| A kiadó előszava | 3 |
| Könyvünk anyagának bevezető alapvetése | |
| A statisztika leglényegesebb eleme | 5 |
| Az úgynevezett nagy számok törvénye | 6 |
| A statisztika által vizsgált tömegek | 6 |
| A statisztikának más tudományokkal való kapcsolatáról | 7 |
| A statisztika szervezeti kérdései. Hivatalos és magánstatisztika | 8 |
| A központosítás kérdése. Elsődleges és másodlagos statisztika | 9 |
| A statisztikai módszer fő részei. A megfigyelés, észlelés | 10 |
| Felvételi minták | 11 |
| A statisztikai kérdezés | 14 |
| A tömegészlelést helyettesítő módozatok (eljárások) | 15 |
| A felülvizsgálat | 23 |
| A feldolgozás | 24 |
| Összevonások az őstáblákon | 29 |
| Statisztikai sorok | 31 |
| Középértékek | |
| A középértékszámításról általában | 33 |
| Átlagok a természettudományokban és a statisztikában | 38 |
| A számtani átlag alapfogalmai | 40 |
| A kiugró értékek eltüntetése | 42 |
| A számtani átlag egyik legfontosabb tulajdonsága | 42 |
| A számtani átlagok használata | 43 |
| Csoportos sorok számtani átlaga | 44 |
| Gyakorisági sorok számtani átlaga | 46 |
| Példa a gyakorisági sorok egyszerű számtani átlagára | 48 |
| Az egyenlőtlen osztályközök nem okoznak zavart a számtani átlag számításában | 49 |
| Vegyük elő most már az ún. mérlegelt átlagokat! | 50 |
| A mérlegelt számtani átlagszámítás | 51 |
| A számtani átlag számításának vannak egyéb módjai is. A "gyanított" átlagok szerepe | 53 |
| A számtani átlagok gyortsított számításának módszere. Az osztályközök távolságának, "lépéseinek" módszere | 56 |
| Egyenlőtlen osztályközökre felépített sorok | 59 |
| A számtani átlag számításának általánosítása. Átlagos gyakoriságszámítás viszonyszámok gyakoriságából | 60 |
| A mértani (geometriai) átlag | 63 |
| A mértani átlag kiszámításának egyszerűsítése | 64 |
| Hosszabb időre vonatkozó fejlődési erejének mértani átlagszámítással való megállapítása | 66 |
| A mértani átlagszámítással a népszaporodás viszonylagos erejét is ellenőrizhetjük | 67 |
| A mérlegelt mértani átlag számítása | 69 |
| Mértani átlagszámítás viszonyszámok esetében | 69 |
| A "harmonikus" átlag és annak hétköznapi példája | 71 |
| A harmonikus átlagost gyakran használják az árstatisztikában | 72 |
| A mérlegelt harmonikus átlaggal egyéb statisztikai feladatokat is megoldhatunk | 75 |
| Az ún. "négyzetes" átlagok egyszerű és mérlegelt alakjai | 76 |
| A medián vagy az ún. "középső" szám. "Felező"-nek is mondjuk | 77 |
| A mediánszámításról általában | 78 |
| Egy példa, melyre még visszatérünk | 79 |
| A medián néhány tulajdonsága és alkalmazhatósága | 80 |
| Bemutatjuk azt a sort, melyen a mediánszámítást gyakorlatilag megmagyarázzuk, de amelyet (vagy amelynek összevont alakját) a sor szerencsés összetétele miatt később is gyakran idézünk | 82 |
| A sor "negyedei" vagy más néven: "quartilisei" | 84 |
| A quartilisek számításának lehetőségei | 85 |
| A mediánszámításnál is többnyire csoportos sorokkal van dolgunk | 87 |
| Somogy megye községei állatlétszámának viszonyszámai mint a szemléltető oktatás példája | 88 |
| Csoportértékből álló sorok alsó és felső quartiliseinek számítása | 90 |
| A medián és a quartilisek idősorokban | 91 |
| Modus; legsűrűbb érték, leggyakoribb érték | 91 |
| A modus számításának gyakorlati példája | 98 |
| Idősorok modusa (magja) | 101 |
| Területi és minőségi sorok modusa | 103 |
| A középértékek összefüggése | 104 |
| Viszonyszámok (arányszámok), hányadok | |
| A viszonyszámokban a középértékek felé való átmenetet érzékeltetjük | 107 |
| A viszonyszámok általános osztályozása. "Egy" statisztikai sor értékeinek átalakítása | 108 |
| Megoszlási viszonyszámok | 109 |
| A "relatív gyakoriság" goalma | 110 |
| A megoszlási viszonyszámok számításának módszerei | 111 |
| A megoszlási viszonyszámok alkalmazásának területe | 112 |
| Példák a megoszlási viszonyszámokra | 113 |
| A megoszlási viszonyítást a sor egy kiválasztott értékéhez is végezhetünk | 117 |
| A statisztikai sorok két (egymást kiegészítő) tagjának összehasonlítása | 118 |
| Hatásfokmérő viszonyszámok | 123 |
| A mérőszámok (fejlődési viszonyszámok) | 125 |
| A mérőszámok kulcskérdése: melyik értéket fogadjuk el bázisnak (alapnak) | 127 |
| A viszonyszámok családfájának második nagy ága: a gyakorisági viszonyszámok | 130 |
| A gyakorisági viszonyszámok alkalmazásának lehetőségei a statisztikában | 132 |
| A népsűrűség számításának módszerei | 133 |
| Schneller Károly népsűrűségi számítása | 138 |
| A népsűrűség számításának még sok más érdekes útja lehet | 141 |
| A közműveltség mérése gyakorisági viszonyszámokkal | 142 |
| A "tiszta" arányszámok | 143 |
| Házasságkötési és házasodási arányszámok | 144 |
| A nyers arányszámok gyengéje | 145 |
| A tiszta házasságkötési, illetőleg házasodási arányszámok | 146 |
| Korlátlan-e a népmozgalom gyakorisági arányszámainak számítási lehetősége? | 147 |
| Születési arányszámok | 149 |
| Nyers születési arányszámok | 150 |
| A tiszta születési arányszámok különleges számítási módja | 151 |
| A házassági termékenység fogalma | 153 |
| A házassági termékenység mérésének módszerei | 153 |
| A módszer lényege | 155 |
| A népszámlálás anyagához igazodó módszer | 158 |
| A házassági termékenység két fő módszerének összehasonlítása | 160 |
| Halandóság. Halálozási viszonyszámok | 160 |
| Nyers halandóság | 161 |
| A tiszta halandósági arányszámok | 164 |
| A csecsemőhalandóság mérésének módszere | 166 |
| A halandósági arányszámok átalakítása standard halandósági arányszámokká | 169 |
| A vándormozgalom arányszámai | 173 |
| A szaporodás mérése viszonyszámokkal | 174 |
| A viszonyszámok a gazdasági és társadalmi életben | 176 |
| A gyakorisági viszonyszámokat sűrűn nevezik "átlagoknak" is | 181 |
| Viszonyszámokból a valóságban is lehet átlagokat alkotni | 181 |
| Rövid összefoglalás | 182 |
| A grafikus ábrázolás | |
| A grafikus ábrázolás kezdetei | 185 |
| A statisztikai számok ábrázolása pontokkal és vonalakkal | 186 |
| Idom- és testdiagramok | 187 |
| A vonalak vastagságával is ábrázolhatunk | 189 |
| A síkidomok területével való ábrázolás | 191 |
| A testek köbtartalmát is ábrázolási eszközeink közé illeszthetjük be | 193 |
| Készítsük el a számok ábrázolására irányuló módszerek mérlegét | 196 |
| Az ábrák színezéséről vagy árnyékolásáról | 196 |
| Sorok ábrázolása. Primitív - képekkel történő - ábrázolás | 197 |
| A soroknak testekkel való ábrázolása | 200 |
| A csoportos hasábdiagramok szemléltető alkalmazása | 203 |
| Pontdiagramok értéke a statisztikai sorok ábrázolásában és a vonaldiagramok | 206 |
| Az idomok szerepe a sorok ábrázolásánál | 209 |
| A négyszögdiagramok | 211 |
| A hisztogramok | 213 |
| Négyszögdiagramokkal nemcsak egy, - több sort is szemléltethetünk | 217 |
| Több sor ábrázolásának eszközei, az "osztott" diagramok | 220 |
| A rendszerint X-tengelynek mondott alapvonal mindkét oldalán is elhelyezhetünk négyszögeket | 223 |
| Összetett hisztogramok | 224 |
| Háromszögek is engedelmes eszközök a kezünkben sorok ábrázolására | 225 |
| A szalagdiagramok | 228 |
| A szalagdiagramokat is oszthatjuk | 229 |
| Kétoldalú szalagdiagramok | 230 |
| A kördiagramok | 234 |
| Poláris, csillagszerű diagramok | 237 |
| Még néhány szó a kördiagramokról | 238 |
| A grafikonokkal való ábrázolás rendszere | 239 |
| A koordinátarendszerben történő ábrázolás alapvető kérdései | 242 |
| A grafikonok szerkesztésének gyakorlati szempontjai | 244 |
| Grafikonokkal egyes vagy összefüggő (többes) sorokat, sőt sorrendszereket is ábrázolhatunk | 246 |
| Gyakorisági polinomok | 247 |
| Idősorok görbéi | 250 |
| A "halmozás" hatása a görbéken | 254 |
| A mediánt és a quartiliseket grafikusan is megállapíthatjuk | 257 |
| Az időmedián és az időquartilisek grafikus megállapítása | 258 |
| A modus grafikus megállapítása | 260 |
| A hisztogram és a poligon összefüggése gyakorisági sor halmozása esetén | 262 |
| Az idősorok ábrázolásának érdekes esete | 265 |
| Az abszolút és viszonyszámok (középértékek stb.) problémája a grafikus ábrázolásban | 267 |
| A tengelyek beosztásán is változtathatunk | 269 |
| A logaritmikus ábrázolás | 270 |
| A logaritmikus módszer alapvetésének összefoglalása | 273 |
| A logaritmikus ábrázolás példái | 275 |
| Több statisztikai sor grafikonokkal való ábrázolása | 278 |
| A szalaggrafikonok | 286 |
| Idősorok és mennyiségi sorok ábrázolása | 288 |
| A poláris grafikonok rendszere | 291 |
| A számozott izogén vonalak rendszere | 293 |
| A "területi" sorok ábrázolása | 296 |
| A statisztikai térkép: nem valódi térkép | 297 |
| A pontdiagramok nagy szerepe a statisztikai térképen | 298 |
| Vonalak szerepe a statisztikai térképen | 301 |
| A síkidomokkal való ábrázolás szerepe statisztikai térképeknél | 305 |
| A statisztikai térképek színekkel és árnyékolással való kidolgozása | 307 |
| Több sor ábrázolása a statisztikai térképeken | 311 |
| Testek vetületével hasznosabban dolgozhatunk térképeken, mint a síkon | 315 |
| A sorok szóródása és ferdülése. A hibaszámítás alaprése | |
| A legfontosabb függvények | |
| A sorok szóródásának mérése általában | 317 |
| A szóródás mérésének négy fő változata | 318 |
| Az "átlagos" és a "négyzetes" eltérések mérésének módja | 320 |
| Az átlagos hibaszámítás egyszerűsített módszere | 323 |
| Az átlagos eltérés egyszerűsített számításának módszerét példán mutatjuk be | 326 |
| A négyzetes eltérés számítása | 329 |
| Az átlagos eltérés és a standard deviáció számításának legegyszerűbb módja gyakorisági sorokban | 331 |
| A szóródásszámítás alkalmazásának területe | 334 |
| A képviseleti módszer elemi értékelése a szóródásszámítás segítségével | 336 |
| A sorok felépítésének még messzebbmenő vizsgálata. A ferdülés, a skewness mérése | 341 |
| A ferdülés méréseinek gyakorlati példája | 344 |
| A statisztikában leggyakrabban előforduló függvények | 348 |
| Az egyenes-függvény | 349 |
| A parabola-függvény | 351 |
| A hiperbola-függvény | 353 |
| Az exponenciális-függvény | 356 |
| A sinus-függvény | 358 |
| A logaritmus-függvény | 360 |
| A valószínűségi függvény | 362 |
| A logisztikus függvény | 363 |
| A gyakorisági sorok | |
| A gyakorisági sorokról általában | 367 |
| Példák az aszimmetrikus sorokra | 375 |
| A gyakorisági sorokon végezhető legfontosabb számítások összefüggő áttekintése | 384 |
| A gyakorisági sorok eloszlásának megmagyarázása az ún. binomiális sor szerint | 388 |
| Különböző "n" számú tárgy, elem, egység, ok, hatás stb. csoportosításának lehetőségei | 390 |
| A csoportok gyakoriságának és a binomiális sor tagjainak összefüggése | 395 |
| Különböző "n" számú elem gyakoriságának száma | 396 |
| A Pascal-féle háromszögben jelentkező gyakoriságok középértékei és szóródásuk | 399 |
| A gyakoriságok binomiális megoszlásának további kifejtése | 402 |
| Ellentétesen működő, de egyenlő erejű "g" hatások | 405 |
| Az abszolút és a relatív gyakoriságok normális eloszlása | 408 |
| A Gauss-féle hibatörvény függvényének levezetése | 410 |
| Néhány szó a valószínűségről | 415 |
| A sorok stabilitása (összetartása) - a valószínű elrendeződéshez való viszonyuk | 420 |
| A kis számok törvénye | 427 |
| Az idősorok külön vizsgálati módszerei | |
| Az idősorok változásai | 429 |
| Példák az idősorok megértésére | 431 |
| Megmérjük az idősorok idényszerű változásait. Három eljárásról lesz szó | 434 |
| A havi értékek évi átlagain nyugvó mérési módszer | 435 |
| Kimutathatjuk az idényszerű eltéréseket | 439 |
| Az idényindexek számítási módszere | 441 |
| A mozgó átlagolás | 443 |
| A mozgó átlagolás módszerének gyakorlati alkalmazása | 446 |
| Az idényszerű változások mérése láncolatos indexszámítással | 448 |
| A kijegecesedett (tartós) irányzat megállapítása | 458 |
| A trend számítása mozgó átlagolással | 460 |
| A gyakorlati szemléltetés | 466 |
| A trendszámítás pontosabb útja: az analitikus trend | 468 |
| Analitikus trendszámítás az Y=a+bt (az egyenes) függvénnyel | 471 |
| Az analitikus trendszámítás második változata (parabolafüggvény) | 476 |
| Trendmeghatározás az exponenciális függvénnyel | 483 |
| Az idősorok hullámszerű eltérései | 488 |
| Indexszámok | |
| Bevezetés | 493 |
| Az indexszámításnál legkülönbözőbb eredetű sorokat egybeolvaszthatunk | 495 |
| Az indexszámítás gondolata (elvileg) szoros összekötésben áll a képviseleti módszerrel (a tudatos kiválasztással) | 496 |
| Még néhány szó az árindexek anyagáról | 497 |
| Az indexszámok általánosítása | 500 |
| Az indexszámítás gyenge pontjai | 501 |
| Összefoglaló és részindexek | 502 |
| Az időalap (a bázis) megválasztása | 502 |
| Mérlegelt és mérlegeletlen indexszámítás | 507 |
| Az indexszámításban a középértékszámítás különböző módjait használhatjuk | 510 |
| Az indexszámítás módszereinek általános bevezetése | 510 |
| Az összetett (komplex) jelenségek fejlődésének mérése | 513 |
| Az "aggregatív" indexszámok | 516 |
| Gyakorlati példa a külkereskedelmi statisztikából | 520 |
| A legegyszerűbb "nyers" indexszámok | 522 |
| Különleges módszerek az ár- (és egyéb) indexek számítására | 524 |
| A Laspeyres- és a Paasche-féle formulák alkalmazása | 528 |
| Az I. Fischer-féle formula | 531 |
| A Marschall-Edgeworth-féle formula | 533 |
| Mérőszámok középértékeiből alakított indexszámok | 536 |
| A módszer gyakorlati példája | 538 |
| A láncolatos indexszámítás | 541 |
| A Laspeyres-formula szerepe | 542 |
| Periodikus bázisra épített indexsor | 547 |
| Az indexszámítás néhány esete | 549 |
| A statisztikai sorok összefüggései (kapcsolatainak) mérésére irányuló módszerek | |
| A mennyiségi és minőségi sorok adatainak felhasználása | 555 |
| A sorok közti összefüggés mérése. A korrelációszámítás általában | 558 |
| A sorok összehasonlításának három módja | 560 |
| A korrelációs tábla fogalma | 562 |
| A korrelációszámítás néhány eredménye | 564 |
| A korrelációszámítás menetének elméleti levezetése | 565 |
| Korrelációszámítás lineáris összefüggés esetén | 569 |
| Az élveszületések és a csecsemőhalandóság korrelációja. Területi sorok összefüggése | 576 |
| Példa az évi idősorok korrelációjának kiszámítása | 579 |
| Gyakorisági sorok korrelációszámítása | 582 |
| Gyakorisági sorok korrelációszámítása lineáris összefüggés esetén | 583 |
| A gyakoriság sorok korrelációszámításának egyszerűsítése | 586 |
| A számítás menetének példával való szemléltetése | 590 |
| I. kiegészítése: A nem-lineráis összefüggések alapvetés | 591 |
| II. kiegészítése: Több sor közti összefüggés elemeinek kifejtése | 593 |
Folytatás Microsoft-tal