A szociológiai kutatás módszertana

Általános problémák

Szerző

Fordító

'Stefan Nowak: A szociológiai kutatás módszertana ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	441 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:	963-221-089-1
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A társadalomtudományok módszertani alapjai iránt megnövekedett érdeklődés homlokterében az a kérdés áll, hogy miként egyesíthetők a társadalomtudományokban az általános módszertani gondolatok a megfelelő tudományok módszereivel és vizsgálati eljárásaival.
Stefan Nowak könyve, a szociológiai kutatás módszertanának általános vonásait ismertetve, megkísérli ezt az egységbe foglalást. A mű először azt tárgyalja, hogy miképpen fogalmazható meg a társadalomkutatás számára a probléma és a társadalmi jelenségek természete, majd a továbbiakban szemügyre veszi a társadalmi jelenségeket, az elemzésük során használt fogalmakat és azokat a tételeket, amelyekben ezek a fogalmak jelentkeznek. Ezt követően foglalkozik az állítások megalapozásával kapcsolatos problémákkal az empirikus társadalomkutatásban, valamint azokkal a nehézségekkel, amelyek a jelenségek magyarázatával és a különböző elméletalkotási módokkal függenek össze. A mű végül az események előrejelzésének és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának különböző kérdéseit tárgyalja.
A könyv a társadalomtudományok korszerű módszertanának eredményeit olyan mértékben adja közre, amilyen mértékben a szocialista társadalomban tevékenykedő szociológusnak arra szüksége van. A szerző egyrészt kiemeli a szociológia és a többi tudomány közös vonásait, másrészt elkülöníti a szociológiára jellemző sajátos módszertani vonásokat, hangsúlyozva, hogy a szociológia egyrészt felhasználja a többi tudomány már kipróbált módszereit, másrészt viszont a szociológia sajátos helyzetekben és problémák megoldásakor nem támaszkodhat a többi tudományra.
A kötet elemzései a társadalomtudományok általános módszertanának meglehetősen elvont kategóriáiban fogalmazódtak meg. A szerző azonban igyekszik azt is bemutatni, hogy ezekből az elemzésekből a gyakorlati szociológus milyen következtetéseket vonhat le.
Stefan Nowak könyve - amely eredetileg a lengyel szociológusképzés számára készült - magas színvonalon, és ma már számos idegen nyelvre lefordítva, járul hozzá a szociológiai kutatás tudományos módszertanának továbbfejlesztéséhez és nem utolsósorban a szociológus képzéséhez és továbbképzéséhez. Vissza

Tartalom

Bevezetés
A kutatási probléma megfogalmazása és a helyes módszerek kiválasztása
A szociológia tárgyával és hatáskörével összefüggő problémák	15
A szociológia kutatási problémáinak társadalmi és tudományos forrásai	19
A vizsgálat tárgya és a kutatási probléma	24
Kérdésfajták, probléma és hipotézis	25
A vizsgált jelenségek mint önmagukban érdekes tárgyak és mint a jelenségek valamely átfogóbb osztályának mintái	28
"Történeti" irányú kutatásmódok	32
A kutatási probléma közelebbi meghatározása és a kutatandó terep felderítése	34
A kutatási módszerek megválasztása és a kutatási probléma végső operacionalizálása	37
A kutatás feltevései	42
Társadalmi jelenségek és folyamatok
Az emberek és az emberközösségek szemléletének két módja	51
A társadalmi jelenségek megértése és az emberrel foglalkozó tudományok sajátos természete módszertani szempontból	55
Az emberen kívüli világ tárgyai, ahogy a szociológus látja	59
Az egyéneket jellemző változók a társadalomkutatásban	61
Az emberközösségek mint a szociológusok érdeklődésének tárgyai; a "csoport" kifejezés szemantikai változatai	66
Az emberközösségek és az őket alkotó egyének jellegezetes vonásai	69
A közösségek strukturális vonásai és az emberi viselkedés normatív szabályozói	80
A kulturális jelenségek szemléletének két módja	85
Az emberközösségek keresztmetszeti jellegzetességei és a közösségekben előforduló dinamikus események és folyamatok	91
Fogalmak és jelzőszámok
A szociológia nyelvének kifejezései és fogalmai	95
Egyedi és általános, egyetemes és történeti kifejezések	98
A fogalmak meghatározása	100
Részleges és valószínűségi meghatározások	105
Szindromatikus fogalmak és a jelenségek elméleti modelljei	108
Minőségi és mennyiségi változók	112
Osztályozások és tipológiák	116
Megfigyelhető tulajdonságok, diszpozicionális vonások és következtetéssel nyert "latens változók" a szociológiai fogalmak tartalmában	123
A jelzőszámok típusai a társadalomkutatásban	127
Magatartás, verbális kommunikáció és anyagi tárgyak mint a szociológiai változók indikátorai	135
A szociológiai fogalmak használhatóságának nem formális ismérvei	143
Érzelmi telítettségű kifejezések a szociológia fogalomkészletében	146
A tételek fajtái
A tételek általánosságának foka	150
A népesség számszerű jellemzése; a jelenségek viszonylagos gyakorisága és a változók közötti statisztikai viszonyok	154
Valószínűségi tételek	162
Tér- és időbeli viszonyok, valamint egyéb strukturális viszonyok a csoport elemei között	164
Oksági kijelentések és az események együttes előfordulása vagy egymásutánjára vonatkozó kijelentések	166
A dichotóm változók közötti oksági viszonyok típusai	171
A mennyiségi és a minőségi változók közötti viszonyok	176
Funkcionális viszonyok két mennyiségi változó között	179
Mennyiségi változók többváltozós kapcsolatai	188
Változótípusok és a közöttük levő kapcsolatokra vonatkozó tételek természete	195
A társadalmi folyamatok dinamikájára vonatkozó tételek típusai	197
Talányos vagy bizonytalan kijelentések a társadalomtudományokban	205
Tautologikus kijelentések	208
Empirikus kijelentések és értékítéletek a társadalmi valóságról	218
Az állítások megalapozása; a hipotézisek empirikus igazolása
Az észlelési ítéletek szerepe az empirikus tudományok tételeinek megalapozásában	221
Egyedi kijelentések és az általános tételek induktív igazolása	227
A kiküszöbölő indukció szabályai	233
A független változók kísérleti kezelése és az oksági hipotézisek igazolása	238
A feltételes kapcsolatok statisztikai vagy történeti következményei	242
Nehézségek az általános társadalmi törvények igazolásában; a tér- és időkoordináták helyettesítő funkciói	249
A szociológiai törvények genetikai meghatározása	252
Kísérleti vizsgálatok és az oksági hipotézisek igazolásának nem kísérleti módszerei	256
Általános végkövetkezttésekből és a minta reprezentativitása	266
A statisztikai következtetés alapelvei	272
A korábbi tudás hatása a kutatási eredmények értelmezésére	281
Az események magyarázata
A magyarázat általános sémája	286
Események és eseménysorok magyarázata statisztikai tételek segítségével	291
Nem teljes magyarázatok	294
Hipotetikus magyarázatok	297
Egymásnak ellentmondó és egymást kiegészítő magyarázatok	299
Az emberi viselkedés indítékokkal való magyarázata	303
"Mátrix"-törvények az emberi viselkedés magyarázatában	307
Genetikai magyarázatok	309
Teleológiai magyarázatok	314
Az elméletalkotás
Az "elmélet" kifejezés különböző jelentései	321
Az elméleti tételek és a tipológiai rendszerezések gyűjteményei	325
Ugyanazon okozat összes okának faktoriális rendszerezése	327
Hipotetikus "latens változók" az oksági láncolatok rendszerezésében	334
A funkcionális megközelítés	340
Axiomatizált elméletek	354
Egyszerű reduktív rendszerezés	360
Társadalmi "egészekre" vonatkozó törvények visszavezetése az alkotóelemeikre vonatkozó törvényekre	368
Társadalmi jelenségek és folyamatok elméleti modelljei	388
Az események előrejelzése és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása
Egyszerű és összetett előrejelzései sémák	395
Valószínűségi és feltételes előrejelzések	397
A közösség strukturájára és kultúrájára vonatkozó ismeretek szerepe a viselkedés előrejelzésének folyamatában	400
A viselkedés előrejelzése a jövőre vonatkozó szándékok, tervek és attitűdök alapján	402
Önbeteljesítő előrejelzések	405
A fejlődésvonalak extrapolációja	408
Hosszú távú előrejelzések	410
A szociológiai kutatás szerepe a társadalmi problémák felismerésében és megállapításában	417
Elméleti és diagnosztikai tudás a társadalomirányításban	423
A gyakorlati cselekvés hatásainak empirikus értékelése	427
Néhány probléma a szociológiai kutatások gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban	428
Az alkalmazott kutatás és a társadalmi valóság egyes területeinek szociológiája	432
A szociológia társadalmi funkciói és a tudás felelőssége	436