Sötétkék választás - Nemzetiszín árulás

Fülszöveg

2002 áprilisában milliárdos médiakampánnyal és milliók megtévesztésével lezajlott egy országgyűlési választás, mely sikeres párja az 1947-es elhíresült halványkék cédulásnak. Most sötétkék lett, de a látszatcsatározásban alig venni észre: a háttérben mindkét oldal a kék-sárga UNIÓ-ba kívánja vinni az országot. Ha 1947-ben egy primitív papírmódszerrel be lehetett csapni a magyar népet, akkor ma a technika jóvoltából ugyanez másképp is megoldható. A mostani 70%-os választási részvétel eltörpül amellett, hogy nemrég csaknem 100%-ban sikerült urna elé vinni a lakosságot és a Hazafias Népfront jelöltjeire szavaztatni. Az új évezred első választásán a szavazásra jogosultak egy része biztosan nem ismerte a különbséget a fiatal vagy a szabad demokraták között és azt sem, hogy a választási részvétel pénzfüggő. Még kevesebben gondolták azt, hogy az igazi hazaárulás (egy krimi szerinti okfejtésben is) ott történik, ahol kevesen várják, ahol a leginkább nemzetiszínű az álarc. Ma London vagy Párizs lakosai is úgy szavaznak, hogy nem tudják: a reklámhadjárat mögött az AMZSIHISZ van. Ez hazai lexikonban nem szerepel, amerikai cégbíróságon pedig magyar névvel nincs bejegyezve. Mégis léteznek amerikás zsidó szabadkőművesek, akik úgy építik és vakolják át Európa városait, hogy azok aligha nevezhetők továbbra nemzetinek, angolnak vagy franciának. Európa keleti vége őrzi még hitét, s reménykedik egy újjászületésben is. Debrecen már túlélte, hogy a szocialista rendszer éllovasaként (Kádár-barát Sikusa elvtárssal) fejlesztették.
Az egykori cívisvárosban ma kék-sárga Orbán-barát Kósavár épül, és a polgármester diplomahiányos állapotától kedve ma is itt a legnagyobb a szemfényvesztés. Idő kellett annak a megértéséhez, hogy a szocializmus egyszer már visszaélt Kossuth hagyományával. Itthon és külföldön amcsi-érdek diktálja Kossuth ünneplését, de kevesen tudják ugyanezt a Terror Házáról. Pedig hamisan cseng az Orbán-Kósa alapítványban Debrecen "őrváros" neve, mert ez a Bocskai- és Rákóczi-hagyományok folytatójaként teljes megnevezéssel - a magyar szabadság őrvárosa volt. E könyv a hirdetett demokrácia próbatétele: ha mások írják a magyar történelmet, szabad-e magyarnak szólni egy zsidó epizódról? Vissza