Státusz és réteg

Előszó

Sorozatunk első két kötetében a kutatás elmélet-metodológiai előfeltevéseivel, módszereivel, a mintavétel és a változóstruktúra jellemzésével foglalkoztunk. Ezúttal a státuszok társadalmi eloszlásának és a társadalmi rétegződésnek a leírásával foglalkozunk. Nem ismétlem el a társadalmi státusz és a rétegződés fogalmáról korábban leírtakat (Kolosi 1982), de világosan meg kell fogalmazzuk az e kötetben szereplő elemzések kérdésfeltevésének lényegét, az elemzések helyét a struktúra és rétegződés vizsgálatában.
Egy adott társadalom szerkezetéhez két oldalról közelíthetünk. Rákérdezhetünk arra, hogy milyen különbségek, egyenlőtlenségek vannak egy adott társadalomban, és az egyenlőtlenségek rendszerében elfoglalt hely alapján miként csoportosítható egy adott társadalom népessége. Megfogalmazhatjuk azonban úgy is alapkérdésünket, hogy miként működik egy adott társadalom, és hogy a társadalmi viszonyok újratermelésében elfoglalt hely alapján miként csoportosul egy adott társadalom népessége. A szociológiai gondolkodás történetében ez a kétfajta megközelítés tragikusan kettészakadt, egymástól eltérő elméleti-ideológiai bázist épített ki a maga számára (gondoljunk a funkcionalizmus és a konfliktuselmélet vitájára), különböző módszertani eszköztárt használ fel (az előbbi egy tisztán empirikus logikát, az utóbbi pedig empirikus illusztrációkat alkalmazó elméleti metodológiát. Vissza