Előszó
A hallgatók matematikai alapképzésük utolsó félévében megismerkednek néhány olyan matematikai modellel és kezelésükre szolgáló apparátussal, melyek a matematika gazdasági alkalmazásaiban fontos szerepet játszanak. Azt gondoljuk, hogy matematikai ismereteik ilyen bővítése mindenképpen lényeges. Egyrészt gondolkodásmódjukat is jó irányban formálja, másrészt a matematika alkalmazásáról csak annak lehet helyes képe, aki a felhasznált eszköztárat is ismeri valamennyire. úgy is fogalmazhatnánk, hogy az volt a célunk, hogy a hallgató alapot kapjon ismereteinek megfelelő bővítéséhez, és így maga is alkalmazóvá, de legalábbis a specialisták partnerévé váljon, és lássa a matematikai modellekkel támogatott döntés előkészítés, irányítás előnyeit és korlátait. A cím talán nem túlságosan találó, és semmiképpen sem divatos. Ma igen gyakran hall olyat az ember, hogy az optimumszámítás felesleges, mert módszerei csak a racionális döntések támogatására jók. Reméljük, hogy a hallgató nagyon hamar maga is belátja, hogy a tárgyalásra kerülő eszköztár mindenféle döntés elemzésben talán a legfontosabb matematikai segédeszköz. A stúdium elsősorban matematika megtanulására illetve megtanítására irányul. Nem témája a matematika alkalmazásának tárgyalása, jelentőségének méltatása. Érjék be itt azzal a kijelentéssel, hogy a matematika alkalmazása a közgazdaságtudományban, a gyakorlati gazdasági döntések előkészítésében, végrehajtásuk irányításában nagy jelentőségű. Természetesen tárgyalunk alkalmazást is, és mint látni fogják, az alkalmazást egyrészt igen szűken, másrészt pedig nagyon tágan kezeljük. Szűken például olyan értelemben, hogy a mindenképpen kis számú példa csupán illusztráció, és nem valóságos problémák megoldását ismertető esettanulmány. Tágan viszont olyan értelemben, hogy célunknak megfelelően több helyütt is érintünk például a számítógépes megvalósításra vonatkozó problémákat. Még akkor is, ha ezekkel kapcsolatban a számítógépek nyújtotta lehetőségek gyors és nagymértékű fejlődése következtében némi elővigyázatosság szükséges. Bár a dolog természetéből adódik, talán nem árt hangsúlyozni a következőket. Egy szemeszter nagyon behatárolja a lehetőségeket, így ebben a jegyzetben viszonylag keveset tudunk tárgyalni. Hiszünk azonban abban, hogy ezzel a kevéssel is sikerül az érdeklődést felkeltenünk és a továbblépéshez kedvet csinálnunk. Jegyzetünk tartalmát öt nagy részre osztottuk, ezen belül pontokba szedtük. Külön kötet tartalmazza a minden hallgató számára kötelező pontokat. Az ilyen kötetekben a pontok számozása nem folyamatos. A további pontokban többször bízunk a hallgatóra kisebb-nagyobb meggondolásokat, ami egy jegyzet esetén némileg szokatlan, de az úgynevezett emelt szintű oktatás esetén talán elfogadható. Kollégáim közül elsősorban Forgó Ferencnek és Temesi Józsefnek tartozom köszönettel, akik többszöri észrevételeik megtételén túl az V. illetve a IV. rész megírásával is közreműködtek. Köszönet illeti azon intézetbeli kollégáimat is, akik a jegyzet elkészültét megelőző és követő megbeszéléseken fejtették ki véleményüket. Végül meg kell köszönnöm Gáspár Tamás közreműködését, aki ugyancsak sok hasznos észrevételt tett és aki mindent elkövetett, hogy ne maradjon számolási és sajtóhiba az anyagban, valamint Stefkó Adrienne munkáját, aki az anyag géprevitelét végezte.
Vissza 
