsiái- és a Csendes-óceáni (Pacifikus)-hegységrendszer összehasonlítása 89
Hegységképződés óceáni- és szárazföldi kőzetlemez összeütközésekor 89
Hegységképződés két óceáni kőzetlemez összeütközésekor 90
Hegységképződés óceáni medence összezárulásakor 90
A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS RÉSZFOLYAMATAI 91
A gyűrődés 91
A vetődés 92
A FÖLD TÖRTÉNETE 93
A FÖLDTÖRTÉNETI ŐS- ÉS ELŐIDŐ (4600 millió évtől 590 millió évvel ezelőttig) 93
A FÖLDTÖRTÉNETI ÓIDŐ (590 millió évtől 248 millió évvel ezelőttig) 97
A kambrium (590-505 millió évig) 97
Az ordovícium (505-438 millió évig) 98
A szilur (438^08 millió évig) 99
A devon (408-360 millió évig) 101
A karbon (360-286 millió évig) 102
A perm (286-248 millió évig) 104
A FÖLDTÖRTÉNETI KÖZÉPIDŐ (248 millió évtől 65 millió évvel ezelőttig) 105
A triász (248-213 milló évig) 105
A jura (213-144 millió évig) 106
A kréta (144-65 millió évig) 109
A FÖLDTÖRTÉNETI ÚJIDŐ 110
A harmadidőszak (65-2 millió évig) 110
A negyedidőszak (2 millió évtől napjainkig) 112
A FÖLD LÉGKÖRE (ATMOSZFÉRA) 115
A FÖLD LÉGKÖRÉNEK KIALAKULÁSA 116
A FÖLD MAI LÉGKÖRÉNEK I ÖSSZETÉTELE 117
OSZTÁLYOZÁS TÉRFOGATSZÁZALÉK ALAPJÁN 117
OSZTÁLYOZÁS ÁLLANDÓSÁG ALAPJÁN 117
Állandó gázok 117
Változó gázok 117
Erősen változó gázok 117
A LÉGKÖR KITERJEDÉSE ÉS TÖMEGE 118
A LÉGKÖR KITERJEDÉSE 118
A LÉGKÖR TÖMEGE 118
A LÉGKÖR SZERKEZETE 119
A TROPOSZFÉRA 119
A SZTRATOSZFÉRA 119
A MEZOSZFÉRA 119
A TERMOSZFÉRA VAGY IONOSZFÉRA... 119
AZ EXOSZFÉRA 120
A MAGNETOSZFÉRA 120
A LÉGKÖR ALAPVETŐ KÉMIAI SZERKEZETE 120
A BESUGÁRZÁS ÉS A LÉGKÖR HŐHÁZTARTÁS A 121
A NAPSUGÁRZÁS SORSA 121
A LEVEGŐ FELMELEGEDÉSE 121
AZ ÜVEGHÁZHATÁS 121
A NAPSUGARAK HAJLÁSSZÖGE 122
A BESUGÁRZÁST MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK 122
A HŐMÉRSÉKLET JÁRÁSA 123
A hőmérséklet napi járása 123
A hőmérséklet évi járása 123
AZ IZOTERMATÉRKÉP 124
A NAPFÉNYTARTAM 124
A HŐÖSSZEG 124
Váz A LÉGKÖRBEN 125
A LEVEGŐ VÍZGŐZTARTALMA 125
FELHŐKÉPZŐDÉS 125
Felhőtípusok 125
A KÖDKÉPZŐDÉS 126
A CSAPADÉK 126
A talajmenti csapadék 126
A hulló csapadék 127
A csapadéktérkép 128
A csapadékvíz pusztító hatása 128
A LÉGKÖR NYOMÁSA, A LÉGNYOMÁS 130
A TORRICELLI-FÉLE KÍSÉRLET 130
A PARTI-TAVI SZÉL 131
A SZÉL 131
AZ ELTÉRÍTŐ ERŐ 133
A LÉGKÖRI KÉPZŐDMÉNYEK ALAPVETŐ FORMÁL CIKLONOK ÉS
ANTICIKLONOK 135
A CIKLON 135
AZ ANTICIKLONOK 135
LÉGTÖMEGEK ÉS IDŐJÁRÁSI FRONTOK 137
A LÉGTÖMEG FOGALMA ÉS JELLEMZŐI 137
A LÉGTÖMEGEK OSZTÁLYOZÁSA 137
IDŐJÁRÁSI FRONTOK 137
Fronttípusok 137
MÉRSÉKELT ÖVEZETI ÉS TRÓPUSI CIKLONOK KELETKEZÉSE 138
MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK 138
TRÓPUSI CIKLONOK (HURRIKÁNOK, TÁJFUNOK) 139
A NAGY FÖLDI LÉGKÖRZÉS 140
A LÉGÁRAMLÁSOK RENDSZERE 140
A MONSZUNOK 142
TRÓPUSI MONSZUNOK 142
MÉRSÉKELT ÖVI MONSZUNOK 142
A LÉGKÖRHÖZ FŰZŐDŐ GLOBÁLIS PROBLÉMÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE 144
AZ ÜVEGHÁZHATÁS 144
AZ ÓZONLYUK 144
A SAVAS ESŐK 144
A FÖLD VÍZBURKA (HIDROSZFÉRA) 145
A FÖLDI VÍZKÉSZLET EREDETE ÉS MEGOSZLÁSA 145
A VÍZ KÖRFORGÁSA 146
ÓCEÁNOK, TENGEREK 147
A VILÁGTENGER 147
A TENGERVÍZ HŐHÁZTARTÁSA 147
A TENGERVÍZ KÉMIAI SAJÁTOSSÁGAI 148
A TENGERVÍZ MOZGÁSAI 149
A hullámzás 149
A TENGERJÁRÁS 151
A folyótorkolatok 152
A tengeráramlások 153
A TENGERFENÉK DOMBORZATA 154
A TAVAK 155
A TAVAK SZÜLETÉSE - A TÓMEDENCÉK TÍPUSAI 155
A külső erők által létrehozott tómedencék 155
A belső erők által kialakított tómedencék 156
A TAVAK PUSZTULÁSA 157
A VÍZFOLYÁSOK 158
AFORRÁSOK 158
A VÍZGYŰJTŐ TERÜLET ÉS A VÍZVÁLASZTÓ 158
VÍZHOZAM, VÍZÁLLÁS ÉS VÍZJÁRÁS 159
A FOLYÓSZAKASZ-JELLEGEK ÉS A FOLYÓVIZEK FELSZÍNFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGE 160
Felsőszakasz-jellegű folyóvizek felszínformáló tevékenysége 160
A középszakasz-jellegű vízfolyások felszínformáló tevékenysége 161
Alsószakasz jellegű vízfolyások felszínformáló tevékenysége 162
A szakaszjellegek váltakozásának gyümölcsei: a folyóteraszok 162
FELSZÍN ALATTI VIZEK 163
TALAJNEDVESSÉG ÉS TALAJVÍZ 163
RÉTEGVÍZ, RÉSVÍZ, ÁSVÁNYVÍZ ÉS
HÉVÍZ 163
A KARSZTOSODÁS 163
A karsztvíz 163
A karbonátos kőzetek mállása 163
A karsztjelenségek 164
A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG...196
A TALAJ 196
A TALAJ KIALAKULÁSA ÉS SZERKEZETE 196
TALAJFAJTÁK; A TALAJFAJTÁK FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSE 197
A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSEG 198
AZ ÉGHAJLAT 198
AZ ÉGHAJLATI ÖVEZETESSÉG 198
A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG 199
A FÖLDRAJZI ÖVEZETEK 200
FORRÓ (TRÓPUSI) ÖVEZET 200
Egyenlítői (ekvatoriális) öv („mindennapos esők", egyenlítői esőerdők öve) 200
Egyenlítői környéki (szubekvatoriális) vagy átmeneti öv (nyári esők, szavannák öve) 203
Térítői öv (sivatagi, félsivatagi öv) 207
Forró (trópusi) monszun vidékek 210
A MÉRSÉKELT ÖVEZET 211
Meleg-mérsékelt (szubtrópusi öv) 211
Valódi mérsékelt öv 214
A hideg-mérsékelt (szubarktikus) öv 218
HIDEG (ARKTIKUS) ÖVEZET 220
A sarkköri (szubpoláris) öv 220
A sarkvidéki (poláris) öv 221
FÜGGELÉK 193
PÉLDÁK FÖLDRAJZI SZÁMÍTÁSOKRA... 193
METEOROLÓGIAI (LÉGKÖRTANI)
PÉLDÁK 193
PÉLDÁK CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZBÓL 194
MAGYARORSZÁG LEGGYAKORIBB KŐZETEINEK RÖVID LEÍRÁSA 196
I. MAGMÁS KÖZETEK 196
II. ÜLEDÉKES KŐZETEK 197
1. Extrabazinális üledékes kőzetek (törmelékes üledékes kőzetek) 197
2. Intrabazinális üledékes kőzetek (szerves és vegyi üledékes kőzetek) 199
III. METAMORF KŐZETEK 201

Simon Tamás

Simon Tamás műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Simon Tamás könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Csillagászat - Természetföldrajz Csillagászat - Természetföldrajz Csillagászat - Természetföldrajz Csillagászat - Természetföldrajz
Állapot:
3.480 ,-Ft
17 pont kapható
Kosárba
konyv