Világos után

Nemzet és haladás: Aranytól Madáchig

Szerző

Sőtér István

Szerkesztő

Domokos Mátyás

'Sőtér István: Világos után ' összes példány

Kiadó:	Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	746 oldal
Sorozatcím:	Sőtér István művei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 15 cm
ISBN:	963-15-2581-3
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ez a könyv Sőtér István nagy irodalom- és eszmetörténeti tanulmányának, az 1963-as Nemzet és haladás-nak átdolgozott szövegű új kiadása, amely - aclíme értelmében - Aranytól Madáchig tekinti át a magyar történelemnek és a magyar irodalom életének azt a orszakát, amelyben kezdetét vette a polgári Magyarország kialakulása. Nem éppen egyértelmű körülmények és feltételek között, mert a polgári magyar társadalom megszületése, ahogyan a könyv előszavában Sőtér István összefoglalja ennek a korszaknak máig időszerű tanulságokkal is szolgáló arculatát, "a 48-as forradalom bukása után ment végbe, tehát olyan korszakban, mely épp a forradalmi, a demokratikus eszméket nyomta el - de a polgári fejlődéshez annyira nélkülözhetetlen nemzeti függetlenséget is a legnagyobb mértékben veszélyeztette". Sőtér István előszava ezt a történelmi helyzetet, illetőleg kényszerűséget teljes joggal nevezi "baljós örökségnek", s tanulmánya éppen azt ábrázolja, hogy irodalmunkban mindig eleven volt az a törekvés... Tovább

Tartalom

Az előzmények
A népiesség elméletének kialakulása	9
Erdélyi János és a plebejus értelmiség	9
Hegel-hatás a népiesség elméletében	14
Túljutás a utánzó, az "eszményi" irodalomon	19
Igény az "általános emberi" iránt	21
A népköltészet mint a nemzetileg polgárosodó irodalom biztosítéka	24
A népköltészet gyűjtői	28
A népiesség demokratikus tartalmai	31
A népiesség mint út a nemzeti költészethez	34
Az új költészeteszmény	38
Párhuzamosság Kelet-Európa irodalmaival és a magyar zenével	40
Petőfi népköltőisége és a fiatal Arany	49
Petőfi túljutása a népies nemzeti költészeten	49
Népies, nemzeti és forradalmi költészet kapcsolódása Petőfinél	52
Petőfi műfajaiban megvalósul a népies nemzeti költészet	57
Petőfi forradalmi programjának kialakulása	62
Petőfi romantikája	67
Arany a népies és a nemzeti költészetről	70
Petőfi és Arany népiességfelfogásának különbségei	73
Arany népiességének demokratizmusa	77
Toldi népiessége	81
Toldi: össznemzeti hőseszmény	83
Toldi szerkezete és motiváció	87
Az irodalom, a nemzet és a polgárosodás
A népies nemzeti költészet
A népiesség elmélete Világos után	95
Népiesség a költészetben	142
A népies nemzeti eszmeiség és a liberalizmus kiegyenlítődése
Polgárosodás és nemzetiség	259
Arany szintézise az irodalomtörténetben és az epikában	336
A nemesi polgárosodás utójátéka az irodalomban
Kemény Zsigmond történelemszemlélete	425
Romantika és realizmus I. (Kemény Zsigmond történelmi regényei)	485
Romantika és realizmus II. (Jókai első korszaka)	549
A következmények
Ideál és reál	581
Bacon induktív módszerének hatása	582
A kritikai-filológiai módszer	588
Tudomány és művészet	593
Az esszé	596
A példakép: Macaulay	596
Indukció és tapasztalatiság Gyulainál	599
Fenntartások Rankéval szemben	601
A természettudományos szemlélet	602
A "reál". A mechanikus materializmus	605
Tiltatkozás a mechanikus determinizmus és a "materialista" erkölcs ellen	607
A kapitalizmus erkölcsi viszonyai. A szabad akarat tana	610
Antimaterializmus: hátatfordítás az erkölcsi kérdésnek	613
Az "erkölcstelen" irodalom példái: Balzac és a franciák	613
Ideál és reál kiegyenlítéséért	617
Ideál és reál viszonya Aranynál	621
A "válogató" és "kiengesztelő" eszményítés	625
"Ideál" és "reál" mint irodalomtörténeti korszakok	627
Antimaterialista eszményítés. Salamon és Greguss	633
Temperált és vigasztaló irodalom	635
"Nemzeti klasszicizmus" és "eszményítő realizmus"	637
A Világos utáni korszak szemléletének sommázása: Az ember tragédiája	642
A Tragédia három szférája	645
A történelmi és a természeti végzet a Tragédiában	653
Nemzet és emberiség kapcsolata a Tragédiában	657
Kitekintés (Arany és Vajda utolsó korszaka)	661
A "kapcsos könyv" és az Őszikék	663
Arany idegensége a polgári Magyarországon	664
Az Őszikék: Arany költészetének új kapcsolata a valósággal	666
Az Őszikék: az új líra lehetősége	669
A városi vilgá felfedezése az Őszikékben	673
Vajda János konfliktusa	676
Vajda János témáinak jelképessége	679
Mérleg	682
Jegyzetek	703
Névmutató	715
A kötetben tárgyalt művek mutatója	727