| A szerző előszava | 9 |
| Állam és egyház, vallás és filozófia Európában és Németalföldön a XVI-XVII. század végén | 11 |
| A panteizmus történelmi fejlődése | 31 |
| Organicizmus és panteizmus az ókori természetfilozófiában | 32 |
| A monoteisztikus vallási képzetek szupranaturalizmusa | |
| A keresztény vallás kreacionizmusa és a pogány idealizmus emanációs tana | 37 |
| Naturalisztikus és materialisztikus tendenciák a középkor misztikus panteizmusában | 42 |
| A naturalista tendenciák fokozódása a reneszánsz panteista koncepcióiban | 49 |
| A világ végtelenségének problémája és a panteizmus | 51 |
| A naturalizmus és a materializmus további fejlődése a XVI. század panteista természetfilozófiájában | 56 |
| A XVI-XVII. század misztikus pantecizmusa, az uralkodó formalizált vallásosság ellenzéke | 64 |
| A XVII. századi filozófiai gondolkodás fő problémái | 71 |
| Az organicizmustól a mechanicizmusig, a teizmustól a deizmusig | 73 |
| Az Isten és a világ a végtelen világegyetemben | 81 |
| A teleológiától a determinizmusig, a fatalizmustól a természeti törvényszerűség tanításáig | 85 |
| Isten, természet és szabadság a század vallásos és filozófiai tudatában | 93 |
| A végtelen világ megismerhetősége. A megismerés logikai és módszertani eszközei | 98 |
| A hiteles tudás problémája: racionalizmus és empirizmus. A metafizikus gondolkodásmód mint a megismerés történetietlen értelmezése | 109 |
| A pszichofizikai probléma a XVII. század filozófiai gondolkodásában | 120 |
| Az ember: a társadalom és az állam szubjektuma | 124 |
| A spinozizmus társadalmi és ideológiai eredete | 135 |
| Spinoza eszmei-politikai fejlődése | 135 |
| Spinoza filozófiai fejlődése és tudományos pályájának általános eredményei | 135 |
| Spinoza természetfelfogásának materialista lényege | 169 |
| Spinoza általános természetképe. Dialektikus feladat, metafizikus megoldás | 170 |
| Isten és világ. A szubsztancia mint önmaga oka | 176 |
| A szubsztancia és az egyedi dolgok, a szubsztancia és a móduszok. Az ontológiai világkép megkettőződése Spinoza természetfelfogásában | 185 |
| A szubsztancia és az attributumok. A spinozai naturalizmus mint materializmus | 198 |
| A szubsztancia és a végtelen móduszok. A spinozai természetmagyarázat organikus és mechanikus oldala | 205 |
| A teleológiával szembeállított determinizmus és a világ végtelensége | 207 |
| Lehetőség, szükségszerűség, véletlen. A világ befejezettsége | 214 |
| A fatalizmus problémája és a törvényszerűség metafizikus értelmezése | 219 |
| Az organicizmus és a mechanizmus határai a spinozai természetkoncepcióban | 225 |
| A pszichofizikai, az ismeretelmélet és az antropológiai probléma | 232 |
| Az ember a természet része és a megismerés szubjektuma. Az emberi tevékenység testi és lelki tényezőinek viszonya | 232 |
| Az inadekvát megismerés. Spinoza nominalizmusa. Tapasztalati és elvont tudás | 240 |
| A hiteles megismerés. Spinoza racionalizmusa, intuitivizmusa és "geometriai módszere" | 247 |
| Az ember akarata, indulatai és szolgasága | 265 |
| Megismerés és szabadság, megismerés és halhatatlanság | 272 |
| A spinozizmus erkölcs- és társadalomfilozófiai magva | 282 |
| A spinozizmus módszertanának etikai alkalmazása. A szekularizált erkölcs kidolgozása | 282 |
| Spinoza etikai nézeteinek ellentmondásos társadalmi meghatározottsága | 292 |
| A társadalom erkölcsi egészségéről. Spinoza naturalizmusa és idealizmusa a társadalmi-állami élet értelmezésében | 301 |
| Az ateizmus mint Spinoza filozófiájának legfőbb történelmi eredménye | 314 |
| A "kettős igazság" koncepciójának meghaladása. Spinoza mint a bibliakritika megalapítója | 314 |
| A vallás társadalmi funkciója és Spinoza ateizmusának korlátai | 323 |
| Spinoza filozófiájának sorsa. A spinozizmus szerepe korunk eszmei-filozófiai harcában | 333 |
| Jegyzetek | 363 |
| Névmutató | 434 |