1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Európa és a franczia forradalom I.

A politikai erkölcsök és a hagyományok

Szerző
Fordító

Kiadó: Magyar Tud. Akadémia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 717 oldal
Sorozatcím: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Unicus kötet, folytatása nem jelent meg. Nyomtatta az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén, a tudományok önálló mívelése és emelése mellett, azoknak terjesztésére is hatni, 1872. január 22-én tartott összes ülésében egy bizottságot alakított... Tovább

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén, a tudományok önálló mívelése és emelése mellett, azoknak terjesztésére is hatni, 1872. január 22-én tartott összes ülésében egy bizottságot alakított oly czélból, hogy az részint a külföldi tudományos irodalmak jelesebb termékeinek lefordíttatása, részint a tudományokat mai színvonalukon előadó eredeti magyar művek készíttetése által a tudományos műveltség terjesztése érdekében működjék.
A Magyar Tudományos Akadémia ezen könyvkiadó bizottsága földadatának megfelelni kivánván, mindenekelőtt azon hiányokra fordította figyelmét, melyek az egyes tudományszakaszok körében leginkább érezhetők. Sietett ennélfogva elismert tekintélyű hazai szakférfiakat tudományos kézikönyvek szerkesztésével megbízni, egyúttal gondoskodott, hogy a külföldi tudományos irodalmak számos jelesebb művei hazai nyelvünkön mielőtt közrebocsáttassanak.
Ekkép a bizottság eszközlésére, részint a Magyar Tudományos Akadémia, részint egyes vállalkozó könyvkiadók sorozata fog tudományos eredet műveknek és fordításoknak sorozata fog megjelenni, hivatva a külföld tudományos munkásságának eredményeit a magyar közönségre nézve megközelíthetőkké tenni.
Megjegyzendő azonban, hogy a bizottság, midőn az eredeti munkák szerzői és a fordítók megválasztása által - az utóbbiaktól, hol szükségesnek vélte, mutatványt is kivánva - már eleve is gondoskodni igyekezett a munkálat sikere felől, utólagos birálatát nem terjeszthette ki a beadott munkák soronkénti kijavításáig, s így a szerzőkről vagy fordítókról minden felelősséget a részletekben magára nem vesz.
Budapesten, 1879. február havában.
A M. T. Akadémia könyvkiadó bizottsága Vissza

Tartalom

Bevezetés.
Harcz Európa és a franczia forradalom között 1; - megoldandó ellenmondások 2; - a forradalom diadalmaskodik az államokon 4-5; - de legyőzetik a népek coalitiója által 5; - a nemzetek fölülkerekedése; egyedül az államok politikai s a népek nemzeti hagyományainak tanulmánya adja meg a kulcsot e történethez 8; - a népek az elvont elveket szenvedélyeik szerint értelmezik s az egyetemes eszméket nemzeti hagyományaik szerint alkalmazzák 9; - e munka tárgya : a franczia forradalom és Európa történetében kimutatni Európa és Francziaország történetének folytatását 10.
Első könyv.
A politikai erkölcsök és a reformok.
ELSŐ FEJEZET.
A politikai erkölcsök.
I. Európa, - Európa nem volt 11; - nemzetek és államok Európában 13; - a közjog 13-14.
II. Az állam és a kormány. - A közjog alapja: az állam fogalma 14; - az isteni jog 15; - hogyan alapúl meg a souverainitás és lesz jogszerűvé, törvényessé 16-17; - különböző kormány formák 18; - hogyan fogják fel a köztársaságot és a monarchiát 19.
III. Az állameszély. - A politika alapja: az állameszély 20; - Machiavelli és a machiavellisták 21; - a politika tárgya: a területi nagyobbodás 24.
IV. Eljárási szabályok. - Az előrelátás és az ügyesség 26; - diplomata-jellem 27; - az ürügyek 28-29; - általános bizalmatlanság 30.
V. A szerződések megbízhatósága. - A biztosság hiánya a kötelezettségekben 30-31; - az osztrák örökösödési háború 32; - a háború az uralom főinstrumentuma 35; - a praeventiv háborúk 36.
VI. Az egyensúly rendszere. - A jól felfogott érdek 39; - hogyan mérsékli ez a hódítási szellemet 39; - hogyan törvényesül és lesz jogossá a hódítás 42; - hogyan korlátolja a dicsvágyak versenye az államok nagyobbodását 43; - hogyan származik ebből az
egyensúly s miben áll ez egyensúly 43-45; - tapasztalati elvek, a jogszokás összegezése 45.
VII. A feldarabolások. - Ez elvek következményei, hogyan fordulnak az állam ellen 46; - az örökösödési viszályok 46; - a jogok és a követelések 46; - az örökségek és birtokok bizonytalansága 48; - osztozkodó szövetkezések 49; - hogyan származnak a feldarabolások az egyensúly elvéből 50; - Lengyelország felosztása 1772-ben 51; - az osztozkodó rendszer 53; - nem Francziaország honosította meg az újabbkori Európában e rendszert 54.
VIII. A tróntól való megfosztások és fejedelemgyilkosságok. - Az uralkodóházak állhatatlansága a XVII. és XVIII. században 55; - trónvesztések 57; - fejedelemgyilkosságok 58; - Európa és I. Károly 60; - merényletek a királyság ellen 62; - fejedelemgyilkosságok a XVIII. században; Oroszország 64.
IX. Forradalmak a XVII. században. - Hogyan fogják fel a forradalmakat 69; - mint fordítják hasznukra 71; - a reformatió 72; - a westphaliai szerződések, a secularisatiók 74; - az interventiók 75; - a hűbéri háborúk, fegyveres emigratió 75; - hogyan szítják a forradalmakat 76; - Anglia forradalma, Francziaország politikája 78; - Cromwell és Európa 79; - II. Károly és Európa 81.
X. Forradalmak a XVIIL században. - Hogyan kívánják a forradalmakat másoknál 82; - Lengyelország és szomszédai 83; - Svédország, III. Gusztáv államcsinyja; hogyan kénytelen ezért mentegetni magát 83; - Francziaország s az amerikai és genfi forradalmak 85; - a hollandi forradalom 86; - a jezsuita-rend eltörlése; a kath. monarchiák és a szentszék 87; - a jezsuiták Porosz- és Oroszországban; egy szent szövetség
képtelensége 92.
XI. A diplomátia. - A diplomatia a politikai erkölcsök kifejezője 92; - scrupulus hiánya az eszközök megválogatásában 92; - szeretők és kegyenczek 93; - corruptió és megvesztegetés 95; - a titkos diplomatia 97; - a kalandorok 99; - a cabinet noir és a levélelfogások 100; - a futárok elfogása 102; - a követek elfogása 103; - levéltárak lefoglalása 104.
XII. A háború. - Miben áll fölötte a diplomatiának a háború, bármily iszonyú legyen is 105; - kegyetlen jellemek 106; - a XVII. századbeli háború: requisitiók, fosztogatások, gyújtogatások, rémület 106 ; - bánásmód az emigráltakkal 108; - a népek kétségbeesése 109; - a XVIII. századbeli háború: a hadseregek fegyelmetlensége, mészárlások és kegyetlenségek 110; - a kezesek 112; - az oroszok, poroszok és osztrákok magaviselete Lengyelországban 113; - a praecedensek és a terroristák 115.
XIII. Európa romlása. - Hogyan rombolja le Európa saját közjogát 115; - Európa tehetetlensége a forradalom előtt 117; - a Francziaországban kitörő forradalom minden államot fényit 118.
MÁSODIK FEJEZET.
A kormányok és a reformok.
I. A kormányok válsága. - Általános forradalmi tünetek 119; - általános okok: pénzügyi romlás az udvari és fegyverkezési kiadások által 121; - a népekre nehezedő' súlyos terhek 122; - a hűbérrendszer Európában 123; - a parasztok sorsa 124; - a nemesek 126; - mindenütt hasonló válság mutatkozik 129.
II. A reformeszmék. - Francziaország ez eszmék gyúpontja 129; - a reformátorok: Montesquieu és Voltaire 129; - a forradalmárok 132; - az elmék általános nyugtalansága; illusiók és remények 132; - a természeti jog s az ész mindentudása 134; - Bousseau, befolyása Német-és Olaszországban 135; - a világpolgárság 136; - a lelkesedés 137; - a fejedelmek és bölcsészek szövetsége 138; - az állam fogalma; a felvilágosult despotismus 139; - mint viselkednek a fejedelmek a bölcsészek irányában 145.
III. A felvilágosult kormányok. - A felvilágosodás százada; a felvilágosult fejedelmek és minisztereik 148; - reform-mozgalom, a jobbágyság 150; - a büntető és a polgári törvények 151; - a porosz polgári törvénykönyv 152; - az állam és az uralkodó jogainak
declaratiója, a felvilágosult uralkodó hitvallása 153; - XI. József és reformjai 155; - a türelem és a polgári szabadság haladása 158; - a megvalósított reformok az államhatalom megszilárdítására és nem a közszabadságok fejlesztésére irányulnak 158.
IV. A régi intézmények romlása. - A római jog elterjedése, az állam római eszméje 159; - a gyűlések hanyatlása 162; - az egyház ellenállása 164; - a fejedelmek általános harcza az egyház ellen 170.
V. Zavargások és zendülések. - A csalódások elégületlenséget támasztanak a népekben 173; - izgalom Németországban 174; - zavarok az osztrák államokban 175; - Belgium és II. József reformjai 178; - az 1789-ki belga forradalom 182; - izgalom Hollandiában 184; - a genfi forradalom 185.
VI. A régi kormányzat Francziaországhan. - Miért tör ki Francziaországban a forradalom, mely mindenütt fenyegetőnek látszik 186.
HARMADIK FEJEZET.
A franczia befolyás.
I. A szellem, és a nyelv. - A franczia eszmék elterjedése, a klasszikai szellem 190; - hogyan fejlődik e szellem Francziaországban és terjed tovább 191; - a franczia nyelv és eszmék terjedése 194; - az utazók 200; - a franczia világ 202.
II. A nevelés. - Hogyan létesül Francziaország hatósága 203; - a nevelés azonossága az egész continensen 205; - a klasszikai szellem és nevelés Angolországban 210; - a szónoklat általi kormányzás 211.
III. Az európai társadalom. - A nevelés és eszmék közösségének következményei, a művelt szellemek köztársasága 214; - hogyan fogadják Európában a forradalom szerencsefiait 215; - szerencsefiak a régi kormányzat alatt 216; - az új kormányzat szerencsefiai; Francziaország ellenállhatatlan hatása 221.
IV. Vallási izgalom és babona. - A proselytismus eszméje a forradalomban 222; - a forradalmi vallás 223; - mysticismus és fanatismus 224; - hogyan támad ez evolutió a XVIII. században 225; - vallási újítás 227; - a secták, szabadkőmívesek, illuminatusok 229; - reactió a bölcsészeti tanok ellen 231; - a babona feléledése 231; a Bózsakeresztesek 233.
V. A nemzetek és a tanok. - Hogyan értelmezik a nemzetek az új tanokat 235; - Rousseau példája. A Contrat social Genfben, Német- és Francziaországban 236; - a népek nemzeti hagyományaik szerint értelmezik a forradalmat, a kormányok politikai hagyományaik szerint tekintik azt, - a hagyományok megismerésének szüksége 238.
Második könyv.
A politikai hagyományok.
Francziaország.
ELSŐ FEJEZET.
A nemzet és a kormány.
I. A hagyományos monarchia, - A régi monarchiának nem volt alkotmánya 241; - e monarchia valódi alapjai 242; - a nagy a nagy miniszterek 244; - hogyan érvényesült a monarchia Francziaországban 245; - különbségek Franczia- és Angolország között 245; - a reformáczió Franczia- és Angolországban 249; - a korlátlan monarchia sikerének föltételei Francziaországban 251; - a szabadság és reform szelleme 252; - a monarchia hanyatlása
XIV. Lajos alatt 255; - a forradalom kitörésének veszedelme 256.
II. A monarchia válsága. - Anarchia az államban a XVIII. század folyamán 256; - a hatalom állhatatlansága és gyöngesége 260; - a forradalmi szellem és hagyományai 261; - a bölcsészek szerepe és befolyása 263; - a reformok szüksége s az állam érdeke azokat megvalósítani 264; - hogyan készíttetnek elő 265; - Turgot tervei 266.
III. XVI. Lajos. - XVI. Lajos jelleme 270; - Turgot minisztersége, bukásának okai 272; - a parlamentek 276; - arisztokratikus visszahatás 275; - izgalom a hadseregben 275; - az országos rendek összehívása 277.
IV. A nemesség és a harmadik rend. - Hogyan értik a szabadságot 279; - az angol alkotmány 279; - a nemesség tehetetlensége 280; - a harmadik rend túlsúlya, hogyan fogja fel a forradalmat 281; - a római szabadság 283; - a legisták, szerepök és befolyásuk 285; - hogyan értelmezik a népfelséget 286.
V. A forradalom és a praecedensek. - A nemzetgyűlés mindenhatósága és köz vetetlen kormánya 288; - visszatérés a régi kormányzat praecedenseihez 289; - a hatalmak összpontosítása 291; - a király tanácsa és a bizottságok 291; - az intendánsok és a biztosok küldetésben 292; - pénzügy és hadsereg 293; - az államcsínyek és a nagynapok 294; - a gallikán egyház és a papság polgári szerkezete 294; - a protestánsok elleni rendeletek és az emigránsok elleni törvények 299; - a régi kormányzat s a forradalom túlzásai 300.
VI. Az irodalmi köztársaság. - Az irodalmi emberek és bölcsészek szerepe és befolyása 302; - az irodalmi köztársaság és a Convent 304; - az iskolák, secták és a pártok elágazása 306.
VII. A nemzeti jellem. - Francziaország és a franczia forradalom végsikere 308; - a nemzeti jellem állhatatossága 310; - az újjáalkotás és újjászületés elemei 311; -- a külpolitika döntő befolyása 313.
MÁSODIK FEJEZET.
A külpolitika.
I. A hagyományok eredete. - A kül- és belpolitika viszonya: a nemzet, az állam, a határok 314; - a hagyomány kiindulási pontja: Nagy Károly 316; - Fülöp Ágost 317; - szép Fülöp és a legisták 320; - a törvény lovagjai 325; - a függetlenségi harczok, Jeanne d'Arc 326.
II. Közönséges és pompázó háborúk. - Az austrasiai királyság 327; - a király háborúi 328; - VII. Károly vállalatai 329; - a burgundi örökség, az osztrák házzal való versengés eredete 331; - a klasszikai tanulmányok befolyása, Caesar és Strabo, Gallia határa és a természetes határok 334; - az állameszély 336; - polémiák a németekkel 336; - a pompázó háborúk 338; - visszatérés a közönséges háborúkhoz 338.
III. Versengés az osztrák házzal. - Francziaország szövetségei Németországban 339; - II. Henrik és a németek 339; - Coligny tervei 342; - IV. Henrik és a hagyomány 343; - Étienne Pasquier 343; - Sully nagy terve 344; - IV. Henrik tervei 346.
IV. Miehelieii. - Tervei, pályája kezdetén 350; - Lothringia bekeblezésének terve 352; - a publicisták és a király jogai 354; - az egykorúak Ítélete Eichelieuről 358 ; - politikai utódai 359; - Mazarin 359.
V. A klasszikus rendszer. - Mérséklet az erőben 361; - a szövetségek 362; - Németország és a westphali szerződés 362; - Olaszország 363; - a rendszer iránti érzék hiánya 363; - miben felel meg e politika a nemzeti szellemnek 364.
VI. XIV. Lajos és a túlzások. - XIV. Lajos folytatja, majd kivetkőzteti természetéből e politikát 366; - a határokért vívott háborúk 368; - sarlódások Németországgal Elsass miatt 368; - a spanyol örökösödési háború 369; - XIV. Lajos, a Convent és Napoleon 371; - a mi XIV. Lajost megmenti 372.
VII. XV. Lajos és a gyöngeség. - Francziaország és Európa az utrechti szerződések után 372; - a gyarmati vállalatok, síkerök föltételei 373; - hogyan veszti el Francziaország gyarmatait 374; - az 1756-ki szövetség és az osztrák rendszer 375; - a családi pactum 377; - politikai vereség, Ausztria iránti gyűlölet 378.
VIII. XVI. Lajos. - XVI. Lajos erőfeszítései, hogy Francziaországot Európában fölemelje 384; - Yergennes minisztersége 384; - a király szerepe 386; - az Egyesült-Államok függetlensége és a bajor örökösödés 387; - Francziaország sikere 388; - Yergennes halála 391.
IX. A politikai rendszerek. - Az osztrák rendszer ellenzése, Duclos és Favier 392; - Favier rendszere és a forradalmi politika 394; - Raynal befolyása 399.
X. A határok kérdése. - Francziaország határai 1789-ben 401; - Yauban és Montesquieu 401; - Yergennes nézetei, Francziaország, mint a kis államok védnöke 405; - az 1789-ki eszmék a külpolitikában, Mirabeau és Talleyrand; lemondás a hódításokról 406-412.
XI. A természetes határok. - Hogyan terjed ezek hagyománya a nemzetben, - a tudósok 413; - Gallia határai 413; - hogyan alkalmazkodnak a régi kormányzat hagyományai a forradalom tanaihoz 414; - a természetes határok rendszere 419.
XII. A hódítások hagyománya. - Hogyan és minő alakban található a forradalomban 421; - a nemzeti egységesítésre kedvező irányzatok Német- és Olaszországban 422; - a Keletre és Egyptomra vonatkozó szempontok 424; - Bonaparte 425.
XIII. Francziaország és Európa 1789-ben. - Mint. gondolkoztak az idegenek Francziaországról 1789-ben, segélyforrásai 428; - a Francziaországnak tulajdonított nagyravágyó czélzatok 429; - a természetes határok 431; - probléma, mely 1792-ben áll elő Francziaország és Európa között: megtarthatá-e határait Francziaország? 432; - az államok politikai hagyományai s Európa nemzetei megismerésének szüksége 434.
Harmadik könyv.
A politikai hagyományok.
Európa.
ELSŐ FEJEZET.
Angolország.
I. Az érdekek és a politika. - Az angol érdekek mercantil jellege s az ebből származó politikai következmények 435; - versengés Francziaországgal 436; - Anglia szövetségei 437; - az angol politika szünetelései a continensen 440; - Anglia belső válsága 440; - III. György és az angol társadalom 443.
II. Európa Ítélete. - A continens államférfiai képtelenek megérteni Angliát 445; - a francziák előítéletei és tévedései 446; - hogyan hazudtolja meg Anglia e felfogásokat 449.
III. Pitt minisztersége. - William Pitt 450; - kormányzata a belügyek tekintetében 451; - nézetei Francziaország felől 454; - Anglia jólléte 455.
IV. A pártok és a forradalom. - Az Anglia és Francziaország közti ellentétek, melyek egész történetökből származnak 456; - miért hiusúl meg a forradalom Angliában 457; - a közszellem és a vallás 458; - az angol forradalmárok tehetetlensége 460; - a nemzeti erők, melyeket Anglia Francziaországgal és a forradalommal szembeállít 462.
MÁSODIK FEJEZET.
Hollandia.
I. Alkotmány és politika. - A köztársaság alkotmánya 463; - hanyatlás a XVIII. században 467.
II. A pártok és Francziaország. - Az 1787-ki forradalom 470; - a franczia párt bukása 470; - hogyan alakúi át e párt, Francziaország és a forradalom iránti érzületek 471; - hogyan idegeníti el magától Francziaország Hollandiát 472.
HARMADIK FEJEZET.
Spanyolország.
I. A szövetségek. - A családi szerződés 474; - Spanyolország hanyatlása, daczára III. Károly kormányzatának 474; - a gyarmatok 477; - Portugalra vonatkozó tervek 479.
II. Az udvar és a kormány. - IV. Károly, a királyné és Godoy 480; - reactio a belpolitikában 483; - változékonyság és gyöngeség a külpolitikában 483; - az uralkodóház katastrophája 485.
III. A nemzet. - A spanyolok jelleme 485 ; - mint szegülnek ellen a forradalmi propagandának és hódításnak 487.
NEGYEDIK FEJEZET.
Olaszország.
I. Az olaszok. - A forradalom sikerének okai Olaszországban 490; - a nemzeti újjászületés mozgalma 491; - közöny a tényleg fennálló kormányok iránt 493.
II. A kormányok. - A két Sicilia és a Bourbonok 494; - a király, a királyné, Acton 495; - súrlódások Rómával 498; - a pápai hatalom hanyatlása 499; - Toscana, Genua, Velencze 500; - Sardinia, politikája, nagyravágyása és rokon vonása Poroszországgal 503; - viszonyok Francziaországgal 505; - az olasz confoederatio eszméje, Francziaország sikerének föltételei Olaszországban 506.
III. Nemzeti szellem és a forradalom. - Hogyan fogadják az olaszok a forradalmat 508; - a forradalom nemzeti jelleget olt Olaszországban 509; - ebből a franczia-olasz viszonyokra visszahatás származik 510.
ÖTÖDIK FEJEZET.
Németország.
I. A szent-birodalom. - A Német- és Francziaország alakulása közti különbség 512; - a westphali szerződések 512; - a birodalom, az államok, a birodalmi gyűlés, a császár 514; - az államok egymás közti viszonyai, ellentét az észak és dél között 518; - a kis államok oppositiója Ausztriával szemben 519; - Poroszország Németországban 520; - a kis államok nagyralátásai 520; - mint igyekszik Németország összpontosulni 521; - a saecularisatiók 521; - Németország felosztása Francziaország és a német fejedelmek közt 523.
II. A kormányok. - A németek lappangó ereje, jellemök 525; - a »német hazafiság« ébredése a XVIII. században 526; - mint értelmezik az államok e hazafiságot, mint zsákmányolják azt ki Francziaország ellen 527; - Frigyes nagysága és népszerűsége 528; - a fejedelmek szövetsége, reformtervek 530; - félnek Francziaországtól, a Rajna balpartja, Elsass és Lothringia visszakövetelése, az örökös ellenség 532; - a franczia szövetségek jellege és föltételei Németországban 535; - a helyzet 1789-ben 535; - ebből a forradalmi háborúk folyamán társulások és elszakadások származnak 537; - kormányok veresége, a német nemzet föllépése 538.
III. A nemzeti aspiratiők. - A kedélyek izgatottsága 539; - különbség emez és a Francziaországban tapasztalható izgalom között 540; - a németek ragaszkodása a vallási szokásokhoz és eszmékhez 542; - demokrata és forradalmi elemek hiánya 543; - a bölcsészek az államhatalom előtti meghódolást tanítják 545; - mint fejlesztik a franczia eszmék, az által, hogy Németországban elterjednek, ugyanitt a nemzeti szellemet 547; - hogyan sarkalja a forradalom a németeket, hogy nemzetté alakúljanak, és mint könnyíti meg nekik az erre szolgáló eszközöket 549.
IV. A németek és a forradalom. - Különböző vidékek és tartományok indulata Francziaország és a forradalom iránt 554; - a Rajna balpartja, mennyire lehetséges ennek annexiója 554; - súrlódások a jobbparti államokkal 558; - a német Németország, Stein
559; - a német fejedelmek mint fordítják hasznukra Francziaország példáját 561; - mint hat közre a franczia forradalom Németország egyesítésére 562.
HATODIK FEJEZET.
Ausztria.
I. A monarchia, - Az osztrák monarchia nem-összefüggő volta 563; - kormányzati nehézségek 566; - kis Európa a nagy Európában 568; - utalva van az osztozkodási politikára 569; - Mária Terézia és scrupulusai 570; - II. József 573.
II. Politikai törekvések. - Lothringeni Károly végrendelete és Ausztria tervei 574; - versengés Poroszországgal 577; - Német-, Olasz-, Lengyel- és Törökországra vonatkozó czélzatok 578; - Ausztria és Francziaország érdekei közt ellentét 580; - a Erancziaország iránti ellenséges indulat 581; - azon okok, melyek Ausztriát a forradalom háborúiban vezérlik 583.
III. A segélyforrások. - A kormány, Kaunitz 586; - államférfiak hiánya 587; - a fejedelmek 587; - a mi Ausztriát a forradalmi propagandára nézve hozzáférhetetlenné teszi 588; - a monarchia tartóssága és újjáalakulásának okai 591.
HETEDIK FEJEZET.
Poroszország,.
I. A nemzet és az állam. - Poroszország szerepe a forradalom háborúiban, politikájának és történetének viszontagságai 593; - a porosz állam és nemzet eredete 596; - különös jellegök 598; - a háború és a hódítások: nemzeti termékek 599; - Frigyes, nézetei és
czélzatai a szövetségekre nézve, Oroszország 600.
II. Frigyes müve. - Frigyes belkormányzata 603; - e kormányzat romlásának okai 604; - pénzügy és hadsereg 605; - a diplomaták 606; - vallás és erkölcsök 607; - reformok utáni vágyak 612.
III. II. Frigyes Vilmos. - Jelleme és vágyai 613; - az ágyasok és kegyenczek 615; - a theosophok 621; - Woellner és Bischoffswerder 622 ; - cselszövények Berlinben 624.
IV. A reactio. - Piétista és álszenteskedő reactio Poroszországban 626; - ellenséges indulat Francziaország iránt 627; - kormány és hadsereg hanyatlása 629; - az ellenzékiek, a franczia párt 630.
V. A hanyatlás. - A poroszok önhittsége 632; - a hollandi expeditió 1787-ban 632; - a hármas szövetség 633; - határtalan és össze nem függő vállalatok, a porosz állam catastróphája 634.
VI. A fellábadás. - A helyreállás elemei 635; - a nemzet 636; - a tartományi nemesség 637; - a tartományi közigazgatás és a községek 638; - a porosz reformátorok sajátságos jellemvonása, miben kölcsönöznek ihletet a franczia forradalomtól 639.
NYOLCZADIK FEJEZET.
Oroszország, Svédország, Lengyelország és a keleti ügyek.
I. Török-, Svéd- és Lengyelország. - Ez államok fontossága Francziaország rendszerében s a forradalom történetében 641; - a törökök hanyatlása 643; - Svédország gyöngesége 645; - III. Gusztáv államcsínye, jelleme és dicsvágya 646; - Lengyelország anarchiája 647; - az alkotmány, a nemesség, a parasztok, a király 649; - a reformkísérletek, a lengyel hazafiak, tehetetlenségök okai 651.
II. Oroszország és II. Katalin. - Mi teszi Oroszországot hozzáférhetetlenné a forradalmi propagandára nézve 652; - az orosz nemesség, a bölcsészek és az emigráltak 653; - nemzeti aspiratiók a külpolitikában 655; e politika állhatatossága 656; - II. Katalin és jelleme 657; - kormányzata 658; - nézetei Francziaország és a forradalomról 659; szándoklatainak ereje és szilárdsága 661.
III. A háború és az alkudozások 1787-1788-ban. - A görög terv 662; - Oroszország és Ausztria nézetei Francziaország hanyatlásáról 664; - hadizenet a törökök részéről 665; - szövetségi ajánlatok Francziaországnak, miért tér ki ez előlök 666; - Poroszország czélzatai, Hertzberg nagy terve, interventiók és cselszövények Belgiumban, Magyar-, Franczia- és Lengyelországban 667; - az 1788-ki hadjárat, a. szövétségesek veresége 670; - Ausztria Poroszország ellen fordulni szándékozik 672; - a Svédország és a törökök által megtámadott II. Katalin szilárd állhatatossága 673; - sikerei 674; - Anglia javaslatba hozza India és a török birodalom felosztását; a grodnói országgyűlés, a lengyelek Poroszország karjaiba vetik magokat 675.
IV. Az európai válság 1789-ben. - A porosz király habozásai 678; - Pitt vonakodik támogatni Hertzberget és Francziaországhoz közeledik 678; - az Ausztria, Orosz-, Franczia- és Spanyolország közti négyes szövetségi terv meghiúsulása 679; - Francziaország bénultsága, az állam benső válságának következménye 681; - az ügyek állása 1789. május havában 684.
Befejezés.
I. Miért tör ki a forradalom Francziaországban 685; - hogyan értelmezi a nemzeti szellem a forradalom egyetemes eszméit, és azokat elsajátítva, hogyan alakítja át 686; - a haza eszméje a forradalmárok és az emigráltak szerint 687; - a háború concret jelleget
kölcsönöz ez eszmének ; mint forr össze Francziaországban a hazaszeretet a forradalom szeretetével 688; - a terroristák uralma és bukása, a szabadsági eszmék hanyatlása 689; - a háború fölemészti a nemzetet, a forradalom fegyveres propagandává fajúlt a köztársaság hódítóvá lévén, katonai despotismussá fajul 690.
II. Miért lepi meg a forradalom váratlanul 692; - hogyan koptatja el magát Európa, midőn a praecedensekhez alkalmazkodik 694; - Európa és a franczia forradalom közti megegyezés föltételei 694; - az állameszély és az osztozkodások 695; ezek által egyszerűen visszatérnek a régi kormányzat szokásaihoz 695; - mi tekintetben forognak veszélyben az új elvek 697; - hogyan támaszt Francziaország Európában nemzeteket önmaga ellen 698; - Francziaország szerepének nagysága; befolyásának kiterjedése a világon 700.
III. Hogyan találja meg a forradalom magában a sikerben a mérséklő szert s a franczia hatalom a maga korlátait 700; - a népek nemzeti ellenállása 701; - Európa átalakulásának következményei Francziaországra nézve 702; - e következmények nem'származtak szükségképen az 1789-ki elvekből 703.

Sorel Albert

Sorel Albert műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sorel Albert könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Európa és a franczia forradalom I. Európa és a franczia forradalom I. Európa és a franczia forradalom I. Európa és a franczia forradalom I. Európa és a franczia forradalom I. Európa és a franczia forradalom I. Európa és a franczia forradalom I.

A borító kopott, néhány lapon ceruzás aláhúzások találhatók. Az előlapon tulajdonosi bejegyzés található.

A lapélek mintázottak.

Állapot:
4.490 ,-Ft
22 pont kapható
Kosárba
konyv