A kereszténység

Előszó

Szellem és élet
Minden intézményt, szellemi áramlatot, történelmi képződményt lehet több szempontból vizsgálni. Ha valós és igaz a szempont, amelyből nézzük ezeket a dolgokat, akkor a kapott kép is igaz lesz. De nem mindig egyszersmind teljes is. Így pl. ha a bolsevizmust vesszük vizsgálat alá, akkor nézhetjük vallási, gazdasági, szellemtörténeti, társadalmi, világtörténeti szempontból. Ezek közül bármelyik szempont szerint nézem is a bolsevizmust, mindig helyes képet nyerhetek róla, de nem mindig mondhatom, hogy a bolsevizmust a maga teljes egészében láttam meg.
A hasonlatúl felhozott bolsevizmus eléggé távol áll a kereszténységtől. De mégis csak áll a hasonlat. Legalább is annyiban, hogy a kereszténységet is nézhetem különböző szempontokból. Bár ez az írás a maga egészében a kereszténységgel akar foglalkozni, mégis legelőször meg kell fogalmaznunk magunknak a kereszténységet épp e sokféle eshetőség miatt. Most tehát legelőször is keressük azt a szempontot, amelyből a kereszténységet a legteljesebben tudjuk meglátni. Azaz: keressük a kereszténységben azt a valóságot, melyből kiindulva úgy tudjuk felfogni, hogy kimondhassuk.- ez a kereszténység igazi mivolta.
A kereszténységet nézhetjük, mint tanrendszert. Az újszövetségi kinyilatkoztatás egy egészen új világot nyitott meg a gondolkodó ész számára. Kezdve azon, hogy az Istenben egy eleddig ismeretlen, az emberi ész számára különben hozzáférhetetlen valóságot mutatott meg, t. i. a háromságot, végig az egész keresztény dogmarendszeren a legutóbbi pápai enciklikáknak a mai modern tévedéseket kárhoztató nyilatkozataiig: a kereszténység mindig kimutatta, hogy voltaképen ő áll a »reine Vernunft« a »tiszta ész« alapján a maga kristálytiszta metafizikájával. Vissza