kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Szent-István Társulat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
| Oldalszám: | 532 oldal |
| Sorozatcím: | Házi Könyvtár |
| Kötetszám: | 31 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | 21 a szöveg közé nyomott fekete-fehér fametszettel. Nyomtatta az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája, Budapest. Irta Soos Mihály premontrei r. nyilv. tanár a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézetnél. |
| Geologiai tanulmányok egybevetve a bibliai teremtéstörténettel | |
| Az ismert földkéreg alkotása | 3 |
| A kőzetek csoportosítása | |
| Alakulási vázlatok | |
| Kitódulási kőzetek | |
| Üledékes kőzetek | |
| Lerakodási módozatok | |
| A belső földmeleg | |
| A belső meleg változásai | |
| A szilárd földkéreg | |
| A belső meleg hatásai | |
| A kőzetek keletkezése | |
| Az elmállás | |
| A szervezetek tevékenysége a kőzetek irányában | |
| A hegytöemgek viszonyos kora | |
| Kövületek | |
| A kövületek keletkezése | |
| Lenyomatok | |
| A kövületek fekhelyei | |
| Az ismert földkéreg vastagsága | |
| A földkéreg jobbára élegült részekből áll | |
| A földkéreg középtömöttsége | |
| Élegülési folyamatok | |
| A földrétegek keménysége | |
| A réteges kőzetek megszilárdulása | |
| A földkéreg változásai | 35 |
| A vulkánhegyek tüneményei | |
| A vulkánok legérdekesebb terményei | |
| A vulkánok jelentősége | |
| A vulkáni tevékenység eredményei | |
| A földrengések hatásai | |
| A földrengések következményei | |
| Egyéb vulkáni jelenségek | |
| Iszapvulkánok és hővizek | |
| A vizek kőzetalkotó tevékenysége | |
| A geysirtünemények | |
| Bunsen és a geysirtünemény | |
| Az üledékkőzetek származása | |
| Eltérő nézetek ezen tárgy körül | |
| Történeti adatok a réteges képződéshez | |
| Nehézségek az üledékkőztek értelmezése körül | |
| A hőviszonyok alakulása függélyes irányokban | |
| A nyílt medenczék hőviszonyai | |
| A nyilt medenczék beiszapoltatása | |
| További változások a medenczéken | |
| A kőzeteken tapasztalt változások | |
| Földünk eredete és megalakulása | |
| Előleges elméledések | |
| Szentírás és természettudomány | |
| A teremtés hatnapi munkája | |
| A teremtéstörténet taglalása | |
| A bibliai elbeszélés jellemző vonásai | |
| A fény és hő együttes jelenléte | |
| A növényzet is erre utal | |
| Világtani elmélkedések | |
| Találkozó jelenségek | |
| A szervezetek földből való eredete | |
| Életjelenségek és tapasztalás | |
| A teremtés hat napja tágabb értelemben | |
| Geológiai időszámítások | |
| Kosmogoniai elméletek | |
| A Laplace-féle elmélet taglalása | |
| Hasonlat a tapasztalás köréből | |
| A fönnebbiekből eredő következmények | |
| A kosmogoniai elméeltek irányzata | |
| Szentírás és hitrege | |
| Kosmogoniai hitregék | |
| Érintkező mozzanatok | |
| Őslénytani vázlatok s a réteges képződmények egymásutánja | 98 |
| Siluri és devoni képződmények | |
| Ezen képződmények áttekintete | |
| Kőszéntelepek | |
| Kőszénvirány | |
| A kőszénvirány elterjedése | |
| A kőszénvirány tenyészhelyei | |
| A kőszénvirány tenyészeti viszonyai | |
| A kőszéntelepek állati zárványai | |
| Dyasképződmények | |
| A dyasképződmények szerves zárványai | |
| Triasképződmények | |
| Őslénytani jellegek | |
| Juraképződmények | |
| Őslénytani jellegek | |
| Átmenet a krétaképződményekhez | |
| A krétaképződmények jellemzése | |
| Harmadkori képződmények | |
| A harmadkori képződmények tagozása | |
| Kőzet- és őslénytani viszonyok | |
| Őslénytani jellegek | |
| Özönvzi lerakodások | |
| Őslénytani jellegek | |
| Az egykori jégárak nyomai | |
| Az ember megjelenése | |
| Az őslénytani előterjesztések taglalása, egybevető elmélkedések tekintettel Darwin elméletére | 139 |
| A szervezetek viszonya egymáshoz | |
| Az életkérdés nehézségei | |
| A darwinismus alapgondolata | |
| A darwinismus első tétele | |
| Darwin és Haeckel | |
| A fajok változékonysága | |
| Összehasonlító adatok a régi korból | |
| A drawinismus benső gyöngeségei | |
| A szervezetek mindig különvált csoportokat alkottak | |
| Összeséök mégis harmoncius egész | |
| Egymásba ütköző állítások | |
| A leszármatatás képtelenségekre vezet | |
| A darwinismus számtani próbája | |
| Átmeneti alakok | |
| A darwinismus szélsőségei, s annak tarthatatlansága | |
| Ezen elmélet belső értéke | |
| A darwinismus és anyagelviség egymásra táamszkodnak | |
| Távolabbról az Isteneszmére utal | |
| További jelenségek a geologia körében; hajdani és mostani világ | 168 |
| Párhuzam az őslények és jelenben élők közt | |
| A szerves világ mint összhangzatos egész | |
| Annak berendezése hajdan és most | |
| A szerves világ geologiai képe | |
| Alkalmazkodás a külviszonyokhoz | |
| Helyi viszonyokra utaló jelenségek | |
| Jegyzetek a jégkorszak elméletéhez | |
| Észrevételek ezen elmélethez | |
| A vándorkövek jelenségei | |
| A növények vándorlásai | |
| Másnemű következtetések | |
| A jégkorszak alapgondolata | |
| Az előbbiekkel rokon eszmék | |
| Geologia és keresztény tan | |
| Őstörténelmi vázlatok: az emberi nem kora különböző alapokról szemlélve és méltányolva | |
| Az emberitvékenység maradványai a hajdankorból; őskori emlékek és hagyományok | 221 |
| A tárgyalandó dolgok kijelölése | |
| Gúlaalakú építmények | |
| Gúlás építmények és azok jelentősége | |
| Az ősemlékek válószínű eredete | |
| A gúlás építmények viszonyos kora | |
| Legrégibb emberi művek | |
| A régiségek becse | |
| Régiségi igények | |
| A régi népek ismeretköre | |
| Humboldt néprajzi jegyzékei | |
| Az ősnépek állapotára vont következtetések | |
| Eddigi vizsgálataink rövid foglalatja | |
| További vizsgálódások az ó-korbeli építmények s egyéb emlékmaradványok körül. A sirok általános tisztelete | 245 |
| Bizonyos emlékek történeti eredete | |
| Menhirek és dolmenek | |
| Ezen emlékek legkiválóbbjai | |
| A kőemlékek különleges rendeltetése | |
| A régi emlékek nagy részben sirok voltak | |
| Más földrészeken talált siremlékek | |
| Összevágó jelenségek | |
| Temetkezési szertartások | |
| Egyéb jelenségek a sirok körül | |
| A sirok osztályozása | |
| A sirokon talált faragványok | |
| A dolgok méltánylása keresztény szempontokból | |
| Rún és ogham betűs föliratok | |
| A sirokon talált faragványok | |
| A dolgok méltánylása keresztény szempontokból | |
| Rún és ogham betűs föliratok | |
| A sirokhoz magasabb fogalmak szövődnek | |
| A sírok egyszersmind áldozathelyek | |
| Oltárok és áldozathelyek | |
| Vallási fölfogások viszonyban a kereszténységgel | |
| Az emberinem egysége | |
| Czölöpépítmények és tavi lakások Közép-Európában | 208 |
| A czölöpépítmények elterjedése. A czölöpépítmények alkotása és rendeltetése | |
| A czölöpépítmények további taglalása | |
| Egybevető elmélkedések | |
| A kulturkorszakok elemzése | |
| Észrevételek a kőeszközök tárgyában | |
| Hasonlatok a jelen és mult időkből | |
| Egyidejű miveltségi állapotok | |
| Közelebbi adatok a czölöpfalvak korához | |
| Állat- és növénymaradványok | |
| Egyéb jelenségek a czölöpmaradványok körül | |
| Nézetek a régiek eszközeit illetőleg | |
| Következtetések a régi viszonyokból | |
| Az emberi találmányok viszontagságai | |
| A találmányok egybevetése | |
| Korszámítások | |
| Másnemű fölfogások a korszámítás körül | |
| A korszámítás nehézsége | |
| Emberi maradványok a barlangokban, áradmányi telepekben, egyéb föld- és tőzeghordalékok közt | 314 |
| A barlangok mint sirboltok | |
| A barlangok mint laktanyák | |
| A barlangok általános jellemzése | |
| Részletek a belgiumi barlangokról | |
| Az ember együtt élt bizonyos ősállatokkal | |
| A barlangok fekviszonyaiból vont következtetések | |
| Viszonyítások az ősmedenczékre | |
| A földfölület lassu emelkedései és sülyedései | |
| Időszámítási kísérletek | |
| Időszámítási nehézségek | |
| Az időszámítási adatok elégtelensége | |
| Az időszámítás közelebbi módozatai | |
| Nílus iszapolásai | |
| Az idevágó számítások tarthatatlansága | |
| Ganges és Missisippi deltája | |
| Megjegyzések ezen deltaképletekre | |
| Tőzegtelepek | |
| A tőzegtelepek kora | |
| Dániai jelenségek | |
| Ezek taglalása | |
| A fölhozott érvek önmagukat czáfolják meg | |
| Az emberi nem kora a történelemben keresendő | |
| Az ujabb képződményekben foglalt állati maradványok | |
| Hagyományos és történelmi dolgok | |
| Eltérő fölfogások | |
| A föladat képletezése | |
| Meghatározó mozzanatok | |
| Ezen mozzanatok taglalása | |
| A közös fekhelyek jelentősége | |
| Átváltozási módozatok | |
| Telepes képletek a történeti korból | |
| A barlangok iszaptölteléke | |
| Alanyi fölfogások ezen tágy körül | |
| A fejlődés mint időmérték | |
| Történelmi évek | |
| Hullámzatos változások a miveltségen | |
| Egy bölény hátgerincz-oszlopa | |
| Állati rajzok | |
| Észrevételek ezen tágyakhoz | |
| Korbeosztási kísérletek | |
| Az emberi állag valódi mértéke | |
| Az igazi művelődés talpköve | |
| Általános nézetek az őskori állapotok felől | |
| Előleges fogalmak | |
| Párhuzam a régészeti fölfogások közt | |
| Érintkezési jelenségek | |
| Történetelőtti viszonyos értelemben | |
| Némely szokások egybevetése | |
| A vízi lakok magányok voltak | |
| A negyedkorral kapcsolatos jelenségek | |
| Társadalmi jelleg | |
| Összevágó fölfogás | |
| Egyidejű jelenségek | |
| Egybevetések és kilátások | |
| Az ásatag emberi maradványok szemléje s egyéb idevágó jelenségek | 407 |
| Az ásatag fogalmának körülírása | |
| Az őstörténelmi kutatások irányzata | |
| A koponyák alakja | |
| A koponyaszerkezet eltérései | |
| A koponyák nagysága | |
| Agytömeg és szellemiség | |
| Osztályozás a koponyák szerint | |
| Az egykori barlanglakók | |
| További tapasztalatok ezen irányban | |
| Általános jellemzések | |
| Az ásatag koponyák nagysága | |
| Eddigi érveink foglalatja | |
| Természtvizsgálat és keresztény tan | |
| Darwinismus az iskolában | |
| Superdarwinismus | |
| A majomelmélet tulcsapongásai | |
| A majomelmélet képtelenségei | |
| Alalus, vagyis a költött néma ember | |
| Haeckel és a darwinisták | |
| Haeckel és Göthe | |
| A darwinismus szüleményei | |
| További következmények | |
| Belső jellemvonások | |
| A növény és a gyümölcse | |
| Az emberinem kora | 450 |
| A föladat képletezése | |
| Nézetek a nyelveredetről | |
| A beszéd csak tanulás utján sajátítható el | |
| A beszéd az ember kizárólagos sajátja | |
| A Darwin-ember a történelmen kívül áll | |
| A darwinismus itt is téves körben mozog | |
| Bibliai időszámítás | |
| Régi okiratok | |
| Egyiptomi dolgok | |
| Vogt K. mint biblicus | |
| A Pharao-uralom Ábrahám idejében | |
| A Pharao-uralom későbbi időkben | |
| Egyiptomi kényszermunkások | |
| A miveltségi bizonyítékok későbbi eredetűek | |
| Általános elmélkedések | |
| Bibliai és geologiai özönvíz | |
| Közelítő pontok | |
| A jégárnyomok ujabb eredetre mutatnak | |
| Egykori elözönlések maradványai | |
| Vízözönmondák | |
| A bibliai vízözön leírása | |
| A bibliai vízözön történelmi esemény | |
| Nehézségek s azok taglalása | |
| Számba veendő körülmények | |
| A helyes megitélés alapelvei | |
| Népesedési mozgalmak | |
| Szaporodási mozgalmak az állatvilágban | |
| Az özönvízi állatvilág | |
| Megjegyzések a bárkaépítményre | |
| Az autochtlonkérdés | |
| Amerikai leletek | |
| Korábbi utalások Amerikára | |
| A keresztény tan mint egyedüli irányadó | |
| Zárszemle | 499 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.