A Szegedi M. Kir. Áll. Szent István Kereskedelmi Középiskola ötvennegyedik évkönyve az 1941-42. iskolai évről

Előszó

Részlet:
Emlékbeszéd.

Elmondta Somogyi István tanügyi főtanácsos-igazgató 1942. évi április 26-án, Tóth Józsefnek, az iskola volt igazgatójának az iskola végzett tanulói szövetsége által rendezett arcképleleplezési ünnepélyén.
Mélyen tisztelt Uraim! Kedves Barátaim!
Kedves Tanulóifjúság!
Minket, akik most iskolánk falai közt egybegyűltünk, az emberi sziv legnemesebb érzelmei hoztak egybe. A hála, a ragaszkodás, a kegyelet hozott ide, hogy szerény emléket állítsunk iskolánk két évtizeden volt nagyérdemű és felejthetetlen emlékű igazgatójának, Tóth Józsefnek. Amikor iskolánk végzett tanulóinak szövetsége az ő művészi értékű képének az iskola falán való elhelyezésével egy régi óhajának áldoz, engedjék meg, hogy megemlékezzem arról a hosszú és fáradhatatlan munkásságról, amelyet iskolánk felvirágoztatása érdekében végzett, azokról a kiváló érdemekről, amelyeket társadalmi téren szerzett, főképen pedig az ő nemes jelleméről és szívjóságáról, amely minden gondolatát és cselekedetét áthatotta.
Dunántúl egyik legősibb kultúrközpontjának, Szombathelynek falai közt ringatták bölcsőjét. Szülővárosának történelmi levegőjével szívta magába az ismeretek és műveltség iránti rajongó lelkesedését. Az elemi és középfokú iskolák elvégzése után a tanári pályát választotta élethivatásául. Kiváló szorgalma és szép képességei szinte szárnyakat adtak neki. Polgári iskolai, majd kereskedelmi iskolai tanári képesítést szerzett. Tanári pályáját gyönyörűséges Erdélyünk ditrói polgári iskolájában kezdte, majd hamarosan a történelmi nevezetességű Lippára neveztetett ki a felső kereskedelmi iskolához, amelynek rövid párévi szolgálat után igazgatója lett. Innen került tizenhatévi szolgálat után, 1906-ban Perjéssy László után szép fejlődésnek induló iskolánk élére. Vissza