A beszéd

Tartalom

József főherceg előszava 3
Bevezetés 5
1. «Nyelvében él a nemzet» 5
2. A beszédkészség tudatos alapon való fejlesztése az iskola feladata .. 10
3. A tanári tevékenység fejlett beszédképességet követel 23
4. Beszédművészeti Iskola 27
I. A beszéd és az írás, mint lelki szervi tevékenység 39
II. A beszédkészség tudatos fejlesztését előmozdító tudománykör 44
III. A hangelemzés ismertetett készülékei 48
IV. A központi idegrendszer. Systema nervorum centrale 61
V. A környéki idegrendszer. Systema nervorum periphericum 77
VI. A hangképző szerv 88
A légzőszerv 89
A légző mozgások 103
A mellkas és szerveinek anatómiai szerkezete működésével kapcsolatban 114
A tüdők szerepe a légzésben 116
A tüdő finomabb szerkezete 118
A légzési folyamat finomabb menete 119
A belső légzés mibenléte 120
A légzés központi irányítása 121
A légzési gyakorlatok 123
A légcső és a gége 138
A toldalékos cső : a garat-, a száj- és az orrüreg 156
VII. A halló-szerv 179
VIII. A látó-szerv 188
IX. A tapintó-szerv 199
X. A hang 201
A beszédhangok 216
A beszédhangok elemzése 217
A szájüreg, mint hangképző szerv 221
A beszédhangok osztályozása 223
A magánhangzó 224
A magyar beszédhangok képzésének ismertetése 233
A hátulsó magánhangzók 233
Az «á» képzése 233
Az «a» képzése 235
Az «ó» képzése 236
Az «u», «ú» képzése 238
Az elülső magánhangzók 240
Az e- «e» é hang képzése 240
Az «e» (é), «é» képzése 242
Az «i», «í» képzése 244
A labiális elülső képzésű magánhangzók 246
Az «ö», «ő» képzése 246
Az «ü», «ű» képzése 247
A magánhangzók felosztása 249
Az orrhangzós színezetű magánhangzók 249
A hibásan ejtett magánhangzók javításának módja 250
A kettős magánhangzók. (Dipthongusok) 251
A magánhangzók kiesése és betoldása 252
A magyar magánhangzók hangrendje és illeszkedése 252
A magánhangzók időtartama 254
A mássalhangzók 257
A mássalhangzók szűkebbkörű osztályozása 258
A zárhangok 262
A «p», «b» képzése 264
A «t», «d» képzése 266
A «k», «g» képzése 269
A réshangok 271
Az «f», «v» képzése 272
Az «sz», «z» képzése 274
A coronalis «s», «zs» képzése 277
A dorsalis «s», «zs» képzése 278
A «j» képzése 280
Az «l» képzése 281
Az «ly» képzése 283
Az affrikáták : c, dz, cs, dzs, ty, gy 285
A «c», «dz» képzése 285
A «cs», «dzs» képzése 286
A «ty», «gy» képzése 288
A pergő mozgással képzett r-féle hangok 289
A coronalis «r» képzése 290
A gégebeli hehezetes réshang képzése, a: «h» 294
Az orrhangú mássalhangzók 296
Az orrhangzós «m» képzése 297
Az «n» képzése 299
Az «ny» képzése 300
Az hang képzése 301
A magyar mássalhangzók 304
A beszédhangok jelölése 305
A mássalhangzók egymásra való hatása, egymással való felcserélés,
a pótló nyújtás 306
XI. A hangsúly és a hanglejtés
Kérdés «-e» kérdő szócskával 318
Felkiáltó és felszólító mondatok hanglejtése 318
XII. A szórend 321
XIII. A reflex idegpályák lényege, központi és környéki kapcsolataik mibenléte.
A központi idegrendszer kérgi részének szerepe a beszéddel kapcsolatban. A beszéd keletkezésének módja. Simonyi Béla közreműködésével
írta Szabó Zoltán dr. orvosegyetemi tanársegéd és Volosin Antal dr.
orvosegyet. gyakornok 327
1. A reflexidegpályák elosztása és a beszédre vonatkozó idegpályák
ismertetése általában 332
A hangadás létrejöttének magyarázata példákkal. Asszociációs,
commisurális pályák és központi kapcsolataik leírása. Psychomotoricus idegpályák a háromosztatú és arcideggel kapcsolatban. Ezek környéki és központi részei mozgató és érző száraikkal egyetemben 332
2. A nyelvalatti ideggel kapcsolatos reflex idegpályák környéki és központi részei, valamint a nyelvalatti ideggel való kapcsolatai ... 346
3. A gége, mint beszédszerv 351
A gége méltatása és a vele kapcsolatos idegreflexpályák, a
bolygóideg idevonatkozó környéki és központi részei. Az agyvelő és a gégeműködés közötti kapcsolat 351
4. A nervus statoacusticus reflexpályái 356
A halló-, illetve halló-egyensúlyozó ideggel kapcsolatos reflexidegpályák környéki és központi felépítése. A hallásegyensúlyozás környéki szerveinek idegrendszeri vonatkozásai 356
5. A látóideg reflexpályái 361
Ezek környéki és központi felépítése, a látószerv szerkezete, a
látási ingerek általános jellemzése és a beszédhez való vonatkozása 361
6. A szaglóideg reflexpályái 367
Ezek központi és környéki felépítése. A szaglás műveletének
jellemzése és a beszédhez való vonatkozása 367
7. A tapintó érzés reflexpályái 371
Ezekkel kapcsolatos reflexidegpályák fölépítése, környéki és
központi vonatkozásban. Az ajkak és a nyelv tapintási érzékenységének szerepe a beszéd létrehozásában. A tapintóérzésről általában 371
8. Az emberi agyvelő sajátságai 375
Az emberi agyvelő sajátságai minőség, mennyiség, szervezettség szempontjából más lényekhez képest. A felnőtt és a fejlődő egyén agyveleje közötti különbségek. Az agyvelő élettani
sajátságai és az erre vonatkozó legújabb vizsgálatok eredményei 375
9. Az agyvelő mint szellemi működéseink eszköze 378
Ennek magyarázata és egyes részeinek szerkezeti különbsége
ehhez viszonyítva. Az agyvelő felületének és mélyebb részeinek
egymáshoz való szerkezeti viszonya 378
Az agyvelő kérgének és a törzsdúcoknak működése. Ennek
beosztása nagy vonásokban. Általános agylokalizációs-tan. 380
10. Az agyvelő külső felszíne, kérge, körülírt részeinek működése
elméleti alapon 385
11. Az agyfélteke belső felszíne, kérge, körülírt részeinek lelki működése
elméleti alapon 397
A) A homloklebeny belső felszíne 397
B) A halántéklebeny belső felszíne 399
C) Nyakszirtlebeny 401
12. A mozgásműveletek keletkezésének magyarázata lelki alapon, ép
és kóros viszonyok között 404
Céltalan mozgási zavarok 404
Az egyszerű mozgásos cselekvések 408
Képzetben megzavart célszerűtlen mozgások. (Ideatoricus apraxia) 410
Eupraxiás, dyspraxiás, apraxiás mozgások 412
XIV. A beszéd folyama és zavarai a legújabb elméleti és gyakorlati megfontolások
alapján. (Irta Simonyi Béla volt egyetemi lektor és Szabó Zoltán dr. orvosegyetemi tanársegéd) 415
1. A beszéd anyagi és lelki alapja. Idegpályák, központok és
velük kapcsolatos munka-készülékek. Felfogó és kifejező
beszéd, hangos és irásos nyelv. A beszéd-emlékképek
magyarázata, alapvető fogalmak ismertetése és jelölése ... 415
2. A felfogó és kifejező beszéd lényege. A megismerés módja
érzékszervek útján és közlése szóban és írásban. Az ismeretközlés menete idegpályák és munkakészülékek útján. A
beszéddel kapcsolatos kérgi és kéregalatti részek méltatása 424
3. A Wernicke-féle mozgásos agykérgi beszédképtelenségnek
nevezett teljes mozgásos beszédképtelenség. (Aphasia motorica) 431
4. A Wernicke-féle teljes értelmi-érzéses, agykérgi eredetű beszédképtelenség. (Aphasia sensorica) 432
5. Teljes beszédképtelenség. (Aphasia totális.) 437
6. Szigetkarély-beszédképtelenség. (Aphasia insularis) .. .438
7. A tiszta szónémaság, vagy tiszta mozgásos Wernicke-féle
subcorticalis beszédképtelenség 439
8. A tiszta szósüketség, vagy Lichtheim-féle kéregalatti beszédképtelenség 442
Feledéses beszédképtelenség 449
Asymbolia 451
Echolalia 452
9. Az irásos nyelv zavarai 452
Beszámoló 456
A fonétika és beszédtechnika kérdéseit tárgyaló irodalom jelesebb hazai termékei 461
A külföldi irodalom jelentősebb termékei 464
A beszéddel kapcsolatos újabb és legújabb ismertebb irodalom bonctani-, élettani-,
kórtani-, lélektani és hangtani vonatkozásban 468
Nevezetesebb fonetikai folyóiratok 472

Témakörök