1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Corvinus Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 162 oldal
Sorozatcím: A hét szabad művészet könyvtára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-9062-56-1
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A társadalmat összetartó erők vizsgálata különösen fontos az átalakuló közép-kelet-európai régióban, amelyben igen különböző értékrendek érvényesülnek egymás mellett. A mesterséges, diktatórikus... Tovább

Előszó

A társadalmat összetartó erők vizsgálata különösen fontos az átalakuló közép-kelet-európai régióban, amelyben igen különböző értékrendek érvényesülnek egymás mellett. A mesterséges, diktatórikus módszerekkel fenntartott álságos kollektivizmus sokak szemében lejáratta a közösségiséget. Igen sokan úgy gondolják, hogy a szabad verseny érvényesülése szükségtelenné teszi az emberi kapcsolatok hálóját, hiszen a társadalmat a közösségi kényszerekből kiszabaduló, az érdekeiket szabadon érvényesítő egyének alkotják. A szélsőséges individualizmus világjelenségével szemben egyre többen ismerik fel azonban a világ vezető közgazdászai, politológusai, szociológusai közül is, hogy az emberi közösségeknek, a kapcsolati hálónak és az ezekben felhalmozódó bizalomnak, kölcsönösségnek mással nem pótolható gazdasági és társadalmi jelentősége van. George Akerlof 2001-ben a közgazdasági Nobel-díjat azért kapta meg, mert olyan fogalmak jelentőségét ismerte fel a gazdasági fejlődés alapjaként, mint az azonosságtudat, közös normák és értékek. A közgazdasági megfontolásokon túl azonban még nagyobb jelentősége van annak a felismerésnek, hogy egy ország lakóinak életminőségét, testi-lelki egészségi állapotát az emberi kapcsolatok minősége, az emberek közötti bizalom és kölcsönösség igen jelentősen befolyásolja.
A fenti meggondolások alapján vált a társadalmi tőke fogalma az utóbbi évtizedekben a szociológiai, közgazdasági irodalom egyik központi fogalmává. Az alapvető elméleti háttér az a megállapítás, hogy a bizalmon és együttműködésen alapuló emberi kapcsolatok hálózata jelentős társadalmi erőforrás. Társadalmi tőkének hívjuk azokat a közösségi kereteket, amelyek biztosítják egy közösség tagjainak kölcsönös bizalmon alapuló együttműködését, egyben a közösség, illetve társadalom fennmaradását. Egyértelmű igen szoros kétirányú kapcsolat mutatható ki a társadalmi tőke és az egészségi állapot, élettartam, életminőség mutatói között.
A jelen könyv célja, hogy országos reprezentatív felmérések segítségével vizsgálja a társadalmi tőke legfontosabb mutatóinak alakulását a magyar társadalomban 1988. és 2002. között, elsősorban az egészségi állapottal összefüggésben.
A társadalmi tőke meghatározásának négy fő megközelítése van, az antropológiai, a szociológiai, a közgazdasági és a politológiai.
Az antropológiai megközelítés alapja az a megállapítás, hogy az együttműködés, közösségiség, bizalom az ember alapvető szükséglete. A korábbi évszázadok, sőt évezredek során ez az igény nem kérdőjeleződött meg, a közösség alapvetően meghatározta az ember életkereteit. Az utóbbi három évszázad során ez a rendkívül szoros közösségi kötődés, társadalmi háló alapvetően megváltozott az urbanizáció, az ipari fejlődés, a mélyreható társadalmi átalakulás következményeként. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
I. A vizsgálatok alapvető célkitűzései 11
1.1. A társadalmi-, az emberi- és az anyagi tőke 11
1.2. Ökológiai szintű kockázati és protektív tényezők
vizsgálata, a társadalmi tőke szerepe 16
I.3. A vizsgálat során használt egészség fogalom meghatározása 17
I.4. A koherencia és az egészség összefüggései 20
II. Elméleti háttér 23
II.1. Társadalmi tőke 23
II.2. Emberi tőke 28
III. A vizsgálatok módszerei 30
III.1. Felhasznált országos KSH adatok 30
III.2. A Hungarostudy felmérések vizsgálati módszerei 30
III.3. Kérdőívek 31
III.4. Elemzési szintek 39
IV. Eredmények 40
IV.1. A vizsgált változók értékei a magyar népesség körében,
változásuk 1988. és 2002. között 40
IV.1.1. A társadalmi tőke változók nemi különbségeinek alakulása
1988. és 2002. között 40
IV.1.2. Társas támogatás 61
IV.1.3. Emberi tőke mutatók 80
IV.2. A társadalmi tőke összefüggései a megyei és kistérségi középkorú halálozás különbségeivel, a nemi különbségek szerepe 96
IV.2.1. Megyei szintű elemzések a Hungarostudy 1995. alapján 98
IV.2.2. Társadalmi tőke, kollektív hatékonyság és a középkorú halálozás különbségei a Hungarostudy 2002. alapján, kistérségi
szintű elemzés 105
IV.2.3. Az anómia és a társadalmi tőke (társadalmi bizalmatlanság)
összefüggései 111
IV.3. A testi és lelki egészség meghatározói a mai magyar társadalomban az egyén szintjén - a koherencia kiemelt szerepe 115
V. A társadalmi tőke erősítésének intézményes lehetőségei, az
önkéntes kölcsönös egészségpénztárak szerepe 126
Melléklet 137
Irodalom 143

Skrabski Árpád

Skrabski Árpád műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Skrabski Árpád könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv