A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Mályusz Elemér emlékezete 1898-1989

Szerző
Szerkesztő
Róla szól

Kiadó: Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete
Kiadás helye: Makó
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 47 oldal
Sorozatcím: A Makói Múzeum Füzetei
Kötetszám: 92
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN: 963-03-7676-8
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal. Megjelent 400 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
A Mályusz család
A 20. században nagyon kevés kiemelkedő magyar személyiségnek adatott meg, hogy egy hosszú életen át szinte mindig szerencséje legyen. Ha visszatekintek Apám életére,... Tovább

Előszó

Részlet:
A Mályusz család
A 20. században nagyon kevés kiemelkedő magyar személyiségnek adatott meg, hogy egy hosszú életen át szinte mindig szerencséje legyen. Ha visszatekintek Apám életére, azt kell mondanom, hogy ő, minden őt ért sorscsapás ellenére, szerencsés ember volt. Ezt az állítást persze alá kell támasztanom. Beszédemmel most ezt kísérlem meg.
Ahhoz, hogy Mályusz Elemér személyiségét megértsük, nem elégséges az, hogy tudományos életútját és kora történelmi viszonyait ismerjük. Szükségünk van családi hátterének ismeretére is, már csak azért is, mert Apám még abban a korban élt, amikor a család, a klán, ahogy ma mondanánk, sokkal komolyabb szerepet játszott egy ember életében, mint ma.
Mint a legtöbb családnak, így a Mályusz-famíliának is vannak hagyományai. Ezek részben történelmileg nem bizonyíthatók, legfeljebb valószínűsíthetők. így pl. nem bizonyítható, hogy őseink Sziléziából vándoroltak volna be a Felvidékre, de nincs kizárva, mert protestánsok voltak, akiket a 16. században Sziléziában nem néztek jó szemmel. Csehország vagy a Felvidék jobb környezetet nyújthatott. Az első bizonyítható Mályuszt eredetileg Jablonovszky Pálnak hívták, iskolamester volt a 16. sz. végén a Horváth Stansits, majd a Thurzó család birtokain. Róla megbízható adataink vannak. Tanult ember volt, aki még hitvitát is folytatott és követve az akkori divatot, a neve részét alkotó szláv „jabloko" (alma) szót Malus-ra latinosította. A 18. században már több Mályuszról is tudunk. Ezek akkor Breznóbánya szabad királyi város polgárai voltak, másutt nem voltak ismeretesek, a rendelkezésünkre álló adatok szerint jobb módúak lehettek. Besorolásuk az ősök sorába igen nehéz, mert egyrészt nincs meg minden anyakönyvi kivonatunk, másrészt akkoriban a család minden férfitagját kivétel nélkül Mártonnak hívták — evidensen Luther Márton után. Az elvhű protestánsság tehát jellemző volt a családra. A 19. sz. eleje óta már minden lényeges adatnak birtokában vagyunk: így megvan nekünk ükapánk — Mályusz Márton — szlovák nyelvű peres irata 1809-ből, majd idősebbik fiának, a későbbi dr. Mályusz Károly Mártonnak, dédapánknak, számtalan receptje, levele, még orvosdoktori diplomája és disszertációja is.

Vissza

Tartalom


Mályusz Miklós: A Mályusz család 5
Kristó Gyula: Mályusz Elemér, a krónikakutató 13
Koszta László: Mályusz Elemér, az egyháztörténész 19
Soós István: Az újkortörténész Mályusz Elemér 27
Blazovich László: A forrásfeltáró és oklevéltár-készítő Mályusz Elemér 39-47

Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Mályusz Elemér emlékezete 1898-1989 Mályusz Elemér emlékezete 1898-1989
Állapot:
840 ,-Ft
4 pont kapható
Kosárba
konyv