1.034.828

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Erdély története I-II.

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Román Népköztársaság Akadémiájának Kiadója
Kiadás helye: Bukarest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 914 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal, kihajtható térkép mellékletekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Friedrich Engels 1890 augusztusában, Konrád Schmidt közgazdász és neokantiánus filozófus kérdésére válaszolva, ezeket írta: „A mi történetfelfogásunk azonban mindenekelőtt útmutató a tanulmányhoz,... Tovább

Előszó

Friedrich Engels 1890 augusztusában, Konrád Schmidt közgazdász és neokantiánus filozófus kérdésére válaszolva, ezeket írta: „A mi történetfelfogásunk azonban mindenekelőtt útmutató a tanulmányhoz, nem pedig a konstruálás emeltyűje, mint a hegelizmus. Az egész történelmet újra kell tanulmányoznunk, a különböző társadalmi alakulatok létfeltételeit részleteiben kell megvizsgálnunk, mielőtt a nekik megfelelő politikai, magánjogi, esztétikai, vallási stb., szemléleti módokat megkísérelnők belőlük levezetni. E téren eddig még csak kevés történt".
E gondolatok vezérelték a Román Népköztársaság történészeit, az "Erdély története" című munka szerzőit, a Románia történelme szerves részét képező Erdély új, valóban tudományos jellegű történelmének kidolgozásában.
Vissza

Tartalom

I. kötet:
Előszó (Miron Constantinescu) V
I. Fejezet - ERDÉLY A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG EGYSÉGES TERÜLETÉNEK
KERETÉBEN (T. Morariu) 1
A terület 2; A népesség 8; Népesedési változások Erdélyben a népi hatalom
éveiben 9'; Erdély gazdasága a Román Népköztársaság gazdasági együttesében 10 ; Jegyzetek 14.
II.. Fejezet - AZ ÖSKORSZAK (ŐSKÖZÖSSÉG) (C. Daicoviciu) 16
A régebbi kőkor 16; A középső- és az újabb kőkor 16; A bronzkorszak 17;
A korai thrákok 17; A geta-dákok 19; A vaskor 20; A geta-dák nép és
nyelve 23; A geta-dák törzsszövetségek 25.
Hl. Fejezet - ÖKOR (RABSZOLGARENDSZER) (C. Daicoviciu) 26
A rabszolgatartó dák állam 26; A dák állam felemelkedése és bukása 26;
A dák állam gazdasági élete 32; A dák állam kultúrája 36; 2. A rabszolgatartó római Dacia 44; Közigazgatási és katonai szervezet 44; Dacia gazdasági
élete 48; Társadalmi és kulturális élet 52; Dacia tartomány sorsa 53; A dák
népesség fennmaradása 55; Dacia elrómaiasítása 57; Jegyzetek 58.
IV. Fejezet - A HOBÉRI RENDSZERRE VALÖ ÁTTÉRÉS KORA (C. Daicomdu) 59
A Duna vonala 59; Dacia élete ebben az időszakban 60; Az új népességek 62; A kárpok és a gótok 63 ; A húnok 65; A gepidák 65; Az avarok 67;
A szlávok 69; A bolgár uralom 70; Jegyzetek 72.
V. Fejezet - A ROMÁN NYELV ÉS NÉP KIALAKULÁSA (C. Daicoviciu) 73
A folytonosság mellett szóló érvek 75; Mit mond 1 „vlah" szó ? 77; Régészeti
érvek 80; Helyneves érvek 82; Nyelvészeti érvek 84; Mikor és hol alakult ki
a román nyelv és a román nép 85; Jegyzetek 88.
VI. Fejezet - A KORAI HŰBÉRISÉG KORSZAKA (St. Pascu) 89
1. A hűbéri rendszer jellegzetességei és korszakolása Románia területén 89;
2. A hűbériség kikristályosodása Erdélyben a X. században és a XI. század
kezdetén 92 ; Társadalmi-gazdasági helyzet 92; Politikai szervezetek Er-
délyben a X. században és a XI. század elején 98; A magyar törzsek behatolása Erdélybe és az őslakosság eredeti életmódjának folytatása 101 ; 3. A hűbéri magyar királyság meghódítja Erdélyt 105; Erdély magyar hűbéri állam általi meghódításának jellege 105; Egyes helybeli hűbérurak együttműködése, a székelyek, a szászok meg a német lovagrend letelepítése Erdélybe 108; A hűbéri 'nagybirtokok kialakulása ; a faluközösségek fennmaradása Erdély egyes vidékem 111; A tatárjárás és következményei; a hűbéri
szétforgácsolód ás folyamata 116; A parasztság küzdelme a kizsákmányolással 118; Erdély politikai helyzete. Egyes ősi, helyi jellegű intézmények fennmaradása; a vármegyék megszervezése 119; Az erdélyi vajdaság megszervezése és az önrendelkezés kivívására irányuló törekvése 121 ; A korai hűbériség kultúrája 123; Jegyzetek 124.
VII. Fejezet - A FEJLETT HŰBÉRISÉG KORSZAKA (St. Pascu) 127
1. A XIV. századtól a XVI. század elejéig 127; Gazdasági fejlődés 127; Társadalmi helyzet 137; A hűbéri rendszerrel szembeni közös küzdelem 143;
Népesedési helyzet 160; Erdély politikai-közigazgatási helyzete és szervezete 162; A kulturális fejlődés 166; 2. A XVI. század közepétől a XVII. század
végéig 172; Az erdélyi fejedelemség kialakulása és megszervezése 172;
Erdély gazdasági helyzete 178; Erdély társadalmi helyzete 187; Az erdélyi
néptömegek hűbérellenes küzdelme 190; Erdély népessége 196; Erdély politikai
helyzete 199 ; A műveltség fejlődése a XVI. század második felében meg a
XVII. században 211 ; 3. A XVIII. század első fele. Az erdélyi fejedelemség
a Habsburgok uralma alatt 221 ; A románok egy részének egyesülése a katolikus egyházzal 224; A II. Rákóczi Ferenc Habsburg-ellenes felszabadító háborúja 226; Gazdasági és társadalmi helyzet 230; Hűbériség- és Habsburgellenes harcok 235; Népesedési helyzet 241 ; A Habsburg-rendszer uralma Erdélyben 242; Jegyzetek 247.
VIII. Fejezet - A HŰBÉRISÉG BOMLÁSÁNAK KORSZAKA ÉS A TŐKÉS RENDSZER KEZDETEI (St. Pascu, Imreh I., Al. Neamtu) 254
1. A társadalom fejlődése a XVIII. század második felében 254; A társadalmi-gazdasági helyzet 254 ; 2. Az 1784. évi Horea Closca és Crisan vezette nagy népi felkelés és annak következményei 263; Erdély népessége 275; Politikai helyzet 276; A műveltség fejlődése a XVIII. században és a XIX. század elején (St. Pascu) 283 ; 3. A tőkés elemek kifejlődése a XIX. század első felében 296; A mezőgazdaság meg a parasztság helyzete 297; A manufaktúrák fejlődése 301 ; A bánya-ipar fejlődése és a bányászmunkásak helyzete 305 ; A belés külkereskedelem (Imreh I., Al. Neamtu) 311 ; Jegyzetek 314.
IX. Fejezet - AZ 1848-as FORRADALOM KÜSZÖBÉIN (V. Cherestesiu) 317
A társadalmi ellentmondások kiéleződése 318; A politikai ellentétek kiéleződése A hűbéri-rendszer ellenes erők és mozgalmak megerősödése 323; Új,
hatalmas hűbérellenes erő: a népek nemzeti ébredése 332; A nemzeti ellentétek kiéleződése 338; A közeledés és összefogás (hangjai 344 ; Jegyzetek 347.
Képek jegyzéke 349
Térképek jegyzéke 350
A térképekben előforduló helységnevek 351

II. kötet:
Előszó (Miron Constantinescu) X-XV
I. Fejezet - Az 1848-as FORRADALOM (V. Cherestesiu) 1
A forradalom kirobbanása Nyugat- és Közép-Európában 2; Az erdélyi forradalom kezdetei 7; Az első gyűlések, tüntetések, felhívások. A román értelmiség szerepe a forradalomban. A magyar uralkodó osztály célkitűzése 7; Parasztmozgalmak. Hatósági megtorlások 18; Az erdélyi forradalom polgári demokratikus jellege. Társadalmi és nemzeti programok kidolgozására irányuló törekvések 23; A május 15-17-i (3-5) balázsfalvi gyűlés és jelentősége. A lugosi gyűlés 35; Május 14. vasárnap. Barnutiu beszéde a székesegyházban 38; Május 3/15. A Szabadságmezőn tartott gyűlés 41; A szabadságmezei gyűlés második napja: május 4/16. 47; A gyűlés harmadik napja: MÁJUS 5/17 - 50; A balázsfalvi gyűlés jelentősége 50; A lugosi és a temesvári gyűlés 59; Az erdélyi nagyfejedelemség bekebelezése Magyarországba és ennek következményei. A Kárpátok két oldalán élő román forradalmárok szolidaritása 60; Az "unió" megszavazása a népesség többségének hozzájárulása nélkül. A jobbágyság megszüntetésére vonatkozó törvény Erdélyben 60; A társadalmi és nemzeti ellentétek kiéleződése az unió megszavazása után 64; A második lugosi gyűlés. A román képviselők harca a pesti képviselőházban 68; Az erdélyi és havasföldi román forradalmárok együttműködése. Kísérlet szoros szövetség létrehozására a havasföldi és magyarországi forradalom között 74; Az erdélyi forradalom fejlődése 1848 végéig 81; Európa és a Habsburg tanúsított ellenállása 83; A harmadik balázsfalvi gyűlés. Kísérletek a testvérharc feltartóztatására. A harcok kezdete 85; Az agyagfalvi székely gyűlés. A háromszéki nép harca. Gábor Áron szerepe. A szászok és a svábok álláspontja 92: A Román Komité a román nép általános felkelése következtében megkezdi Erdély egyes részeinek közigazgatási szervezetét 94; A bánsági, Körös vidéki és máramarosi románok 97; A harcok folyatása 1848 végétől a cári csapatok beavatkozásáig. "Román Ország" az Érchegységben 100; Ferenc József trónra lépése. Bem hadserege hadműveleteinek kezdetei. A nagyszebeni gyűlés 100; Bem hadjáratainak sikerei. Az erdélyi Román Nemzeti Komité befejezi működését. Bem politikája a románokkal és szászokkal szemben 105; Az Érchegység vidékének mint román országnak a védelme 108; A népek forradalmi arcvonalának megteremtését célzó törekvések, Balcescu szerepe. Iancu álláspontja 110; A forradalom elfojtása és ennek belső okai. Az 1848-as erdélyi forradalom jelentősége 126; Jegyzetek 129.
II. Fejezet - AZ ÖNKÉNYURALOM ÉS A "LIBERALIZMUS" RENDSZERE
(1849-1867). Cornelia C. Bodea és B. Surdu) 138
Az 1848-49-es forradalom társadalmi-gazdasági következményei 141; A parasztság helyzete 141; Kísérletek a mezőgazdasági viszonyok rendezésére. Az 1853-as és 1854-es császári nyílt paranszok 147; A parasztság társadalmi és nemzeti elnyomása 1854 után 151; (C. Bodea), Az ipar 1849 és 1867 között 155; Közlekedés. Kereskedelem 160; A hitel 163; A proletariátus és a burzsoázia 1849-1867 között 164; (B. Surdu) A politikai élet az önkényuralom idején 171; Nemzeti és Habsburgellenes mozgalmak. Nemzeti egységtörekvések 175; A "liberalizmus" rendszere (1860-1867) 189; (C. Bodea), -
Jegyzetek 198.
III. Fejezet - ERDÉLY 1867-1900 KÖZÖTT (C. Muresan) 203
A gazdasági fejlődés 205 ; A bányászat és a kohászat 207 ; A könnyűipar 211 ; A hitel 215; A kereskedelem és a közlekedés 216; A mezőgazdaság és állattenyésztés 221; A társadalmi élet 225; A társadalmi osztályok 225; A parasztság helyzete 226; A proletariátus helyzete 233; A burzsoázia és földbirtokosság 235; A munkás- és paraszt mozgalmak 237; A munkásmozgalom első 1867-1872 közötti szakasza 237; A munkásmozgalom az 1872-1880-as politikai reakció időszakában 242; A munkásság szervezeti és harci formái 1880-1890 között 245; Az első kísérletek a munkások egyes politikai pártjainak megalakítására 249; A Szociáldemokrata Párt megalakítása és az erdélyi munkásság tevékenysége a pártban 252; A parasztmozgalmak 257; A politikai élet és a nemzeti elnyomás ellen vívott harc 263 ; A román burzsoázia politikai harca a kiegyezést követő első években 264 : A nemzeti és a közoktatási törvény 266; A választási- és sajtótörvény, A kiegyezést követő első évtized kormánypolitikája 268; Az erdély román burzsoázia politikai pártjainak megalapítása 271 ; A függetlenségi háború visszhangja Erdélyben 278; A német burzsoázia álláspontja 281 ; Erdély politikai fejlődésének körülményei a XIX. század utolsó két évtizedében. A dualizmus válságának kezdetei 284; A nemzeti elnyomás ellen vívott harc fokozódása a XIX. század
végén 286; A Román Nemzeti Párt megalakítása 288.; A Tribuna és az Ifjak
csoportjának megjelenése 291 ; A. Memorandum 295; Jegyzetek 304.
IV. Fejezet - ERDÉLY A XX. SZAZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN. ERDÉLY
EGYÉSÜLÉSE ROMANIÁVAL (C. ,Nutu, Egyed Ákos és Miron Constantinescu) 313
A gazdasági helyzet 316 ; A kapitalista ipar fejlődése 316; A mezőgazdaság 324; A hitelélet 326: A társadalmi és politikai helyzet 328; A társadalmi ellentétek kiéleződése 328 ; A politikai élet 339; A nemzeti elnyomás fokozódása 340; A román burzsoázia és a Román Nemzeti Párt politikája 342; A néptömegek közös harca a politikai jogok kivívásáért, életfeltételei megjavításáért és a háborús készülődések ellen 347; A munkásmozgalom 347; A parasztmozgalmak 362; A proletariátus vezette dolgozó tömegek harca a háborús készülődések ellen 367; Erdély az első világháború idején 374 ; Az Októberi Szocialista Forradalom hatása Erdélyben 388; A Nagy Októberi
Szocialista Forradalom visszhangja Erdélyben és Romániában 393; Az erdélyi események 1918 októberéig 399; Az erdélyi burzsoá-demokratikus forraradalmi mozgalom. Erdély Egyesülése Romániával 413; A forradalmi válság elmélyülése. Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása 413; Az erdélyi burzsoá-demokratikus forradalmi mozgalom kitörése és lezajlása 420; A gyulafehérvári gyűlés. Erdély egyesülése Romániával 431 ; Jegyzetek 454.
V. Fejezet - A MŰVELŐDÉS FEJLŐDÉSE (1848 -1918) (V. Curticápeanu) 461
A társadalompolitikai eszmék 462; A tanügyi fejlődése. Könyvtárak. Tudományos és művelődés! egyesületek 472; A természettudományok 487; A történetírás 495; A filológia és nyelvtudomány 504; Az irodalom 503; A festészet ól7; A színház és a zene 320; A sajtó 524; Jegyzetek 547.
A képmellékletek jegyzéke 549
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv