A keresztény álláspontja a természetben I.

Tartalom

Bevezetés 1 lap
I. SZAKASZ.
Az érzéki világ berendezése.
I. FEJEZET.
Az anyagi világ mozgalmai viszonyítva az érzéki fölfogásokra.
Az érzéki világ egyetemes föltünése. A mozgások jellemzése általános szempontokból. Meghatározó mozzanatok. Az időbeosztás némely módozatai. A mozgások megfigyelése. Az érzéki felfogások sajátságai. Az érzéki fölfogások alanyi értéke. Téves érzéki fölfogások. Utalások a lélek jelenlétére. 15-26.
II. FEJEZET.
A természeti testek tulajdonságai s az érzéki fölfogások rövid jellegzése.
A természeti testek tulajdonságai. A testek oszthatósága. További elmélkedések a tulajdonságok fölött. Az anyagi testek hatásai egymás irányában. A hatások csoportositása viszonyítva az érzékekre. Az érzéki fölfogások rövid jellegzése. 27-42.
III. FEJEZET.
A természeterők, azok kölcsönös hatásai, egységes jellegök s az ember viszonya ezen erők irányában.
A természeterők érzékfölötti dolgok. A természeterők egységes jellege. Az erőegység tana végeredményeiben. A természeterők rokonsága. A természeterők kölcsönös hatásai. Az erőművi hőelmélet főbb vonásai. Az erőművi hőelmélet következményei. Az erők alakító tevékenysége. Az életerő alapeszméje. A természeterők és élettevékenység. A természeterők és érzékiség 43-74
IV. FEJEZET.
Az érzéki világ törvényszerüsége s az innen eredő viszonyok.
A törvényszerüség eszméje. A törvényszerüség s annak kifejtési módszere. A szervetlen és szerves világ. Az élet fogalmának körülirása. Az élettevékenység jellemző vonásai. Az ember a külviszonyokkal szemben. Találkozási pontok. A törvényszerüség fogalmának elemzése. Az ember működési korlátoltsága. A szervezetek származása. Az ellentétes nézetek méltánylása. A világrend szemléletéből fogamzó eszmék. 75 - 103.
Zárszemle 104
II. SZAKASZ.
Az anyagi világ, mint egységes egész s a térben létezők egyeteme.
I. FEJEZET.
A csillagos ég.
Visszapillantások. A csillagos ég látványa. Történelmi vázlatok. Kezdetleges ismeretek. Távcsövek s az égitestek távolai. Az égitestek távolai. Az álló csillagok látköze. Az álló csillagok távolai és sokasága. A lencsealaku csillagréteg. Más tejutak és csillaghalmazok. Egybevető elmélkedések. A világ egyetem nagyszerűsége 121 - 141.
II. FEJEZET.
Elmélkedések a csillagos ég nagysága fölött.
A föladat képletezése. Az anyag csak korlátok közt gondolható. A csillagos ég erdőhöz hasonlítva. Látszólagos végtelen az érzéki világban. A fényhatások véges eredetre mutatnak. Az elemi világ véges értékek foglalatja. Az anyagi világ elemeiben is végesnek mutatkozik. Mennyiségtani érvelések. Az érzéki világ nagyságai viszonyos értékűek. Hasonjellegü tünemények. Szemlélődéseink a végtelenbe átolvadnak. A fönmaradás nem vonja magával a végtelenséget. Erőművi indokok. Záradék 142-163.
III. FEJEZET.
Az égitestek mozgásai s az innen származó következmények.
A mozgások általános jellemzése. Földünk sajátos mozgásai. A bolygók mozgási törvényei. A Kepler-féle törvény részletezése. Naprendszerünk sajátos berendezése. A mozgások kezdetei. Bode elmélete s a bolygókon tapasztalt különlegességek. Az üstökösök jelenségei. A Nap és a naprendszer különleges mozgása. Mädler elmélete a központi napról. Összetett mozgások. Kettős csillagok. A csillagok haladó mozgásai. Az eddig mondottak áttekintete. Természetszerű következtetések. Az Isteneszme összefüggésben a világrenddel. Ide vonatkozó idézetek az ókorból. A véletlen mint intéző tevékenység. Hasonlatok egybevetése. Zárkövetkeztetés 164 -203.
IV. FEZEZET.
Láttani jelenségek a világegyetemben s az égitestek természeti alkotása.
Visszatekintések. A szomszédos égitestekről alkotott nézetek. Az ég látványa más világtestekről. Napimádás az ókorból. Távcsövi megfigyelések a Napon. A napfoltok leírása.
További elméletek. A napfoltok mozgásai. Az összetett fény elemzése. A színképelemzés főbb vonásai. A színkép megforditása. Viszonyítások a Napra. További földi jelenségek. A földi jelenségek. Másnemű megfigyelések. Kirchhof elmélete a napfoltokról. A napfogyatkozás tüneményei Janssen és Lockyer fölfödözése. A fölfödözés továbbfejlesztése. A napdudorokon mutatkozó jelenségek. A nap hőforrásairól. Eddigi tárgyalásaink foglalatja. Természetszerű következtetések 204-256.
V. FEJEZET.
További vizsgálódások az égitestek körül.
Összehasonlítási adatok. A bolygókon mutatkozó fénytünemények. A bolygók szinképei. Földünk kísérője a Hold. A Holdnak természeti sajátságai. Anyagelvi nehézségek. Azok méltánylása. Másnemű anyagi öszletek. Üstökösök, futó csillagok és tünkövek. Futócsillagok és tünkövek. A lebkövek mint élethozó közegek. A tapasztalás ezt elveti. Az élet csak
az égből származhatik. Az élet valódi kutfeje 257 - 278.
VI. FEJEZET.
A világegyetem multja és jövője.
Fogalmaink az érzéki dolgokról. Az időfogalom a világra alkalmazva. A Napnak kezdettel kellett birnia. A csillagos égen változások mutatkoznak. Ha a világ magasabb rendű haladvány lenne. Napunk viszonyos kora. A világ eredetéről szóló véletek. Ezen véletek taglalása. Kant és Laplace elmélete. Ezen elmélet taglalása. Másnemű magyarázatok.
A világlebre alapitott vélet. A világleb mint alkotó hatalom. Hová vezet ezen elmélet. Föltevéses korszámitások. Az erőműtani világnézet elégtelensége. Az erély maradandósága. Az erély szétszóródása. A Napnak ellensúlyozó hatásai. A Napnak villanyos és delejes hatásai. A Napnak erélyforrásai kimerülhetők. Vegyfolyamatok s erőművi hatások. Mindkét erélyforrás kimerülhet. Napunk egykor kialszik. Uj eget és uj földet várunk 279-345.
Zárszemle 326
III. SZAKASZ.
Földi jelenségek vonatkozással a szerves lények életviszonyaira.
I. FEJEZET.
Légkörünk alkotása, a benne létesülő érdekesebb fénytünemények s ezek élettani jelentősége.
Visszatekintések. Légkörünk alakja és magassága. A levegő természeti s összetételi viszonyai. Dalton törvénye. Ezen törvény alkalmazása. Légkörünkben a fény módosul. Egünk világa szétszórt és visszavert fényből áll. A fényszóródás következményei. Fényhatások a szerves világ körében. A vegyhatásu fény jellemzése. A fényhatások fontossága más irányokban. Az állatok látérzékei. A látérzékek különbségei. A látérzék nem a világosság befolyása alatt fejlődik. Emberi és állati látás. Hivatásunk. Egy szerencsétlenül járt majommester. Az ember az állatvilágot s önmagát is osztályozta. Az állatok csak saját ösztönüket követik 345-378.
II. FEJEZET.
Hőviszonyaink s a velök kapcsolatos jelenségek.
Földünk helyzete a világtérben. Hőviszonyaink jellemzése. A földtalaj mint másodrendű hőforrás. A hőmérséklet napi és évi ingadozásai. Földünk állandó hőmennyiséget nyer.
Éghajlati változások. A szervezeteknek bizonyos melegre van szükségök. A szervezetek fejlődése. Az élet kezdetei. Az ébrénykor némely jelenségei. Időszaki életmozgalmak. A szabad természet látványa. A növények magatartása a hőviszonyok irányában. A szervezetek vándorlásai. A hőmérséklet elosztása a szélességek és magasságok szerint. A hóhatár. Jéghegyek. A havasok és jéghegyek jelentősége. A hegységek elosztása. A földtalaj melegségi állapota. A hőokozta légmozgások. A szelek körül tapasztalt törvényszerűségek. A szélcsöndek öve s a parti szelek. A szelek viszonthatásai. A széljáratok jelentősége 379-426
III. FEJEZET.
Viztünemények s a víznek jelentősége a természet háztartásában.
A vizek elterjedése. A vizek mozgalmai. A vizek mozgása és oldóképessége. A vizek körforgalma s élettani jelentősége. A czélszerüség eszméje. A magzatviz. Élettevékenység és anyagi erők. A vizek körforgalma a nagy természetben. A fölhőképződés szabályai. Páraleverődések a légkörben. A viztünetek a szerves lényekre irányulnak. Erőművi elmélet és
keresztény fölfogás. Az esőzések elosztása. Erdők és viztartók. A forró övet jellemző dolgok. Harmat és dér. A dérnek kártékonysága. Ólmos eső és hó. A havazási viszonyok. A hótakaró jelentősége. A dara és jégeső. A benfőldi vizek fogyatkozása. A mezei ipar nem kedvez a benföldi vizeknek. Földi hivatásunk egyik oldala. A viznek magatartása a fagypont körül. 427-474.
IV. FEJEZET.
Villanyos és delejes tünemények.
Némely villanyos tünemények ismerete a régiek előtt.
Az égi háboruk. Zivatarfölhők s a villámok alakjai. Gömbalakú villámok s egyéb villanyos jelenségek. A villámütések hatásai. A villanyosság élettani hatásai. Villámháritók. Sz. Illés tüze. Lassu lefegyverződés. A villanyosság elosztása. A levegő villanyos állapota. Delejes tünemények. A delejesség közlése. Delejes anyagok és delejes távolhatás. A delejesség különböző hatásai. Élettani jelenségek és villanyosság. Villanyosság az életfolyamatok körül. Villanyos állatok. A földdelejesség tüneményei, elhajlás. A delejes lehajlás tüneményei.
Delejes hatályosság. Delejes háboritások. Sarki fény. 475-514
Zárszemle 515

Témakörök