Megalázott nemzedékek

Előszó

A két világháború között született nemzedékek - ezekhez tartozik e sorok írója is-, melyeknek tagjai a második világégést követő, békének még jóakarattal sem nevezhető korszakban léptek ki az életbe, felnőttlétük első éveiben annyi megaláztatáson mentek keresztül, amennyit elődeik századokon át sem voltak kénytelenek elviselni. Megalázták őket a magyarság számára idegen háborúban - elég talán, ha Radnótira vagy Pilinszky Jancsira, hajdani osztálytársamra hivatkozom-, majd megaláztatások sorozatában volt részük azokban a sorsfordító időkben, amikor megintcsak idegen elnyomók tenyereltek rá az országra és megaláztak mindenkit, aki azt remélte, hogy a háború kataklizmája után egy jobb és szabadabb kor köszönt a nemzetre. Ezeknek a generációknak minden elképzelhető rossz osztályrészül jutott: katonáskodás idegen érdekekért, frontszolgálat távol a hazától, Don-kanyar és visszavonulás, nyilas korszak és deportálások, bújkálások és menekülések, orosz invázió és Budapest ostroma, „malinki robot" és hadifogság, halálmarsok és Szibéria, kommunista erőszak és elnyomás, Andrássy út 60. és ávós kínzókamrák, koncepciós perek és egyéb bírósági komédiák, fegyházak és kényszermunkatáborok, internálás, kitelepítés és rendőri felügyelet, tengődés aljmunkákon megbélyegzett deklasszált elemként, akinek titkolnia kell a származását, mert szégyellnivaló, hogy a középosztályból jött... Vissza