Skiccek

Előszó

„Az ember barát nélkül olyan, mint a bal kar a jobb nélkül." (Talmud)
Egy év híján negyven éve ismerem Cséri Lajos szobrászművészt. Az első találkozás pillanata óta, azaz egy év híján negyven éve mondhatom boldogan barátomnak. Olyan barátnak, akinek értő figyelme és tisztelgő szeretete nélkül sokkal, de sokkal kevesebb ennék, illetve lenne mindenki, akit barátjának tekint. Közszolgák voltunk megismerkedésünk idején. Én tőle tanultam meg a szolgálat szónak igazi tartalmát, az empátia, a segíteni akarás és a segíteni tudás keservét és gyönyörűségét. Fantasztikus életút az övé: próbatételekkel övezett, pályát módosító életviharokkal terhes, mégis kiegyensúlyozott, derűvel és életszeretettel megáldott tartalmas nyolc évtized az övé. Nem túlzás azt állítanom, hogy a mások megelégedettsége, előbbre jutása adott igazán erőt Cséri Lajosnak saját élete szervezéséhez. Tudja a saját értékeit, de sohasem hivalkodó és a jó szó erejében bízva bármikor képes előnyökről lemondani. Nem ismeri a gyűlölködést, az irigységet. Egyszerűen varázslatos személyiség, akiből árad az életszeretet és környezetét bearanyozza a humora. Lénye, életvitele, megnyilvánulásai fennen hirdetik, hogy csak a tiszta emberi tekintetnek, szónak és cselekedetnek van megtartó ereje. Boldog vagyok, hogy barátomnak tudhatom, s ez a füzet, amely játékos rajzokat tartalmaz, alkalmat ad arra, hogy őszinte tisztelettel és elismeréssel valljam meg nagyrabecsülésem, és próbáljak meg viszonozni valamit a tőle kapottakért. S ha már a füzetről esett szó: fantasztikusan érdekesek a benne szereplő rajzok. Komolyak és játékosak, vonalasak vagy tónust idézőek, arcot vagy mozdulatot megragadók és egy olyan önfeledt alkotói pillanatnak a termékei, amely „félig éber állapothoz" hasonlít, tehát igazak. Ezeken a rajzokon is átsüt az emberszeretet, a tehetség és a soha el nem veszett hivatás iránti kötelességtudat. A nyolcadik X ünnepéhez közeledve ez a füzet legyen a sok, körülötted élő és Téged tisztelve szerető ember főhajtást kifejező ajándéka. Vissza