Iparjogvédelmi kézikönyv

Szerző

Szerkesztő

'Dr. Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi kézikönyv ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	779 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-220-692-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	19
Az iparjogvédelem összefüggő általános jogi ismeretek
Az iparjogvédelem fogalma	23
A Magyar Népköztársaság államszervezete és az iparjogvédelem	31
Az államhatalom országos hatáskörű szervei	31
Az államigazgatás országos hatáskörű szervei	32
A tanácsok és szerveik	36
A bírói szervezet	37
Az ügyészség	38
A társadalmi szervek	38
A Magyar Népköztársaság és az iparjogvédelemmel összefüggő általános szabáyok	39
Polgári jogi és családi jogi szabályok	41
Munkajogi (szövetkezeti) és társadalombiztosítási szabályok	53
Államigazgatási és pénzügyi jogi szabályok	54
Az államigazgatási eljárás és a polgári (bírósági) eljárás általános szabályai	62
Az iparjogvédelmi nemzetközi kapcsolatok átfogó rendszere	79
A találmányok szabadalmi oltalma
A találmány és a szabadalom	88
A szabadalmi oltalom tárgya	88
A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
Hasznosítási szerződés	127
Szabadalmi kényszerengedély, igénybevétel	134
Talámány- és szabadalombitorlás	137
A szabadalmi oltalom megszűnése	142
Az Országos Találmányi Hivatal eljárása szabadalmi ügyekben	146
Az Országos Találmányi Hivatal hatásköre	146
Bejelentési eljárás	158
Az Országos Találmányi Hivatal eljárása a megadott szabadalommal kapcsolatos ügyekben	210
Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben	226
Az OTH határozatának megváltoztatása (Szt. 57. par.)	226
Hatáskör és illetékesség (Szt. 58. par.)	227
A bíróság összetétele (Szt. 59. par. Bvr. 4. par.)	228
A polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazása (Szt. 60. par.; Szt. 5. par. - 8. par.)	229
Kizárás (Szt. 61. par.)	231
Igazolás (Szt. 62. par.)	232
Képviselet (Szt. 63. par.; Bvr. 9. par.)	232
Határozat (Szt. 64. par.; Bvr. 10. par.)	235
Törvényességi óvás (Szt. 65. par.)	236
A növény- és állatfajtákra vonatkozó külön szabályok	238
A növényfajták szabadalmi oltalmának feltételei	238
A növényfajták szabadalmi oltalmának hatálya	239
A növényfajták vonatkozó bejelentések érdemi vizsgálata	239
Az általános szabályok alkalmazása	242
A növényfajtákra vontakozó szabályok alkalmazása az állatfajtákra	244
A szolgálati találmányért járó díjazás és a találmányokkal kapcsolatos egyes intézkedések	245
Díjazási kötelezettség	245
A díjazás mértéke	246
A díj elszámolása	246
Költségtérítés	252
Jogviták	253
Illetékmentesség	254
A feltaláló erkölcsi elismerése	254
Felhatalmazás	254
Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben	255
Újdonság és haladás	255
Szabadalmazhatóság feltételeinek vizsgálata	263
Gyakorlati alkalmazhatóság és érdemi vizsgálat	265
Kombináció	267
Feltalálói tevékenység	268
Szabadalmazhatóság törvényi feltételeinek együttes fennállása	269
Szabadalmi oltalom, vegyi termék	271
Kizárás a szabadalmi oltalomból	274
A találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek	276
A találmányokkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények	316
Általános jellegű egyezmények	316
Iparjogvédelmi együttműködés a KGST keretében	323
Regionális iparjogvédelmi együttműködés a tőkés és a fejlődő országok csoportjai között	331
A védjegyoltalom
A védjegy fogalma és szerepe	335
A védjegyjog oltalmi rendszere	336
A védjegy jogi oltalma	337
A védjegyoltalom feltételei	337
A védjegyoltalomból eredő jogok és kötelezettségek	348
A használati szerződés	351
Jogutódlás	352
Bitorlás	353
A védjegyoltalom megszűnése	355
Az Országos Találmányi Hivatal előtt védjegyeljárások	359
Az Országos Találmányi Hivatal eljárásának általános szabályai	359
Lajstromozási eljárás	364
Az Országos Találmányi Hivatal eljárása lajstromozott védjeggyel kapcsolatos ügyekben	369
Az Országos Találmányi Hivatal előtti védjegyeljárások illetékei	372
Bírósági eljárás védjegyügyekben	373
OTH határozatának megváltoztatása (V. 37. par.)	373
Hatáskör és illetékesség (Vt. 38. par.)	374
A bíróság összetétele (Vt. 30. par.)	374
A polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazása (Vt. 40. par.)	374
Kizárás (V. 41. par.)	375
Igazolás (Vt. 42. par.)	376
Képviselet (Vt. 43. par.)	376
Határozat	376
Törvényességi óvás	377
Bírósági gyakorlat védjegyügyekben	378
A védjegyekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmények	385
Védjegyoltalom biztosítása külföldön	385
A Párizsi Uniós Egyezmény védjegyekre vonatkozó rendelkezései	385
A védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó rendelkezések	391
A Nizzai Megállapodás a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról	400
Származási hely és eredetmegjelölés
Származási jelzés	409
Származási jelzések oltalma	410
A nemzetközi egyezmények származási jelzésekre vonatkozó rendelkezései	410
Eredetmegjelölés	412
Az eredetmegjelölések oltalma	413
A nemzetközi egyezmények eredetmegjelölésekre vonatkozó rendelkezései	413
Ipari mintaoltalom
Anyagi jogi rendelkezések	419
Az ipari mintaoltalmi eljárások	420
Bejelentési eljárás	420
Az ipari mintaoltalmi eljárások illetékei	421
Az ipari mintákkal kapcsolatos perek	422
A mintaoltalom megsemmisítése	422
A mintaoltalom megsértése	422
A nemzetközi egyezmények ipari mintaoltalomra vonatkozó rendelkezései	423
A Párizsi Uniós Egyezmény ipari mintákkal kapcsolatos előírásai	423
A Locarnói Megállapodás az iperi minták osztályozásáról	423
A mintaoltalmi szabályozás reformtervei	425
Az oltalomra alkalmas ipari minta	425
Jogosultság a mintaoltalom megszerzésére; a szerző jogai	426
A mintaoltalomhoz fűződő jogok; hasznosítás	427
Az oltalom keletkezése, időtartalma és megszűnése	428
A minta és mintaoltalom megsértésének jogkövetkezményei; nemleges megállapítás	428
Eljárási szabályok	429
Védekezés a tisztességtelen verseny ellen
A jogintézmény kialakulása és fejlődése	431
A tisztességtelen versenyről szóló törvény más, hasonló jogtárgyakat védő rendelkezésektől történő elhatárolása	433
Hatályos szabályozás	435
Generál klauzula	435
Szédelgő feldicsérés (reklámszédelgés)	439
Biterlás, utánzás	441
Hírnév- és hitelrontás	442
Hólabda szerződés	443
Az üzleti vagy üzemi titok elárulása és jogosulatlan felhasználása	444
Általános rendelkezések	444
A tisztességtelen verseny elnyomásának nemzetközi szabályai	445
Újítások
Az újítómozgalom	449
Az újítás fogalma	453
A megoldás módja és eszközei	454
A megoldás műszaki jellege	455
A megoldás munka- vagy üzemszervezéssel kapcsolatos	458
A megoldás viszonylagos újdonsága	461
A megoldás hasznossága	465
Munkaköri kötelesség	467
A jelentős alkotó teljesítmény fogalma	469
Fogyasztói érdekek sértő minőségromlás	475
A beruházási újítás fogalma	475
Az újítás szerzője	477
Az újítások kidolgozójának személyi jogai	478
Az újítói jogok érvényesítése	480
Az újításból származó vagyoni igény átruházása, öröklése	481
Az újításból származó vagyoni jog követelésének elévülése, időelőttisége	482
A hasznosítás kezdő időpontja	484
A szakszervezeti bizottság szerepe az újításokkal kapcsolatos szerzőségi vitákban	485
Az újító erkölcsi elismerése	486
Újítói tanúsítvány	487
"Kiváló Újító" kitüntetés	488
Az újító anyagi elismerése	490
Általános elvek a vállalati haszon megállapítására	492
Az újítás hasznos eredényének meghatározásával kapcsolatos feladatkörök	494
Az újítás hasznos eredményének megállapítása	495
Az újítási díj mértéke	500
Az újítási díj folyósítása	503
Speciális díjazási módszerek	504
Az újítót megillető költségtérítés	509
Az újítók anyagi elismerésével kapcsolatos gyakori esetek	511
Az újítók anyagi elismerésével kapcsolatos munkaügyi, pénzügyi szabályok	515
Beleszámít-e az újítási díj a dolgozót betegsége esetére megillető táppénz alapját képző átlageresetbe?	518
Újítási szerződések	518
Előzetes szerződés újítási javaslat kidolgozására	519
Szerződés, újítási javaslattal kapcsolatos tervek, rajzok, mintadarabok elkészítésére	521
Kísérleti szerződés	523
Hasznosítási szerződés	524
Szerződés az újítás hasznosításában való közreműködésre	524
Az újítás átadása	525
Az újítási javaslat benyújtása és nyilvántartása	527
Az újítási javaslatok benyújtása	528
Az újítási javaslatok benyújtásának vállalati rendje	529
Az újítási javaslat formai és tartalmi kellékei	531
Az újítási javaslatok nyilvántartása	533
Az újítási javaslat tárgyát képező megoldás titkossága	534
Engedély az újítási javaslat benyújtására	535
Az újítási javaslat elbírálása	538
Az elbírálói hatáskör megosztása	539
Az újítási javaslat előkészítése döntésre	541
Az újítási javaslat elbírálása	547
Összeférhetetlenség	549
Ki tekinthető hozzátartozónak	550
A kinevezett (vagy választott) vezető beosztású dolgozók újítási javaslatainak az elbírálása	551
A felügyeleti szerv díjjóváhagyási jogkörének speciális esetei	552
Az újításokkal kapcsolatos viták	553
A szakszervezeti szervek, szövetkezeti felügyelő (ellenőrző) bizottságok feladata vitás újítási ügyekben	554
Bírósági út igénybevétele vitás újítási ügyekben	556
Az újítási díj forrása, elszámolása	557
A bérköltséget, a részesedési alapot nem terhelő újítási díjak	558
A beruházási újítás díjának forrása - állami pénzeszközökből történő beruházás esetén	559
A beruházási újítás díjának forrása vegyes - állam és vállalati - pénzeszközökből történő beruházás esetén	561
Az újítási díj felszámítása a termék árában	564
Az újítási díj után fizetett kamat elszámolása	564
A vállalat vezetőjének (szövetkezeti vezetőségének) feladata, hatásköre	565
Az újítások intézéséhez szükséges szervezet, e szervezet feladatköre, hatásköre	567
Újítási feladattervek készítése, pályázatok kiírása	573
Az újítások hasznosításában közreműködők lehetőségei az újítások hasznosításában	582
Az újítások intézésének ellenőrzése	582
Az újítómozgalom vállalati propagandája	584
Az állami irányító szervek feladata, hatásköre	585
Az Országos Találmányi Hivatal feladata, hatásköre	585
A minisztériumok (országos hatáskörű szervek) és a tanácsok feladata, hatásköre	586
Az újítómozgalom társadalmi irányító, ellenőrző és az újítók érdekvédelmi szervei	588
A vállalati szakszervezetek irányító, ellenőrző, érdekvédelmi feladatai	588
A szövetkezeti választott testületi szervek irányító, ellenőrző, érdekvédelmi feladatai	593
Újításokkal kapcsolatos illetékek, adók, járulékok	595
Az újítási díj terhelő jövedelemadó mértéke	596
Az újítási díjjal kapcsolatos nyugdíj-, ill. társadalombiztosítási járulék	597
Vegyes rendelkezések	597
Az R. anyagi jogi rendelkezéseinek az alkalmazása	298
Műszaki szellemi termékek (találmányok, know-how) forgalma
A licenctevékenység fogalma és irányítása	601
A licencforgalom fejlesztésének jelentősége	601
A gazdaságpolitika, a kutatáspolitika és a licenciapolitika kapcsolata	602
A hazai fejlesztés vagy licenciavásárlás közötti döntés	605
A licencia megszerzésére vonatkozó követelmények	607
A műszaki szellemi export jelentősége	608
A licencforgalom jogi szabályozása	608
A licencszerződések típusfeltételeinek egységesítése a KGST keretében	610
Iparjogvédelmi dokumentáció és információ
Az iparjogvédelmi dokumentáció fogalma, kialakulása	623
Iparjogvédelmi információs kiadványok	626
Hivatalos lapok, évkönyvek	626
Egyéb kiadványok	629
A hivatalos lapok, évkönyvek tartalma	630
Az iparjogvédelmi hatóságok által kiadott szabadalmi leírások	637
A szabadalmi leírás mint dokumentumtípus	640
A szabadalmi leírások osztályozása, rendszerezése	644
Az OTH Szabadalmi Tárának anyagai	654
A használati minta, ipari minta, védjegy stb., megjelenési formája, ezek osztályozása, rendszerezése	637
Információszerzés az iparjogvédelmi dokumentumokból, az információszerzés módszere	659
Találmányok újdonságának vizsgálata	659
Szabadalom-tisztaság vizsgálat	661
A műszaki fejlődés tendenciáit felmérő szabadalom vizsgálat	665
A műszaki fejlesztést segítő szabadalom vizsgálat	667
Információszerzés a használati mintákról	672
Információszerzés az ipari mintákról	673
Információszerzés a lajstromozott védjegyekről	674
Az OTH iparjogvédelmi dokumentációs és információs tevékenység, nemzetközi kapcsolatai	674
Iparjogvédelmi szervezetek
Iparjogvédelmi feladatok	681
Az iparjogvédelmi feladatok ellátásához szükséges szervezet kialakítását befolyásoló tényezők	682
Iparjogvédelmi munka és annak szervezeti hazánkban	683
Iparjogvédelmi munka és annak vállalati rendje az Északmagyarországi Vegyiművekben	683
Az iparjogvédelmi munka és annak szervezete az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT-ben	700
Az iparjogvédelmi munkával kapcsolatos feladatok és hatáskörök szabályozása a Dunai Vasműben	702
Iparjogvédelmi oktatás
Az iparjogvédelmi oktatás jelenlegi helyzete	710
Az eddigi kezdeményezések	710
Az OTH együttműködése más intézményekkel	710
Az oktatási reform	711
Az iparjogvédelmi oktatás fejlesztési irányának központi meghatározása	711
Az iparjogvédelmi oktatás irányai	712
A többfokozatú iparjogvédelmi szakemberképzés modellje	712
A hivatásos szakemberek képzése	713
A többfokozatú szakoktatási modell	713
Szabadalmi ügyvivői tanfolyam	723
A szabadalmi ügyvivők feladata	724
A szabadalmi ügyvivő szerepe a találmány külföldi bejelentésénél	725
A tanfolyamra való felvétel feltételei	725
Az ügyvivő foglalkoztatásának területei	725
A szabadalmi ügyvivőkről szóló rendelet	725
A többfokozatú szakképzés összefoglaló áttekintése	745
Az oktatáshoz szükséges eszközök	747
Szakirodalom	747
Szemléltető eszközök	747
A szakemberképzés személyi feltételei	747
Továbbképzés	748
Iparjogvédelm a vezetőképzésnél	748
Középfokú végzettségű szakemberek továbbképzése	752
Szakmunkás- és iparitanuló-képzés, ill. -továbbképzés	753
Iparjogvédelmi ismeretek az általános állami oktatásban, különösen az állami felsőoktatásban	754
Iparjogvédelmi ismeretek az állami oktatásban	754
Szabadalmi jog a felsőoktatásban	755
Az iparjogvédelmi oktatás helyzete külföldön	758
A szocialista országok gyakorlata	758
A fejlett tőkés országok iparjogvédelmi oktatásának áttekintése	768
Jogszabálymutató	775