Fülszöveg
1959-ben a hódmezővásárhelyi zeneiskola új igazgatót kapott Steiner Béla személyében. Zongoratanárnőm Berei Erzsike néni bevitt a számomra akkor még ismeretlen igazgató úrhoz és megmutatta neki első gyermeteg zeneszerzői próbálkozásaimat. Ő ezt azzal viszonozta, hogy elkezdett az összhangzattan és a komponálás alapfogalmaira tanítani. Emlékszem egy szolfézscsoportra - ahová nálam idősebb gyerekek jártak -, amely Béla bácsi vezetésével hatolt be a zeneelmélet és a zeneirodalom rejtélyeibe. A zeneiskolának volt zenekara is és Béla bácsi művet írt a zenekarnak. Ez nekem nagyon imponált és lelkesen hallgattam a próbákat. Így éltem akkoriban átlelkesülve a zene szeretetétől, és egyre inkább belemerülve ennek a csodálatos területnek a vonzásába. Életre szóló élményeim színhelyétől búcsúztam 1963-ban, amikor felvettek a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanszakára.
Steiner Béla műveinek gyökerét a magyar népzenében, Kodály kortársművészetében, az 1940-es, 50-es évek magyar...
Tovább
Fülszöveg
1959-ben a hódmezővásárhelyi zeneiskola új igazgatót kapott Steiner Béla személyében. Zongoratanárnőm Berei Erzsike néni bevitt a számomra akkor még ismeretlen igazgató úrhoz és megmutatta neki első gyermeteg zeneszerzői próbálkozásaimat. Ő ezt azzal viszonozta, hogy elkezdett az összhangzattan és a komponálás alapfogalmaira tanítani. Emlékszem egy szolfézscsoportra - ahová nálam idősebb gyerekek jártak -, amely Béla bácsi vezetésével hatolt be a zeneelmélet és a zeneirodalom rejtélyeibe. A zeneiskolának volt zenekara is és Béla bácsi művet írt a zenekarnak. Ez nekem nagyon imponált és lelkesen hallgattam a próbákat. Így éltem akkoriban átlelkesülve a zene szeretetétől, és egyre inkább belemerülve ennek a csodálatos területnek a vonzásába. Életre szóló élményeim színhelyétől búcsúztam 1963-ban, amikor felvettek a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanszakára.
Steiner Béla műveinek gyökerét a magyar népzenében, Kodály kortársművészetében, az 1940-es, 50-es évek magyar zenéjében és távolabbról a francia impresszionizmusban találhatjuk meg. Ez a zene nem vesz tudomást a XX. századi modernizmus újszerű logikai struktúráiról, az atonális expresszionizmus idegborzoló katasztrófa költészetéről és nem vesz tudomást a neoklasszicizmus elidegenítő-távolságtartó hűvösségéről sem. tudatosan megmarad a stílus hazai gyökereinél és a formálásmód egyszerűségénél. Jellemzői: a népzenei eredetű dallamok, a modális harmóniafordulatok, a szimmetrikus dalszerű formák. A szándékolt egyszerűség, stilizáltság mögül időről időre kiütközik a rejtett tartalom: a hangokból a szerző mély emberszeretete, sokszor megható líraisággá forrósodva.
A zeneművekből sugárzó emberszeretet jellemzi Steiner Bélát, a pedagógust és az embert is. Többen kerültünk művészi pályára úgy, hogy a kezdő lökést, bíztatást, útmutatást tőle kaptuk. Szerepe volt kollégáim, Paku István, Gyimesy László, Hegedűs Endre zonograművészek indulásában. Csánky Emíliának ő ajánlotta az oboázást, elindítva ezzel egy gyönyörű és tartalmas muzsikuspálya felé. Bennem is ő erősítette meg az elszántságot, hogy a zeneszerzés igencsak tövises útján elinduljak, megnyugtatva aggódó szüleimet, hogy érdemes ezeket a töviseket magamra vállalnom.
Az a rengeteg munka, energia, odafigyelés, szeretet, amelyet Steiner Béla és hasonló kortársai évtizedeken keresztül ennek az országnak adtak, komoly eredményeket hozott.
Mindannyiunk feladata, hogy a humánum és a humán kultúra fennmaradjon és ne tűnjön el végleg a pénz, a közöny és az érdekek süllyesztőjében.
Köszönjük életed munkáját, Béla bácsi!
Huszár Lajos, Erkel és Bartók-Pásztory díjas zeneszerző
(részletek a 2003. november 19-i szerzői est bevezető beszédéből)
Vissza 
