1.034.202
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Soproni Szemle 2009/3
A Soproni Városszépítő Egyesület helytörténeti folyóirata - Hatvanharmadik évfolyam 3. szám
| Kiadó: | Soproni Szemle Alapítvány |
|---|---|
| Kiadás helye: | Sopron |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 92 oldal |
| Sorozatcím: | Soproni Szemle |
| Kötetszám: | 2 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Német nyelvű tartalomjegyzékkel és részekkel. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Tovább
Fülszöveg
Közjogi szempontból sorsdöntőnek bizonyult, hogy Erzsébet királyné 1440. novemberében Utószülött V. Lászlót és a Szent Koronát is IV. Frigyes német-római király gyámságába adta. Azt már Házi Jenő is kiemelte, hogy az özvegy Erzsébet királyné 1441. február 25-én többek között Sopront és jobbágyfalvait is a német uralkodónak, a későbbi III. Frigyesnek zálogosította el. Ezek után a Habsburgok Lipót-ágát képviselő IV. Frigyes német-római király 1441 áprilisában az osztrák örökös tartomány főkamarását, Siegmund von Ebersdorfot nevezte ki Sopron városkapitányává. A zálogjogon birtokába került város ezzel szimbolikusan a Habsburgok katonai védelme alá került. A magyar rendek által 1441 júliusában magyar királlyá választott I. Ulászló ebbe persze nem tudott belenyugodni. [ ]
Már évekkel ezelőtt feltűnt, hogy Sopron lényegében az osztrák (német) jogintézmény, a Fehde néven ismert nyugat-magyarországi magánháborúk központjába került. Kérdés persze, hogy ennek mi volt az oka? De ennél is... Tovább
Fülszöveg
Közjogi szempontból sorsdöntőnek bizonyult, hogy Erzsébet királyné 1440. novemberében Utószülött V. Lászlót és a Szent Koronát is IV. Frigyes német-római király gyámságába adta. Azt már Házi Jenő is kiemelte, hogy az özvegy Erzsébet királyné 1441. február 25-én többek között Sopront és jobbágyfalvait is a német uralkodónak, a későbbi III. Frigyesnek zálogosította el. Ezek után a Habsburgok Lipót-ágát képviselő IV. Frigyes német-római király 1441 áprilisában az osztrák örökös tartomány főkamarását, Siegmund von Ebersdorfot nevezte ki Sopron városkapitányává. A zálogjogon birtokába került város ezzel szimbolikusan a Habsburgok katonai védelme alá került. A magyar rendek által 1441 júliusában magyar királlyá választott I. Ulászló ebbe persze nem tudott belenyugodni. [ ]
Már évekkel ezelőtt feltűnt, hogy Sopron lényegében az osztrák (német) jogintézmény, a Fehde néven ismert nyugat-magyarországi magánháborúk központjába került. Kérdés persze, hogy ennek mi volt az oka? De ennél is tovább arra is kíváncsiak vagyunk, hogy vajon IV. Frigyes miért telepítette ezt a hazai gyakorlatban idegen jogintézményt az örökös tartományok határán túlra. Tudjuk ráadásul, hogy éppen ez volt az a fogalom, amit a
magyarországi történetírás soha nem vett át. [ ]
Bariska István: A soproni városkapitányság III. Frigyes korában Vissza
Témakörök
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A borítón jelölés látható, enyhén kopott.
Állapot:
Jó
980 ,-Ft
5
pont kapható
Kosárba