Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re

VII. évfolyam

Szerző

Szerkesztő

'Steiner Lajos: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re ' összes példány

Kiadó:	Stella Csillagászati Egyesület-Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1931
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	424 oldal
Sorozatcím:	Stella Csillagászati Egyesület Almanachja
Kötetszám:	7
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv fekete-fehér szövegközti ábrákat, táblázatokat és egy német nyelvű összefoglalót tartalmaz. Nyomta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapesten.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A mult évben a magyar csillagászatnak nagy ünnepe volt. A legtekintélyesebb nemzetközi csillagászati társulat, az 1863-ban alakult „Astronomische Gesellschaft", mely irányító és szervező működésével a csillagászat modern fejlődésére nagy hatással volt, Budapesten 1930 augusztus 8-tól 13-ig tartotta 29. kongresszusát, hogy honorálja azt az áldozatkészséget, amelyet Csonka-Magyarország nemzeti csillagvizsgálójának a legsúlyosabb időkben történt újra építésével hozott. A kongresszus elnökének szavai szerint a „csillagászoknak fenséges látvány, hogy a magyar történetnek csalódásokban annyira gazdag és szenvedésektől annyira telített utolsó periódusa az a periódus, amely egy szép és modern csillagvizsgálót, a budapest-svábhegyi csillagvizsgálót látta kifejlődni kiváló férfiak egész sorának, mindenekelőtt a mostani magyar kultuszminiszternek, gróf Klebelsberg Kunónak megértő, valamint Budapest székesfőváros tanácsának hathatós támogatása folytán; s bár az intézet még nem tekinthető befejezettnek, az, ami a legmostohább viszonyok között volt elérhető, az bámulatra méltó."
Tizenhat nemzet 111 képviselőjének megítélése szerint a svábhegyi csillagvizsgáló az európai kontinens két legnagyobb csillagvizsgálója, a neubabelsbergi és a Bergedorfban levő hamburgi obszervatóriumok után következő nagy csillagvizsgálók sorában máris egyenrangú helyet foglal el. Az európai csillagvizsgálók nemzetközi hálózatában az új svábhegyi intézet délkelet felé a legjelentősebb láncszem. Ezt a fontos szerepét azonban néhány éven belül, ha nem is feladni, de megosztani lesz kénytelen a Belgrád közelében, a 253 m magas Laudanov Sanac-on épülő szerb nemzeti csillagvizsgálóval, ahol Belgrád városának tanácsától 45.000 négyzetméternyi területet kapott a keletkezőben levő, a svábhegyinél nagyobbszabásúnak tervezett új intézet. Vissza

Tartalom

Előszó III-V
Értesítés VI
Polgári naptár 1931-re 1-14
Más naptárak főbb adatai 15
II.
A. Csillagászati táblázatok 1931-re.
A Nap geocentrumos egyenlítői koordinátái, csillagidő,
időegyenlet; a Nap keltének, delelésének és lenyugvásának ideje 18-29
A Hold geocentrumos egyenlítői koordinátái, parallaxisa,
félátmérője; keltének, delelésének és lenyugvásának ideje 80-41
Holdváltozások 42
A nagybolygók geocentrumos egyenlítői koordinátái,
távolságuk, félátmérőik; keltük, delelésük és lenyugvásuk ideje 43-48
Bolygó-konstellációk 1931-ben 49-50
Jupiter holdjainak állása 1981-ben 51-54
Jupiter holdjainak fogyatkozásai 1931-ben 55
Visszatérő üstökösök 56-57
Nap- és holdfogyatkozások 58 -59
A fényesebb fundamentális csillagok középhelyei 1931.0-ra 60-63
Látszó csillaghelyek 1931-re 64-67
Hosszú periódusú változócsillagok 68
Rövid periódusú változócsillagok 69
Cephei-változók 69
Algolcsillagok 70
Lyrae-változók 70
Változócsillagok szabálytalan vagy ismeretlen fényváltozással 71
Fényesebb vizuális kettős csillagok 72-74
Gömbalakú csillaghalmazok 75
Nyilt és szétszórt csillaghalmazok 76
Galaktikai ködök 77
Extragalaktikai ködök 78-79
Csillagászati adatok és állandók: lapszám
1. Nap 80-81
2. Föld 81
3. Hold 82
4. Főbolygók 83
5. Főbolygók holdjai 84
6. Egyéb állandók 85
7. Hossz- és területmértékek 85
8. Táblázat a csillagidőnek középidőre való átszámításához 86
9. Táblázat a középidőnek csillagidőre való átszámításához 87
Csillagvizsgálók földrajzi koordinátái 88-91
Különböző országok normálideje 92
B. Függelék az Almanach csillagászati táblázataihoz.
Összeállította: T. A.
I. Alapfogalmak a csillagászat elemeiből.
1. Helymeghatározás a földfelületen 93-101
1. §. Földrajzi koordináták. 2. §. A szögek egységeiről. 3. §. Kezdőmeridiánok. 4. §. Néhány adat a Föld alakjáról. 5. §. Az ívmásodperc érzékítése.
2. Helymeghatározás az éggömbön 101-115
6. §. Az éggömb látszó napi forgása. 7. §. Egyenlítői koordináták. 8. §. Horizontális koordináták. 9. §. Speciális csillaghelyzetek. 10. §. Ekliptikái koordináták. 11. §. A Nap évi mozgása.
3. Különböző évekről és időkről 115-122
12. §. A Nap-év. 13. §. Csillagnap és csillagidő. 14. §. A valódi nap és valódi idő. 15. §. Középnap és középidő. 16. §. Az időegyenlet. 17. §. A középidő és a csillagidő összefüggése. 18. §. Helyi- és zónaidő. 19. §. Napkezdet 20. §. A trópikus év és a kalendáriumi év. 21. §. Az évek történeti és csillagászati számítása.
4. A Hold mozgásának fontosabb jelenségei 122-126
22. §. Holdfázisok. 23. §. Holdhónapok. 24. §. Nap- és holdfogyatkozások.
5. A bolygók mozgásának fontosabb jelenségei 127-128
25. §. A bolygók felosztása. 26. §. A bolygómozgás jelenségei.
II. A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz magyarázat 128-137
Tudományos ismertető közlemények.
Mahler Ede: Adalék a Kelet ókori népeinek asztronómiájához 141-164
Tass Antal: Naptárunk kialakulása és reformkérdése 164-202
Steiner Lajos: A földmágnességi helyi zavarokról 202-225
Ortvay Rudolf: Bevezetés a kvántummechanikába 225-291
Lassovszky Károly: Egy Graff-féle ékfotométer vizsgálata 291-308
Dunst László: Az Eros kisbolygó oppozíciója 1931-ben 309-314
Tass Antal: A Plútó nagybolygó felfedezéséről 314-318
Krbek Ferenc: A fekete sugárzás 319-336
Tass Antal: Az „Astronomische Gesellschaft" 29. kongresszusa 336-359
Dunst László: A Tejútrendszer szerkezete 359-387
A csillagos ég 387-395
IV.
Egyesületi ügyek.
Jelentés a STELLA 1929-30. évi működéséről 397-403
V.
Anhang.
Inhalt des Stella-Alinanachs für 1931 405-421