Speciális társaságok

Tartalom

Rövidítések jegyzéke 19
Első rész
ALAPINTÉZMÉNYKÉNT A PTK.-BAN SZABÁLYOZOTT
TÁRSULÁSI FORMÁCIÓK
I. fejezet. A polgári jogi társaság 25
1. A társaság 25
2. A polgári jogi társaság jogi szabályozásának
változásai 27
3. A polgári jogi társaság és a gazdasági társaság
elhatárolása 31
4. A polgári jogi társaság alanyai 33
5. A polgári jogi társaság típusai 33
5.1. „Vagyonegyesítő" polgári jogi társaság 34
5.2. Koordinatív polgári jogi társaság 35
6. A társasági jogviszonyok 36
6.1. Belsőjogviszonyok: a társaság és a tagok közötti
jogviszonyok 36
6.1.1. Vagyoni viszonyok 36
6.1.2. Tagsági jogviszonyok 38
6.1.3. A polgári jogi társaság ügyvitele és képviselete 40
6.1.4. A tagok ellenőrzési jogosultsága 42
6.2. Külsőjogviszonyok 42
6.2.1. A tagok felelőssége 42
6.2.2. A tag hitelezőjének sajátos jogállása 44
6.3. A tagsági jogviszony és a társaság megszűnése 45
6.4. Elszámolási viszonyok 49
II. fejezet. Közös háztartásban élők vagyoni viszonyai 51
1. A jogintézmény fejlődése 51
2. Az élettársi minőség 53
3. Jogalkotói analógia; a közös háztartásban élő
hozzátartozók vagyoni viszonyai 53
4. „Közös háztartásban élés" 54
III. fejezet Az építőközösség 58
1. Az építőközösség fogalma jogképessége 58
2. Az építőközösség létrejötte 59
3. Az építőközösségi jogviszonyok sajátosságai 59
3.1. Vagyoni viszonyok 59
3.2. Az építőközösség ügyeinek vitele 60
3.3. Az építőközösségi tagsági jogviszony megszűnésének
sajátos szabályai 60
3.3.1. Kizárás 61
3.3.2. Rendes felmondás 63
3.3.3. Azonnali hatályú felmondás 63
3.4. Az építőközösség megszűnése 64
IV. fejezet. A társasház-közösség 65
1. Az intézmény jogi szabályozása 65
2. A társasház fogalma, jogalanyisága 66
2.1. Épületingatlan 66
2.2. Lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek 67
2.3. A társasház jogképessége 68
3. A társasházi jogviszony alanyai 69
3.1. Természetes személy 69
3.2. Jogi személy 70
3.3. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaságok 71
3.4. Külföldiek 71
4. A társasház létesítésének módjai
4.1. Társasház létesítése egyoldalú jognyilatkozattal
vagy szerződéssel 72
4.2. Társasháztulajdon alapítása bírósági ítélet alapján 76
4.2.1. Közös tulajdon megszüntetése 76
4.2.2. Önálló társasház alapítása már meglévő
társasházból 79
5. A társasházi jogviszony keletkezése 80
5.1. A társasházi jogviszony alapítására alkalmas
épületingatlan 80
5.2. Alapító okirat 81
5.2.1. Az alapító okirat létrehozása 81
5.2.2. Az alapító okirat módosítása 83
5.3. Szervezeti-működési szabályzat 86
5.4. Alakuló közgyűlés 86
5.5. A társasház létrejötte: ingatlan-nyilvántartásba
történő bejegyzés 87
6. Tulajdoni viszonyok a társasház-közösségben 91
6.1. Külön tulajdon 91
6.2. A külön tulajdonnal kapcsolatos kötelezettségek 101
6.3. Közös tulajdon 101
6.3.1. A közös tulajdon tárgyai 101
6.3.2. A tulajdonostársak jogosultságai és kötelezettségei 103
6.3.3. A tulajdonostársak felelőssége 107
7. A társasházi közös tulajdon „csonkítása" 109
7.1. A társasházi közös tulajdon megszüntetésének
sajátos lehetősége 109
7.2. Önálló ingatlan kialakítása értékesítési céllal 111
7.3. Közös jogkövetkezmények 112
8. A társasház szervezete 113
8.1. Közgyűlés 113
8.1.1. A közgyűlés hatásköre ..I 113
8.1.2. A közgyűlés összehívása 115
8.1.3. Határozatképesség, szavazás 116
8.2. Részközgyűlés 117
8.3. Határozathozatal közgyűlésen kívül 118
9. A határozat bíróság előtti megtámadása 118
9.1. Megtámadási okok, megtámadásra jogosultak 118
9.2. A keresetindításra nyitva álló határidő 119
9.3. Bírósági hatáskör 120
10. „Egyszerűbb" társasházi forma 120
11. A társasház ügyvezetése 121
11.1. Kizáró okok 122
11.2. A társasház ügyvezetési feladatai 122
11.2.1. A közgyűlés előkészítése 122
11.2.2. A társasházi közös tulajdonnal, a gazdálkodással
kapcsolatos feladatok 123
11.2.3. Képviselet 123
12. Számvizsgáló bizottság 124
V. fejezet A közhasznú társaság 126
1. A közhasznú társaság fogalma, szabályozása 126
2. A közhasznú tevékenység 130
3. A társaság tagjai 132
4. A közhasznú társaság alapítása 132
5. A közhasznú társaság szervezete 133
6. A közhasznú társaság megszűnése 134
7. A közhasznú szervezetek számára nyújtott
törvényi kedvezmények 136
VI. fejezet A köztestület 138
1. Történeti és elméleti bevezető 138
2. A köztestület fogalma, jellege 141
3. A köztestület elhatárolása az egyesülettől 143
4. A köztestület létrejötte (a bírósági nyilvántartásba
vétel kérdései) 144
5. A kamarai tagsági viszony létrejötte
és a kényszertagság jogi problematikája 146
6. A kamarai határozatok bírósági megtámadása 149
7. A köztestületek állami felügyelete 151
8. A köztestületek fajai, figyelemmel a Polgári
Törvénykönyv felsorolására 153
9. A köztestület és a közhasznú társaság 156
VII. fejezet A hegyközség 158
1. A hegyközségek szabályozásának története 158
2. A hegyközségről szóló 1994. évi CII. törvény
megszületése 160
3. A hegyközség sajátos jegyei 161
3.1. A hegyközség fogalma, elhatárolása más
szervezetektől 161
3.2. Tagság 162
3.3. Nonprofit jelleg 163
3.4. Koordinatív, kooperációs jelleg 164
4. A hegyközségi törvény hatálya 165
4.1. Területi hatály 165
4.2. Személyi hatály 167
5. A hegyközség-alakítás 168
5.1. A megalakítás feltételei 168
5.2. Az alakuló közgyűlés előkészítése 169
5.3. Alapszabály 170
5.4. Nyilvántartásba vétel 172
6. A hegyközségek tagjai 172
6.1. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 173
6.2. A tagok jogai és kötelezettségei 174
7. A hegyközség szervezete 176
7.1. Közgyűlés 176
7.1.1. A közgyűlés összehívása 179
7.1.2. Szavazati jog 179
7.2. Választmány 180
7.3. Elnök 180
7.4. Hegybíró 181
7.5. Ellenőrző bizottság (EB) 182
7.6. Egyéb testületi szervek 183
8. A hegyközségi szervezetek rendszere, feladatai 183
8.1. A hegyközségek rendszere 183
8.1.1. Hegyközségi tanács 184
8.1.2. Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 185
8.2. A hegyközségi szervezetek feladatai 185
8.2.1. A hegyközség feladatai 185
8.2.2. A hegyközségi tanács feladatai 189
8.2.3. A nemzeti tanács feladatai 191
9. A hegyközség megszűnése 191
Második rész
PROFITORIENTÁLT SPECIÁLIS TÁRSASÁGOK
VIII. fejezet A befektetési társaság 197
1. A befektetésekről általában 197
1.1. Befektetések tág értelemben 197
1.2. Befektetések kötelmi jogi szempontból 198
2. A befektetési társaságok 200
2.1. Befektetési szolgáltatók köre 200
2.2. Befektetési vállalkozások 201
2.3. Befektetési eszközök 204
2.4. A befektetési társaságok jogai és kötelezettségei 204
3. A befektetési alapkezelő társaság 207
3.1. Alapítási feltételek 207
3.2. A befektetési alapkezelő társaság tevékenységét
segítő szervezetek 209
3.2.1. Letétkezelő 209
3.2.2. Forgalmazó 210
3.2.3. Ingatlanértékelő szervezet 211
3.3. Befektetési alapok 211
3.4. A befektetési alapkezelő társaságok jogai
és kötelezettségei 212
4. A befektetési társaságok jogi helyzetét befolyásoló
tényezők 216
4.1. A befektető jogállása 216
4.2. A felügyeletet ellátó szerv jogállása 218
5. Megszűnés 220
5.1. A befektetési alap megszűnése 220
5.2. A befektetési alapkezelő társaság megszűnése 221
IX. fejezet. A koncessziós társaság 222
1. A koncessziós társaság fogalma 222
1.1. A koncesszió 222
1.2. Koncesszióköteles tevékenységek 223
1.3. Liberalizált tevékenységek 223
1.4. A koncesszióköteles tevékenységek és a kizárólagos
állami tulajdonban lévő vagyontárgyak viszonya 224
2. A koncesszió története 224
2.1. A koncesszió gyökerei a bányászatban 224
2.2. Vasútkoncesszió 226
2.3. Egyéb koncessziók 226
3. A koncesszió hatályos jogi szabályozásának
rendszere 227
3.1. A koncesszió kettős szabályozása 227

3.2. A koncessziós törvény és az ágazati jogszabályok
viszonya 228
4. Koncesszióköteles tevékenységet folytató
szervezetek 228
4.1. „Hagyományos szervezetek" 228
4.2. Koncessziós társaságok 229
4.3. Pályázaton nyertes szervezet 230
4.4. A hagyományos szervezetek és a koncessziós
társaságok viszonya 231
4.4.1. Koncessziótilalom 231
4.4.2. Párhuzamos tevékenység 231
4.4.3. Vagylagosság 231
4.4.4. Kizárólagos koncesszió 233
5. A koncessziós társaság létesítése 233
5.1. A társaságalapítás előzménye, a koncessziós
szerződés 233
5.2. Koncessziós társaság alapítási kötelezettsége
és a társulási szabadság 233
5.3. A koncessziós társaság alapításának határideje 234
5.4. Koncessziós előtársaság 235
5.5. Jogutódlás 237
6. A koncessziós társasággal szembeni elvárások 241
6.1. Követelmények a koncessziós törvényben 241
6.2. Követelmények az ágazati törvényben 242
6.3. A pályázati kiírásban törvénynél fogva kötelezően
szereplő követelmények 242
6.4. A kiíró elhatározásán múló követelmények
a pályázati kiírásban 243
6.5. Követelménnyé váló, kötelezően megkívánt
ajánlati elemek 243
7. A követelmények megszegésének
jogkövetkezményei 244
7.1. Felmondás 244
7.2. Az engedély visszavonása 246
8. Korlátozások, előírások a koncessziós társaság
működésével kapcsolatban 246
8.1. A tevékenységi kör meghatározása 246
8.1.1. A tevékenységi kör korlátozása 247
8.1.2. Az ágazati törvények alapján gyakorolható
tevékenységek 248
8.1.3. A gazdálkodási tevékenység egyes elemeit érintő
további korlátozások 249
8.2. Tulajdoni korlátok 249
8.3. Szerződéskötési kötelezettség 250
8.4. Együttműködési kötelezettség 251
9. A koncessziós társaság megszűnése 252
9.1. Megszűnési okok 252
9.2. A koncessziós társaság végelszámolásának
megindítása 253
9.3. Speciális szabályok a koncessziós társaság
megszűnése során 254
X. fejezet A vegyes vállalat (Külföldi tulajdonú társaság) 257
1. Fogalom-meghatározás 257
2. A vegyes vállalatok hazai története 258
3. A vegyes vállalatok gazdasági szerepe 263
3.1. A külföldi tőke szempontjából jelentkező előnyök 263
3.2. A magyar partner előnyei 264
3.3. A magyar nemzetgazdaság érdekei 265
4. A külföldi tőkebefektetések formái 265
4.1. Külföldi és magyar cégek által alapított új társaság 266
4.2. Kizárólag külföldi által alapított új magyar társaság 266
4.3. Meglévő magyar cégek felvásárlásának előnyei 267
4.4. Nyereség-invesztíció 268
4.5. Befektetési alapok 268
5. Elhatárolások 269
5.1. Vámszabadterületi társaság 269
5.2. Magyarországi székhelyű offshore társaságok 269
5.3. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi
fióktelepe 269
5.4. Külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete 270
6. A külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó
szabályozás áttekintése 270
6.1. Fejlett országok 270
6.2. Fejlődő országok 271
6.3. Kelet-és közép-európai országok 271
6.4. Magyarország 272
7. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló
törvény főbb rendelkezései 273
7.1. A törvény személyi hatálya 273
7.2. Garanciák 275
7.3. Működési keretek 277
7.4. Alapítási szabályok 278
7.5. A külföldi érdekeltségű társaság működésére
vonatkozó szabályok 279
7.6. Bírói fórumrendszer 280
8. Külföldiek magyarországi munkavállalása 281
8.1. Általában irányadó szabályok 281
8.2. Külföldi érdekeltségű társaságokra vonatkozó
kedvezmények 282
9. Adókérdések 283
9.1. Társasági adó 283
9.2. Osztalékadó 284
9.3. Helyi adók 285
9.4. Egyéb fizetési kötelezettségek 285
9.5. Külföldi munkavállaló személyi jövedelemadózása 286
10. Külföldi érdekeltségű társaságok cégbejegyzése 286
11. Konvertibilis bankszámlák 288
11.1. Devizaszámla 288
11.2. Konvertibilis forintszámla 289
12. A vegyes vállalat megszűnése 289
XI. fejezet. A vámszabadterületi társaság 291
1. Fogalom-meghatározás 291
2. A vámszabadterületi társaság szabályozásának
története 291
2.1. 1982-1988 292
2.2. 1988-1995 294
2.3. 1995-től napjainkig 295
3. Vámszabadterületek létesítésének gazdasági okai 296
3.1. Előnyök a „fogadó" ország szempontjából 296
3.2. Előnyök a „fogadó" országbeli partner számára 296
3.3. A tőkeexportőr számára jelentkező előnyök 297
3.4. Előnyök a magyar jog tükrében 297
4. A vámszabadterületi társaság formája 298
5. A vámszabadterületi társaság létesítése 299
5.1. Új társaság alapítása 300
5.2. Meglévő társaságból létrejövő vámszabadterületi
társaság 302
6. A vámszabadterületi társaság megalakulásával
és működésével kapcsolatos devizaszabályok 305
6.1. A forintfedezet biztosítása 305
6.2. A valuta- és devizakészletek, valamint forintösszegek
elhelyezése 305
6.3. Konvertibilis valuta- és devizavásárlás, valamint
az átutalás eljárási szabályai 306
6.4. Adatszolgáltatás 306
7. A vámszabadterületi társaság kettős természete 306
7.1. A vámszabadterületi társaság mint külföldi társaság 306
7.2. A vámszabadterületi társaság mint belföldi társaság 307
8. A vámszabadterületi társaság működésének
sajátos vonásai 307
8.1. Külkereskedelmi tevékenység 307
8.2. Vámszabályok betartása 308
8.3. Tevékenységi kör korlátozása 308
8.4. Könyvvezetés 308
9. A vámszabadterületi társaság adózása 309
10. A vámszabadterületi társaság megszűnésének
sajátosságai 309
11. A vámszabadterületi társaság mögöttes szabályai 310
XII. fejezet Offshore társaság külföldön 311
1. A külföldi székhelyű offshore cég fogalma 312
2. Az offshore tevékenység története 312
3. Az offshore cégek alapításának gazdasági célja 313
3.1. Adózási előnyök 313
3.2. Egyéb szempontok 314
4. A külföldi székhelyű offshore társaság típusa,
a rá irányadó jog 315
5. A magyar tőkekivitel 316
6. A külföldi társaságokban való magyar részvétel
hazai előírásai általában 317
7. Az alapítás feltételei a magyar jog szerint 317
7.1. Közvetlen vállalkozás szerzése engedélyezés nélkül,
bejelentés alapján 318
7.1.1. A bejelentés konjunktív feltételei 318
7.1.2. Jogalkotási célok 319
7.1.3. Bejelentési eljárás 321
7.2. Közvetlen vállalkozás szerzésének engedélyezése 321
8. Offshore cégek és a magyar adójog 323
8.1. Társasági adó 324
8.2. Egyéb adók 326
9. Az offshore társaság módosításának,
megszűnésének speciális esetei 326
XIII. fejezet. Offshore társaság Magyarországon
(Külföldön tevékenységet végző társaság) 328
1. Az offshore társaság fogalma 328
2. Történeti visszatekintés 328
3. Gazdasági célok, külföldi tőkebefektetők 330
4. Adójogi feltételek 331
4.1. Az adókedvezmény feltételei 332
4.2. A feltételek értelmezése 333
4.3. A feltételek változása 336
5. Megalakulás 338
6. A belföldi székhelyű offshore társaság adózása 338
7. Megszűnés 339
Harmadik rész
EGYÉB FORMÁCIÓK
XIV. fejezet. A vízgazdálkodási társulat 343
1. Történeti bevezető 343
2. A vízgazdálkodási társulat fogalma 346
3. A vízgazdálkodási társulatok elhatárolása
más jogalanyoktól 348
4. A vízgazdálkodási társulat alapítása 349
5. A vízgazdálkodási társulat szervezete 353
5.1. Taggyűlés 353
5.2. Intézőbizottság 355
5.3. Ellenőrző bizottság 356
5.4. Elnök 356
5.5. Közös szabályok 357
5.6. Ügyvezető 357
6. A társulat törvényességi felügyelete 358
7. A társulat vagyona, gazdálkodása 359
7.1. Vagyon 359
7.2. Gazdálkodás 361
8. A tag jogai, kötelezettségei 364
9. A tagsági viszony megszűnése 365
10. A társulat megszűnése 366
11. Az egyes társulati formákra vonatkozó speciális
megszűnési szabályok 368
12. A vízgazdálkodási társulatok érdekképviselete,
egyesülései 371
XV. fejezet. Az erdőbirtokossági társulat 373
1. Az erdőbirtokosságok történeti előzményei 373
2. Az erdőbirtokossági társulat törvényi
szabályozásának sajátossága 376
3. Az erdőbirtokossági társulat fogalma 376
4. Az erdőbirtokossági társulat keletkezése 380
4.1. Létesítő okiratok 380
4.1.1. Erdőbirtokossági társulat keletkezése
alapszabállyal 380
4.1.2. Erdőbirtokossági társulat keletkezése szerződéssel 385
4.2. Előtársaság 386
4.3. Cégbejegyzés 389
4.3.1. Cégbejegyzési kérelem 389
4.3.2. A cégbejegyzési kérelem mellékletei 391
4.3.3. A cégbejegyzési kérelem benyújtása 392
4.4. Közzététel 393
5. Az erdőbirtokossági társulat vagyona 393
6. Az erdőbirtokossági társulat szervezete 394
6.1. Közgyűlés 394

6.2. Tisztségviselők 396
6.2.1. Elnök 396
6.2.2. Elnökség 397
6.2.3. Felügyelő bizottság 397
6.3. A tisztségviselők képviseleti joga 398
6.4. A tisztségviselők felelőssége 400
6.5. Összeférhetetlenségi szabályok 400
6.6. A tisztségviselői megbízatás megszűnése 401
7. A társulat belső jogviszonyai - a tagsági viszony 402
8. Az erdőbirtokossági társulatok törvényes
működésének biztosítékai 403
8.1. A cégbíróság törvényességi felügyelete 403
8.2. A társulat határozatainak bírósági felülvizsgálata 404
9. A társulat gazdálkodása 405
10. Az erdőbirtokossági társulat megszűnése 406
XVI. fejezet A vadásztársaság 408
1. A vadásztársaság szabályozásának története 408
2. A vadásztársaság fogalma, típusai 411
3. A vadásztársaság alapítása 414
4. A vadásztársaság szervezete 418
5. A tagsági viszony, a tag jogai és kötelezettségei 420
5.1. A tagsági viszony 420
5.2. A tag jogai, kötelezettségei 421
6. A vadásztársaság vagyona és gazdálkodása 422
6.1. Vagyon 422
6.2. Gazdálkodás 424
7. A vadásztársaság törvényességi és egyéb
felügyelete 425
8. A vadásztársaság megszűnése, vagyonának
sorsa 426
9. A vadásztársaságokkal kapcsolatos bírósági
peres eljárások 427
9.1. A vadásztársaság tagja által indított perek 427
9.2. Az ügyész által indított perek 427
9.3. Kártérítési perek 430
9.3.1. Vadkár 430
9.3.2. Vadászati kár 432
9.3.3. A vad elpusztításával okozott kár 432
9.4. Területi jogviták 433

Témakörök