Soproni Kalendárium 2001

Előszó

Köszöntse a millenniumot ez a kiadvány, köszöntse a Helyet, amely nemcsak kultúrát szült, hanem történelmet is - éppen nyolcvan esztendeje.
Világunknak ezt a zugát vallom szülőföldemnek, ahogy annyian, de mindegyikünk mást és mást mond, álmodik és hallgat el róla, azok is, akik elhagyták, azok is, aki maradtak, vagy ide költöztek. Szellemiekben gazdag a Hely, fontos,hogy minél több értéket adjon. Megmaradt egyszerűen városnak. A leghűségesebbnek. A jelző nem szorul magyarázatra, s úgy gondolom, az érvényességét sem kell bizonygatni. Tulajdonképpen azzal kellett volna kezdenem, mit jelentett fiatal éveimnek, mit a Károly-kilátó, a Belváros, a környék, embereivel és emlékeivel; mintha egy nyári színpadon, a Fő téren felállított deszkákon peregnének az események. Ahhoz sem kellett nagy képzelőerő, hogy alkonyatkor megpillantsam Lackner Kristóf, Petőfi, Széchenyi, Berzsenyi árnyát. Kalendáriumot tartja a kezében a kedves Olvasó. A kiadvány egybefog múltat és jövendőt, valóságot és képzeletet. Hogy mi az új benne? Talán az, hogy éppen olyan, mint a régiek voltak: kavargó, változatos. Mint amilyen mostanában az életünk. Kivételes alkalom is, amely a megjelentetés gondolatát előhívta. A borítón az évszám jelenti az új évezredet, jelenti Sopron régi arcát,a gazdag múltat és örökséget, a holnapot. A város szólal meg a lapokon, kihallani mindenből a szeretetet, ragaszkodást. Évezredfordulón köszöntöm az örök-változó Hely minden polgárát, jó szívvel ajánlom az érdeklődőnek a Soproni Kalendáriumot, amely tettekhez kötődik, emberekhez, századokhoz, szavakhoz, az anyanyelvhez. Vissza