Lomtalanítás (dedikált példány)

Fülszöveg

Kedves Olvasóm!
Ha volt olyan szíves, hogy kézbe vette könyvemet, kérem, ne tegye le! Elbizakodottságomban azt remélem, hogy szerda reggeli, humorosnak szánt jegyzeteim első, gyűjteményes kötetét, a Türelmi zónát (melynek második kiadására készülünk) annak idején megvette, elolvasta, jól szórakozott.
Ennek reményében vállalkoztunk Lomtalanítás címmel kiadni újabb zsengéimet. Őszintén remélem, a könyv megjelenését követő dedikáláson ismerős arcokkal is találkozom, s remélem, Ön is köztük lesz. Mint első kötetem dedikálásán!
A Felejthetetlen Fiatalember ott ezt mondta: „írja be, hogy kedvesemnek, de lehetőleg nagy K-val." Szabadkozni kezdtem a szokatlan kérés miatt. „Mondana mégis keresztnevet legalább, hisz így olyan személytelen az ajánlás!" Zordan válaszolt, ne okoskodjak, írjam csak azt, hogy Kedvesemnek, mire az illető megkapja a könyvet, nem tudhatja, ki lesz az illető! Mosolyogva megkérdeztem, hogy tetszettek a jegyzeteim, és belenézett-e a könyvbe? „Egy frászt, reggel háromnegyed nyolckor én már alszom, könyvének csak a hátlapját néztem meg, és szerencsémre éppen annyi pénzem van, amennyibe kerül! Ezért vettem meg!"
Mit mondjak, szerző számára nincs nagyobb öröm, mint az, ha eltalálja olvasója ízlését! Mára már a könyvesboltba is úgy mennek az emberek: „Kisnagysád, adjon valamit 1580-ért!" Remélem, könyvem olvastán az ön véleménye is az lesz: „Megérem a pénzem!"
Spánn Gábor Vissza