Sipos Pál élete és matematikai munkássága

Előszó

Sipos Pál az első magyar matematikus, akinek kora színvonalán álló, eredeti értekezését ismerjük. Dolgozatát a berlini tudományos akadémia adta ki 1795-ben és aranyéremmel jutalmazta. Az ellipsziskerület meghatározására mai nap is kitűnő közelítő eljárása éppúgy elismerést érdemel, mint a körív mérésére és felosztására feltalált eszköze: az izométer, amely az általa is felfedezett Sipos-féle csavarvonal (kochleoid) alkalmazása. Ő használta először Magyarországon szögmérésre a negyedkör tízes rendszerű törtrészeit és trigonometrikus táblájának szerkezete egyetlen a maga nemében. A sárospataki főiskola 1810-es kitűnő matematikai-tantervét Sipos Pálnak, akkori professzorának köszönhette. Mint filozófus egyik legkiválóbb Kant- és Fichte-követőnk. Jeles egyházi szónok és elismert költő, Kazinczynek egyik legjobb barátja.
A következőkben minden oldalról igyekszünk ugyan megvilágítani érdekes egyéniségét, főcélunk azonban matematikai munkásságának korszerű jellemzése és értékelése. A berlini akadémia kitüntetése dacára ugyanis mindeddig nem vizsgálták meg a Sipos-féle ellipszisretifikáló eljárás értékét, bár az rendkívüli pontossággal adja meg az ellipszis kerületét. Mindeddig hiányzott Sipos neve az általa is felfedezett görbe: a kochleoid monográfiájában. Különös táblája teljesen ismeretlen maradt, pedig többjegyű táblázatok kis szögek esetében ma is Sipos elgondolása szerint járnak el. Legfőbb ideje, hogy ezek a részint feledésbe ment, részint eddig jelentőségükben fel nem ismert magyar eredmények elfoglalják az őket megillető helyet a matematika irodalmában.
A németnyelvű kivonat tartalmazza azt a táblázatot, amelynek bizonysága szerint Sipos 1795-ből való eljárása jobb számadatokat szolgáltat az ellipszis kerületére, mint R. Soreau 1913-ban közölt, szintén trigonometrikus formulái. Vissza