A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

A marxista etika alapjai I.

Egységes jegyzet/Kézirat

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 129 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. 8. változatlan utánnyomás. Tankönyvi szám: J 11-266.

Előszó

Az itt következő jegyzetet négytagú munkaközösség írta a Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Osztályának megbízásából azzal a céllal, hogy az egyetemeken és főiskolákon meginduló... Tovább

Tartalom

Bevezetés 5
Az etika tárgya és módszere 5
Az erkölcsről általában 5
Az erkölcs társadalmi jelenség - Az egyén közvetlen tapasztalatai az erkölcsről és a jogról - Az egyén és a közvélemény - Az erkölcs mibenlétével kapcsolatos elemi kérdések
Az erkölcs társadalmi szerepe 6
Az erkölcsi jelenségek tudományos vizsgálatának módszerei -
A gyakorolt erkölcs történelmi különbségei - A hirdetett és
gyakorolt erkölcs különbségei - Erkölcs és osztályok -
Az erkölcs fejlődésének folyamatossága és megszakítottsága. Az erkölcs társadalmi szerepe - Az emberi szubjektum viszonya az erkölcs objektív követelményeihez - Az erkölcs
kettős funkciója
Az erkölcsösség és moralitás viszonya 10
Az erkölcs szubjektív oldala: az erkölcsiség (a moralitás) -
Az erkölcsi jelenségek szociológiai, történelmi és filozófiai
megközelítéséről
Az etika: az erkölcsről szóló filozófiai tudomány 10
Az etika feladatai - A materializmus és idealizmus harca az
etikában
A marxista etika tárgya és módszere 12
A marxista etika elmélete és módszere - A marxista etika
tárgya - A visszatükrözési elmélet módszertani jelentősége - A történeti és ismeretelméleti aspektusok egysége -
Az etikai megismerés és értékelés egysége: a gyakorlat -
Elméleti tudás és konkrét tartalmi szabadság - Az etika
szerepe a szocialista-kommunista társadalom formálásában - Az elméleti és gyakorlati mozzanat szerves egysége
a marxista etikában - A marxista etika és a köznapi tudat
erkölcsi tartalmai - A marxista etika és az erkölcsi örökség
I. AZ ERKÖLCS KELETKEZÉSE 19
Az erkölcs keletkezésének idealista értelmezése 19
Az erkölcs keletkezésének vallási felfogása 19
Az erkölcs forrása az isten - Az erkölcsiség is isteni eredetű
Materialista törekvések az erkölcs keletkezésének magyarázatára 20
Az erkölcs állatvilágbeli "előzményei": a társas ösztön - Az
erkölcs biológiai értelmezése Darwin egyes követőinél - A darwini felfogás értékelése
Az erkölcs kialakulásának természeti feltételei 25
Az erkölcs társadalmi képződmény - A természeti előfeltételek tényleges szerepe - Erkölcs és társadalmi környezet
Az antropológia és a néprajz az erkölcs keletkezéséről 28
Az emberréválás történelmi folyamat - Az ember specifikuma a termelés - A társadalommá szerveződés korai szintjei - A moustier-i kultúra - Az ősközösségi formáció kialakulása - A homo sapiens megjelenése
Mikor találkozunk az erkölcs első nyomaival ? 33
Egyidős-e az erkölcs a társadalommal? - Az erkölcs első
nyomai a moustier-i kultúrában
A munka és a munka folyamatában kialakuló emberi kapcsolatok szerepe az erkölcs kialakulásában 35
A munka és a munkakészségek társadalmi folytonossága -
A termelés folyamatában kialakulnak a társadalmi viszonyok -
A kapcsolatok, tevékenységek értékelése, szabályok kialakítása
A tabuk - az emberi magatartás szabályainak első formái 37
A mágikus szemlélet, a totemizmus kialakulása - A totemizmus lényege: a természettel való imaginárius rokonság -
A tabu: a törzs önvédelmét szolgáló tilalomrendszer - A társadalmi tilalomrendszer a vallás forrása - A tabu "önállósul" - Nem minden magatartásszabály mágikus jellegű -
A tabuk rendszere és az erkölcs kezdetei
Az erkölcs szubjektív feltételeinek kialakulása 42
A nemzetségi társadalomban még hiányzik a moralitás, és
előfeltétele:az Én-tudat is - A közösség és alkotó egyedei
teljes összefonódottsága a nemzetségi társadalomban - Az
összefonódottság alapvető oka: a tulajdon és az elosztás kollektivitása - Az elhatárolódás a közösség "öneszmélésével"
kezdődik - Az erkölcs a közösségre vonatkoztatott - A társadalmi szervezet bonyolulttá válása és az Én-tudat
A társadalmi tudat különböző formainak elhatárolódás a 46
Az osztálytársadalom kialakulása az erkölcs kialakulásának
ugrópontja - Az osztálytársadalom differenciálja a tudatformákat
Az osztálytársadalom kialakulása és az erkölcsi ideológiái 47
Az osztálytársadalomban szükségszerűen kialakul az erkölcs
ideológiai rétege - A vallás és erkölcs összefonódása az osztálytársadalomban - Az erkölcs kezdeteiről szóló vita - Az
erkölcs kialakulása: folyamat
II. AZ ERKÖLCS LÉNYEGE 51
Az érték-etika álláspontja: az erkölcs "normativ" értelmezése - Az erkölcs pozitivista értelmezése
Az erkölcsi tudat és az erkölcsi gyakorlat általános jellemzése 54
Az erkölcs társadalmi jelenség - A társadalom anyagi viszonyainak elsődlegessége - Az ideológiai viszonyok meghatározottsága - Az ember a társadalmi viszonyok szubjektív megjelenési formája - Az erkölcs a társadalmi kapcsolatok terméke
Az erkölcsi tudat szerkezete 56
Az erkölcs komplexitása - Az erkölcsi rendszerek különfélesége - Az erkölcsi ideál: társadalmi eszmény - A polgári
erkölcs alapelve: az individualizmus - A társadalmi eszmény
normatív jellege - Az erkölcsi ideál erkölcsi alapelvekben
tükröződik - Az erkölcsi alapelvekben követelmények fogalmazódnak meg - Az erkölcsi kategóriák az etika leglényegesebb
fogalmai és mércéi - Az erkölcsi kategóriák konkrétsága - Az
erkölcsi kategóriák és az erkölcsi alapelvek kölcsönhatása
A gyakorlati (praktikus) erkölcs fogalma 62
A gyakorlati erkölcs nem azonos a szokásokkal és hagyományokkal - A gyakorlati erkölcs nem "össznépi" jellegű -
Az erkölcsi tudat komplexitása
A valóság és norma sajátos dialektikája 64
A társadalmi viszonyok és az erkölcs összefüggése - A norma és a valóság kétirányú mozgása - Az erkölcsi eszmények és a valóság ellentéte - A társadalom erkölcsi gyakorlatának objektív és szubjektív oldala - Az erkölcs külső tényezőből belső indítékká válik
Az erkölcs meghatározása 67
Jog és erkölcs 68
A jog és az erkölcs közös vonásai - A jog és az erkölcs különbségei - A jog és az erkölcs funkcióváltozása a szocializmusban
Az erkölcs az illemszabályok 70
III. AZ ERKÖLCS FEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATOSSÁGA ÉS MEGSZAKÍTOTTSÁGA 71
Az etika abszolutizmusa 71
Az etikai relativizmus 72
Az egzisztencializmus - A neopozitivizmus - A pragmatizmus -
A relativizmus tagadja, hogy az erkölcs a társadalmi feltételektől függ
A társadalom és erkölcs fejlődésének törvényszerű összefüggése 74
Az osztályerkölcsök kialakulásának és egymáshoz való viszonyának
jellemzése 75
Az erkölcsi rendszerek elemzésének nehézségei - Az erkölcsi
rendszerek különféleségének alapvető oka: a társadalom osztálytagozódása - Osztálytársadalomban az erkölcsi eszmények
és elvek polarizálódnak - Nincs örök, egyetemes erkölcs -
Az osztályerkölcsök közös vonásai - Az osztályerkölcs ellentmondó tartalmainak megnyilvánulásai
Az erkölcs fejlődésében jelentkező folytonosság okai és megnyilvánulási formái 82
A társadalmi kapcsolatok ismétlődése - A szülők tiszteletéről -
A folytonosság nem változatlanság - Az ismétlődő történelmi
háttér - Az "örök" emberi tulajdonságokról - Az emberi
együttélés elemi normái - Az erkölcsi tartalmakat kifejező
formák viszonylagos önállósága - A pszichés mechanizmusok
azonossága - Az erkölcs fejlődése a megszakítottság és folyamatosság egysége - A megszakítottság és a folyamatosság
metafizikus felfogása - Osztályerkölcs - egyetemes emberi erkölcs
IV. SZABADSÁG ÉS ERKÖLCS 89
A marxista szabadságfelfogás lényege 89
A hétköznapi szabadságfelfogás - Az egyéni szabadságának
formai és tartalmi oldala
A szabadság formai oldala: a viszonylagos tevékenységi autonómia 91
A tevékenység meghatározottsága és önállósága - A viszonylagos tevékenységi autonómia lényege - A tevékenységi autonómia nem reális szabadság
A szabadság tartalmi oldala: a reális emberi szabadság 96
A szabadság: alkotás - A társadalmi és egyéni szabadság
kölcsönhatása
Az erkölcsi szabadság 99
A moralitás: az erkölcsi szabadság formai oldala 99
A moralitás individuális struktura - A moralitás az erkölcsi
autonómia
Az erkölcsi szabadság tartalmi oldala; uralom önmagunk felett 102
Az erkölcsi elidegenülés megszűnése az erkölcsi szabadság feltétele - Az erkölcsi szabadság elérésének útja -
1. Az erkölcsi szükségszerűség felismerése - 2. Az erkölcsi szükségszerűség elfogadása - 3. A cselekvés -
Az erkölcsi szabadság megjelenési formái
Az erkölcsi szabadság - mint eredmény - az emberi boldogságban nyilvánul meg 105
1. A boldogság - 2. Az önuralom - 3. Az önnevelés - Az
erkölcsi szabadság nem azonos a "szabad erkölccsel"
V. A CSELEKEDETEK ERKÖLCSI ÉRTÉKELÉSE 109
Az erkölcsi felelősség 109
1. A felelősség mint az egyén felelős mivolta 110
a) Rendelkezik-e az egyén felelősséggel? - b) Kinek, mely
szubjektumnak felelős az egyén ?
2. A felelősség mint felelősségrevonás 113
A szándék- és a következmény etika bírálata - a) Individualizmusuk - b) Idealizmusuk - c) Metafizikus szemléletűk -
A cselekvés erkölcsileg értékelendő komponensei - a) Az
objektív külső környezet - b) A tettet előkészítő belső
munka - c) Az objektív tett - d) A tett következményei -
Valamennyi komponenst kell értékelni - A szándék és tett,
a szavak és gyakorlat ellentmondása - Az erkölcsi értékelés szempontjából a marxista etika: magatartás-etika
3. A felelősség mint feladat, mint gyakorlati felelősség 120
Az egyén és a társadalom kölcsönös felelőssége egymás
iránt - A felelősségtudat a lelkiismeret pozitív megjelenési formája - A felelősségtudat az erkölcsi szabadság forrása - Az "abszolút felelősség" elméletei és hatásuk - Összefoglalás
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A marxista etika alapjai I. A marxista etika alapjai I. A marxista etika alapjai I. A marxista etika alapjai I.

A borító kissé elszíneződött, sérült. A címlapon tulajdonosi bejegyzés, néhány lapon ceruzás aláhúzás látható.

Állapot:
840 ,-Ft
4 pont kapható
Kosárba