| Előszó a magyar kiadáshoz | 9 |
| Előszó | 11 |
| Bevezetés | 13 |
| A valószínűségelmélet és a matematikai statisztika elemei | |
| A valószínűség értelmezése | 20 |
| A valószínűségelmélet néhány alaptétele | 21 |
| Példák | 23 |
| Valószínűségi változók és eloszlásuk jellemzői | 25 |
| Középértékek, momentumok és szórások | 27 |
| Normális eloszlás | 29 |
| Több valószínűségi változó együttes eloszlása | 31 |
| Több valószínűségi változó együttes eloszlásának számszerű jellemzői | 33 |
| Valószínűségi változók függvényei | 35 |
| Példa. A Rayleigh-eloszlás levezetése | 37 |
| Normális eloszlású változók lineáris transzformációja | 38 |
| Valószínűségi változók extremumainak eloszlása | 41 |
| Pearson-eloszlás | 44 |
| A matematikai statisztika tárgya. Empirikus eloszlások és azok legfontosabb jellemzői | 46 |
| Az empírikus és elméleti eloszlások közelségének becslése | 48 |
| Számítási előírások megalapozásának statisztikai módszerei | |
| Bevezető megjegyzések | 51 |
| Általános helyzetkép | 54 |
| A statisztikai megfogalmazás egyéb változatai | 55 |
| Az anyagok szilárdságának empirikus eloszlásai | 58 |
| A terhelés empirikus eloszlásai | 59 |
| A törésmentesség garanciája N. Sz. Sztreleckij szerint | 63 |
| A törés valószínűsége A. R. Rzsanyicin szerint | 64 |
| Rúdszerkezetek törésének valószínűsége | 67 |
| A szerkezetek mechanikája és a megbízhatóságelmélet | 67 |
| Az előírt megbízhatóság meghatározása | 71 |
| A statisztikai módszerek és az építmények előírás szerinti számítása | 74 |
| A törés statisztikai elméletei | |
| Előzetes megjegyzések | 77 |
| A ridegtörés statisztikai elmélete | 79 |
| A léptéktényező ridegtörés esetén | 82 |
| A szilárdság változékonysága rideg törésnél | 84 |
| A ridegtörési elmélet alkalmazása az építőanyagok szilárdságának vizsgálatára | 92 |
| A ridegtörési elmélet általánosítása, a hibák egyenlőtlen eloszlásának figyelembevétele | 96 |
| A fáradttörés statisztikai elméletei, a fáradttörés mint Markov-típusú sztochasztikus folyamat | 102 |
| A kifáradási határ statisztikai elmélete | 104 |
| A kifáradási görbe statisztikai elmélete | 106 |
| A statisztikai módszerek alkalmazása stabilitási feladatokhoz | |
| A szerkezetek mechanikájában értelmezett stabilitás-fogalmak analízise | 112 |
| A véletlen zavarások figyelembevételéről | 115 |
| Néhány általános meggondolás | 119 |
| Példa. Véletlen kezdeti görbületű rúd hosszirányú hajlítása | 122 |
| Kritikus terhelések valószínűségeloszlásai | 124 |
| A veszélyes állapot valószínűségének meghatározása | 127 |
| A statisztikai módszerek alkalmazása rugalmas héja nem lineáris stabilitási feladataihoz | 129 |
| Lapos, hengeres héj | 131 |
| A statisztikai módszer héjakra vonatkozó további felhasználása | 138 |
| Befejezés, néhány dinamikai feladat | 140 |
| Szerkezetek rezgése véletlen erők hatására | |
| Előzetes megjegyzések | 144 |
| Sztochasztikus folyamatok és jellemzőik | 145 |
| Stacionárius sztochasztikus folyamatok | 148 |
| A statisztikai dinamika módszereire vonatkozó általános megjegyzések | 149 |
| A stacionárius sztochasztikus folyamatok leírásának spektrális módszere | 150 |
| Véletlen hatások a legegyszerűbb lineáris rendszerre | 153 |
| Rugalmas rendszer lengése sztochasztikus hatások esetén | 156 |
| Feltételek, amelyek mellett az általánosított koordináták kölcsönös korrelációjától el lehet tekinteni | 161 |
| Térben-időben sztochasztikus terhelés-folyamat | 163 |
| Integrál-becslési módszer széles spektrumú terhelések esetére | 166 |
| Az Integrál-módszer néhány alkalmazás | 173 |
| Megoszló rendszerekk vizsgálatának korrelációs módszerei | 183 |
| Fokker-Planek-Kolmogorov egyenlete véletlen erőhatásoknak kitett rugalmas rendszer esetében | 184 |
| Néhány valószínűségeloszlásról | 187 |
| A bevezetett korlátozások mechanikai értelme | 190 |
| Néhány, a spektrális módszer segítségével megoldható statisztikai feladat | 194 |
| A károsodások felhalmozódása és a megbízhatóság becslése véletlen terhelések esetén | |
| A probléma általános jellemzése | 202 |
| Adott szint túllépésének közepes száma sztochasztikus folyamatokban | 205 |
| A véletlen túlterhelések eloszlásának elméleti törvényei | 207 |
| Az építményre ható véletlen terhelések kombinációjára vonatkozó feladat | 209 |
| A véletlen túlterhelések eloszlástörvényének alkalmazása csővezetékek szilárdságának és merevségének becslésére | 215 |
| Maradó alakváltozások felhalmozódása véletlen túlterhelések során | 217 |
| A kifáradási károsodások felhalmozódása, a károsodások összegezésének elmélete és annak elemzése | 222 |
| A károsodások összegezési elméletének alkalmazása a szerkezetek élettartamának becslésére | 226 |
| A károsodások összegezési elméletének általánosítása | 233 |
| A fáradttörés két szakaszának elmélete | 237 |
| A fáradttörés két szakasza elméletének alkalmazás, összevetés a károsodások összegezési elméletével | 240 |
| Az élettartam becslése kvázistacionárius, sztohasztikus feszültségfolyamatok esetén | 243 |
| Kifáradási károsodások felhalmozódása széles sávú sztohasztikus folyamatot képző feszültségek esetén | 247 |
| Az élettartam alsó becslései széle sávú sztohasztikus folyamat esetén | 252 |
| A mechanikai tulajdonságok változékonyságának hatása az összesített élettartamra | 257 |
| A földrengésállóság elméletének statisztikai módszerei | |
| Általános megjegyzések | 259 |
| A szeizmikus hatás instacionárius sztohasztikus folyamatként való előállítása | 260 |
| Példa | 266 |
| A sok komponensű szeizmikus hatás esete | 271 |
| A tönkremenetel és a várható élettartam valószínűségének becslése | 274 |
| A földrengés paramétereinek eloszlásfüggvényeiről | 279 |
| Az elmélet néhány gyakorlati vonatkozása | 280 |
| Irodalomjegyzék | 282 |
Folytatás Microsoft-tal