Történelem IV.

Előszó

A társadalmi mozgás felgyorsult üteme - az egész XX. század egyik alapvető jellegzetessége - a történetírást is befolyásolja. Nem csupán arról a közismert tényről van szó, hogy a napi politika mindig, tehát már századunk első évtizedeiben is megpróbálta közvetlen propagandaérdekeinek alárendelni a történetírást. A lezártnak tűnő értékelések, nyugvópontra jutott problémák ismételt újragondolását nem okvetlenül és nem kizárólag a politika ösztönözheti. Valamennyi tudománynak, így a történettudománynak is alapvető törvényszerűsége a friss kérdésfeltevésekben, más nézőpontok alapján, új megközelítési módokban kifejezésre jutó állandó fejlődés. A történészek rendelkezésére álló forrásanyag folyamatosan gyarapodik, ahogyan fokozatosan felszabadulnak a kutatás számára a részben politikai okok, részben a valamennyi országban alkalmazott 25-50 éves levéltári zárlati idő miatt hozzáférhetetlen dokumentumok. A történettudomány eredményeinek társadalmi elfogadását befolyásolják a személyes élmények is, amelyek a családokon, vagy más kisebb közösségeken belül nemzedékről-nemzedékre öröklődnek.
Természetes dolog továbbá, hogy a történészek között - ahogyan más tudományágakban is - viták, nézeteltérések vannak egyes jelenségek megítélésében. Tankönyvünk a történettudomány jelenlegi ismeret- és értékelésrendszerét közvetíti. Ehhez hozzátartozik esetenként annak a jelzése, hogy mely kérdéskörökben nem alakult ki még egységes, tudományos megalapozottságú vélemény, vagy nagyon is eltérő nézetek léteznek egymás mellett. Vissza