A fizika kultúrtörténete

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	487 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 22 cm
ISBN:	963-280-655-7
Megjegyzés:	A könyv fekete-fehér, színes ábrákat, fotókat, reprodukciókat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	11
Bevezetés	13
A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel	13
Értékelés és periodizáció	14
Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján	14
A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja	15
Periodizáció az elméleti szintézis szerint	18
A modellalkotás szerepe	19
A tudományelmélet elemei	20
Periodizáció a fizika társadalmi szerepe szerint	25
Az egyes korszakok alapvető karakterisztikumai	26
Az antik örökség	31
A görögök adóssága	31
A tudomány kezdetei	31
Egyiptom és Mezopotámia	33
Összhangzó szép rend	41
Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok	41
Misztika és matematika: Püthagorasz	45
Gondolat és valóság	49
Platón a megismerésről és az ideákról	51
Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis	54
Atomok és elemek	54
A földi mogzás: a peripatetikus dinamika	58
Az égi mozgás	64
Az arisztotelészi világkép	68
Részlet Arisztotelész Metafizikájából	70
Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei	72
Arkhimédész	72
Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere	81
A kozmosz méretei. Geográfai	83
Eszközök, technika	86
Geometria	88
A hellenizmus alkonya	90
Pesszimista bölcsek	90
Ágoston az asztrológia képtelenségeiről	93
Ágoston az időről	94
Az örökség sáfárai	99
Ezer év mérlege	99
Miért nincs folytatás?	99
Európa formát ölt	100
A technika forradalma	105
Kolostorok, egyetemek	107
Az antik örökség átmentése	112
A közvetlen csatorna	112
Bizánc	114
Az arab közvetítés	115
Vissza a forráshoz	116
Hinduk és arabok	117
A tízes számrendszer	117
Algebra - Algoritmus	118
Az arab csúcsteljesítmény	119
Nyugat magára talál	121
Fibonacci: a számolás művésze	121
Jordanus Nemorarius, a statikus	122
A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College	124
A megreformált peripatetikus dinamika	125
Buridan impetuselmélete	126
Fizika az asztronómiában	127
Eredmények	128
Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett	129
Természetfilozófia a középkorban	131
Hit, tekintély, tudomány	131
Hit és tapasztalat	134
A reneszánsz és a fizika	135
Művészet, filológia, természettudomány	135
Előrelépés a mechanikában	137
A művészek tudománya	138
Leonardo da Vinci	139
A nyomtatott könyv szerepet kap	141
Rombolás és alapozás	145
A világ 1600 körül	145
Számmisztika és valóság	149
Vissza Platónhoz - új szellemben	149
A múltba néző forradalmár: Kopernikusz	150
Egy kompromisszum: Tycho de Brahe	158
A világ harmóniája: Kepler	159
Galilei - és akiket elhomályosít	163
Az égi és földi vlág egysége	163
Lejtő. Inga. Hajítás	167
Galilei nagysága	173
A háttérben: Stevin és Beeckman	175
A csatlakozás lehetősége	177
Az új filozófia: a kételyből módszer lesz	178
Bacon és az induktív módszer	178
Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes	181
Descartes mozgástörvényei	183
Az első kozmogónia	184
Mi, magyarok	188
Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján	189
A Snellius-Descartes-törvény	189
A Fermat-elv	192
Vákuum és légnyomás	194
Kezdő lépések a ma kémiája felé	198
Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens	200
A dinamika huygensi axiómái	200
A matematikai inga	204
A cikoidális inga	205
A fizikai inga	207
Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei	209
A körmozgás	211
Newton és a Principia. A newtoni világkép	212
A Newtonra váró feladatok	212
Az erőhatás a mozgásállapot változatója és nem fenntartója	213
Az egyetemes gravitáció törvénye	218
Részletek a Principiából	220
A filozófus Newton	225
A klasszikus fizika kiteljesedése	233
A XVIII. század induló tőkéje	233
Eredmények, és amiről még nem esett szó	233
Hullám vagy részecske	233
A koordinátageometria	240
A differenciál- és integrálszámítás: az egészen "nagyok" vitája	242
Descartes mellett és ellen	247
Voltaire és a filozófusok	249
Méltó utódok: D'Alembert - Euler - Lagrange	251
A továbbhaladás lehetséges útjai	251
A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta	253
Az első variációs elv a mechanikában: Maupertuis	256
Az első "pozitivista": d'Alembert	258
A statika eredményei	260
Modern gondolatok	260
A fény százada	262
A felvilágosodás	262
Részletek Holbach: A természetről című művéből	263
A Nagy Enciklopédia	266
D'Alembert. Elöljáró beszéd	267
Kant: A tiszta ész bírálata. Részletek a Bevezetőből	271
Az effluviumtól az elektromágneses térig	273
Petrus Peregrinus és Gilbert	273
A haladás menetrendje	275
Kvalitatív elektrosztatika	277
A mérő elektrosztatikája	281
Az elektromos töltések áramlása	284
Az áram mágneses tere: a newtoni gondolat kiterjesztése	287
Faraday: a legnagyobb kísérletező	290
Maxwell: az elektromágneses tér	295
Az elektromágneses fényelmélet	299
Lorentz elektronelmélete	302
Hő és energia	303
A hőmérő	303
A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black	304
És mégis mozgás a hő: Rumford	305
Fourier elmélete a hővezetésről	307
A Carnot-ciklus	310
A hő kinetikus elmélete	311
Az energiamegmaradás tétele	312
A termodinamika második főtétele	315
Entrópia és valószínűség	316
Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom	319
A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója	319
Az elektron: J. J. Thomson	320
Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer	324
Az első elképzelések az atom felépítéséről	324
Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek	326
A huszadik század fizikája	333
"Felhők a XIX. századi fizika egén"	333
Befejezés vagy kiindulás	333
Mach és Ostwald	334
A relativitáselmélet	337
Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása	337
Beillesztési kísérletek	339
A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré	344
Távolság és időmérés	345
A tömeg-energia-ekvivalencia	349
Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója	351
Einstein a téridőről	354
A kvantumelmélet	357
A feketesugárzás a klasszikus fizikában	357
Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út	360
Az energiakvantum megjelenik	363
Einstein: a fény is kvantált	365
Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete	366
A sugárzási formula statikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához	368
A mátrixmechanika: Heisenberg	369
Einstein és Heisenberg	372
A hullámechanika: Schrödinger	374
Heisenberg: a koppenhágai értelmezés	378
Operátorok. Kvantumelektrodinamika	385
A kauzalitás problémája	389
Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről	392
Mi maradt a klasszikus fizikából?	394
Magszerkezet. Magenergia	396
Visszatekintés az első három évtizedre	396
Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai	403
Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel	404
A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford	405
A Rutherford-Bohr-modell kialakul	409
Az első mesterséges magátalakítás	411
A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható	411
Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron	412
A mag felépítése: magmodellek	413
A maghasadás: kísérleti evidencia, eméleti kétely	416
A láncreakció. az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik	419
Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében	422
A fizikus felelőssége	423
Törvény és szimmetria	424
A történész szerepe a ma fizikájának leírásában	424
Az elemi részek megjelenési sorrendje	425
Néhány szó a kozmikus sugárzásról	428
Gyorsítók. Detektorok	429
Az alapvető kölcsönhatások	430
Megmaradási törvények	433
Szimmetria-invariancia-megmaradás	434
Jobb-bal-szimmetria?	437
A kis aszimmetria növeli az esztétikumot	440
Vissza az apeironhoz?	441
Energia az elemi részek segítségével?	443
Az ember és a kozmosz	444
Új információs csatornák	444
A csillagok energiatermelése	446
Születés, élet, halál - csillagléptékben	448
Az Univerzum kialakulása	452
"A semmi és a végtelen között"	454
Irodalom	457
Hivatkozásjegyzék (összeállította: ifj. Gazda István)	461
Név- és tárgymutató (Készítette: Várkonyi Judit, ifj. Gazda István)	473