Előszó
Üdvözlöm az öttusa barátait, akik nagy-nagy örömömre szép számmal vannak hazánkban, mióta a szép sportág gyökeret vert nálunk, és képviselői eredményesek a nemzetközi porondon is. Mi, az öttusázás mai versenyzői és vezetői a régi hagyományok folytatóinak, őrzőinek tekintjük magunkat, ezért fáradozunk a fiatalok kiválasztásában, felkészítésében, versenyeztetésében a legkorszerűbb és sikeresebb utak, módszerek felkutatásán. Keressük a kapcsolatokat más országok öttusázóival, összemérjük erőnket a nemzetközi találkozókon, világbajnokságokon (1979 augusztusában Budapesten) és olimpiákon (1980-ban Moszkvában).
A mi sportágunkat modern pentatlonnak is nevezik és nem véletlenül. Valóban az egyik legkorszerűbb versenysport. Annak ellenére, hogy a párbajtőrvívás és a lovaglás az elmúlt időket idézi, a lovagi tornák, a párbajok világát, illetve az egyik első közlekedési "eszközt". Viszont a résztvevőktől a fizikai és lelki képességek rendkívüli igénybevételét kívánja, s itt a világ élvonalába jutni legalább olyan nehéz, mint úrrá lenni korunk legbonyolultabb eszközein.
A ma embere óriási stresszhatások alatt végzi mindennapos munkáját és ebből feloldást, kikapcsolódást éppen másirányú - ugyancsak sokoldalú követelményű sportban -, természetes környezetben (vízben úszva, hegyen-völgyön futva, lovagolva) kaphat. A pihenő kultúrember tehát éppen az összetett sportág mozgásaiban frissülhet fel, regenerálódhat. A jelenkor öttusázója már nem a hírvivő harcost tekinti példaképnek, hanem a század utolsó évtizedeinek egészséges emberideálját.
Az öttusa még óriási lehetőségeket rejt magában, és több országban elmélyülten keresik is azok kiaknázásának útjait. Manapság a legtöbb sportágban a specializálódás folyamata zajlik, a világ legjobbjai a nekik legjobban fekvő ágazatokban próbálnak előbbre jutni. Ilyenfajta szakosodás az öttusában lehetetlen: csak a sokoldalúan képzett sportolók állhatják meg a helyüket, akik magas fokú akarati tulajdonságokkal rendelkeznek.
Az öttusa egyik legértékesebb száma a vívás, amely a lövészettel együtt a reakciógyorsaság és a figyelem vizsgája. Ezekre a tulajdonságokra mind nagyobb szüksége van napjaink emberének, hiszen sokszor kerül szembe váratlan eseményekkel. Az úszás, a futás és a lovaglás rendszerességre, türelemre, szívósságra, gyengédségre nevel. Az öt szám teljes embert, óriási erőkifejtéseket kíván és állítom, nem vagyok elfogult, amikor úgy vélem, hogy a modern pentatlon olyan területe a küzdelmeknek, amelyben a legkevésbé jutnak előre a "szerencsések". Itt mindig csak az elvégzett munka, a szorgalom és a tehetség szolgál babérokkal.
Dr. Török Ferenc
olimpiai bajnok
szövetségi kapitány
Vissza 
