Híres festők 59.

Fülszöveg

Veronese - Tiziano és Tintoretto mellett - a XVI. század egyik legkitűnőbb festője. Veronában született, Velencében lakik és dolgozik, ahol művészete kiteljesedik, rendkívül kifejezővé válik és mind a mai napig lenyűgözi a festészet kedvelőit. Veronese színgazdagsága elkápráztatja a szemet, az építészeti elemek meghatványozzák képeinek monumentalitását, a kompozíció természetes harmóniája eddig sajátos, derűs hangulatot áraszt. A hatalmas, méltóságteljes alakok azonban nem hivalkodók.
Veronese kései elkápráztatnak megfoghatatlan szépségükkel és fényűzésükkel - gyakran hirdetik a Legfényesebb Velencei Köztársaság dicsőségét -, ugyanakkor nagy nyugalmat árasztanak. Későbbi korszakának műveiben a színek sötétebb tónusúak lesznek és melankolikusabb válnak. Mindamellett valahogy rendezettek, távol állnak Tintoretto drámai ábrázolásától. Nem szabad azonban feltételeznünk Veroneséről, hogy tisztán dekoratőr festő. Rendkívüli szakmai tudása, a fény és a színek iránti óriási érzékenysége okozza, hogy minden kolorista, beleértve az impresszionistákat is az ő vásznairól tanulják a festészet művészetének titkait. A művészet nyelvében meghonosodott a "Veronese-zöld" fogalma, amin az ő képein gyakran szereplő jellegzetes kékeszöld színt értjük.
Veronese művészetének lényegét jól kifejezik Beaudelaire "Meghívás utazásra" című művéből vett sorok: "Ott gyönyörű, a rend megnyilatkozása / Fényűzés és csend és mámor." Vissza